Bátka és Hollókő: palócok egymás közt

2020. augusztus 30., 18:00
Virsinszky Tamás

Több rendezvényt is közösen szervezne a jövőben a rimaszombati járásbeli Bátka és a magyarországi Hollókő község önkormányzata. A részletekről a napokban tárgyalt a két település vezetése, és egy együttműködési szerződést is elfogadott.

 

Hencz Péter bátkai polgármester elmondta, hogy a Palócok határok nélkül elnevezésű pályázat keretében a palóc szokásokat szeretnék bemutatni egymásnak.  

– A Felvidéken és Magyarországon is élnek palócok, mégis vannak különbségek a szokások és a hagyományok terén.

A hagyományőrzést tanulni lehet Hollókőtől, ezért is örülünk ennek a kapcsolatnak. A Balog-völgyben a hagyományok kevésbé lettek átörökítve, ami a népviseletre különösen igaz. Amiben talán jobban képviseljük a palócságot, az a nyelvjárás, amit még a fiatalok közül is sokan beszélnek. Ily módon kiegészítjük egymást.

Az Interreg V-A – Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program részeként megvalósuló határon átnyúló pályázat európai uniós forrásokból lesz finanszírozva, amihez mindkét település legfeljebb 15-15%-os önrésszel járul hozzá. A támogatásból egy kulturális és egy sportrendezvény valósul meg Hollókőn és Bátkában, vagyis együttesen négy eseményről lesz szó, amelyeket 2021. március 1. és augusztus 31. között kellene megtartani. Az elképzelések szerint helyi iskolákat, néptánccsoportokat és kézműveseket is bevonnának a programba. A pályázat eredetileg az idei évre vonatkozott, ám a koronavírus-járvány és a határlezárások miatt kénytelenek voltak a jövő évre halasztani.

Szabó Csaba, Hollókő polgármestere elmondta, hogy a legutóbbi találkozón az alpolgármesterek, illetve több képviselő jelenlétében megbeszélték a terveket, és egyeztették a részleteket. Szerinte nagyon jó az együttműködés a két település között. A baráti kapcsolatok több évre nyúlnak vissza, a soron következő rendezvényekkel pedig tovább szeretnék erősíteni a kapcsolatot a lakosság szintjén is.

Hollókő első embere fontosnak tartja, hogy ne csak az önkormányzatok vezetői és a falvak képviselői ismerjék meg egymást, de a lakosságnak is alkalmat adjanak a találkozásra.

Az egyik esemény időpontját pünkösdre időzítenék, amikor több ezer ember tartózkodik az UNESCO világörökség listáján szereplő Hollókőn, így a bátkai értékeket is széles körben be tudnák mutatni.

Szabó Csaba szerint a közös rendezvényekből Hollókő is profitálhat, hiszen szintén bemutatkozási lehetőséget kap a Felvidéken.

A koronavírus-járvány miatt ugyan visszaesett a külföldi turizmus, viszont Szlovákiából és a V4-ek országaiból egyre többen keresik fel az egyedülálló palóc falut.

A két település kapcsolata

Bátka és Hollókő 2016-ban már partnerként együttműködött a tizenkét ország részvételével zajló Welcome (Üdvözlet) elnevezésű nemzetközi projektben, amelybe az Ipoly menti Kalonda is bekapcsolódott.

Hollókő és Kalonda között már van testvértelepülési szerződés, amelyet 2017-ben az Európai Örökség Napok és a Testértelepülési Kapcsolatbővítő Találkozó keretében a felvidéki Bátka, a spanyolországi Bana és a lengyelországi Gorlice településekre is kiterjesztettek.

hencz_peter_szabo_csaba.jpg

A hollókőiek azóta rendszeresen részt vesznek a bátkai újévi teremfocitornán, s a bátkai képviselők és a helyi iskola tantestületének küldöttsége is több ízben ellátogatott Hollókőre.                  

Bátka község Rimaszombattól 12 km-re keletre, a Balog-patak jobb partján, a Bátkai-dombság északkeleti lábánál fekszik. Alsó- és Felsőbátkát 1906-ban Bátka néven egyesítették, ekkor körjegyzőségi székhely volt.

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, onnantól Csehszlovákiához. 1938–45 között visszacsatolták Magyarországhoz, a II. világháború után ismét Csehszlovákiához. A szocializmus idején központi községnek számított, egészségügyi központ is létesült itt, anyakönyvi hivatalához ma is 5 környékbeli település tartozik. 1990-ig Dúlháza közigazgatásilag is Bátkához tartozott. Állami gazdasága és vasmegmunkáló kisüzeme a rendszerváltás után megszűnt. A községben magyar–szlovák oktatási nyelvű alapiskola működik. Határában napkollektoros erőmű, halastó és mezőgazdasági repülőtér található. Református temploma 1808-ban épült klasszicista stílusban, a Bornemissza-kúria a 17. században, a neoklasszicista Bornemissza-kastély pedig 1895-ben épült. Katolikus templomát 2008-ban építették. A község híres szülötte Bényei István színész, a magyar színészegyesület központi igazgatója és Mács József író, lapszerkesztő, publicista.                               

Hollókő Nógrád megye szécsényi járásbeli községe. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut vette fel a listájára. Az 1973 óta létező listán Hollókő volt az első falu, amely ilyen nemzetközi elismerést kapott. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a népi építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyo-     mányőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.
holloko_.jpg

Hollókő legnagyobb rendezvénye a húsvéti fesztivál, amely a hagyományok és az életöröm ünnepe. Ilyenkor gazdag népművészeti programok, palóc gasztronómia, az elmaradhatatlan locsolkodás, koncertek, családi és gyermekprogramok nyújtanak feledhetetlen élményt a vendégeknek. Húsvétkor többnapos program várja a bájos ékszerdobozfaluba látogatókat, ahol az Ófalu parasztházai és köves utcája visszarepít minket az időben. Hollókőt azonban nemcsak ilyenkor, hanem egész évben érdemes felkeresni. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/35. számában.           

Kövesse facebook oldalunkat is!