Az EU Csáky Pál szemüvegén keresztül
Mihók Gábor, a Nagykaposi MKP Alapszervezet- és a Határon Átnyúló Együttműködés Bizottság elnökének meghívására a minap az Ung-vidékre érkezett Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője, hogy kerekasztal-beszélgetést tartson az Európai Unió jelene és jövője a visegrádi országok szemszögéből címmel. Az EP-képviselő ezt megelőzően a középiskolásoknak tartott előadást az unió intézményrendszeréről, majd a város vállalkozói, pedagógusai, a civil szervezetek és az egyházak képviselőivel folytatott beszélgetés után Nagyszelmencre is ellátogatott.
Csáky azzal kezdte a Brüsszelben folyó munka rövid bemutatását, hogy az EU megálmodója egy Robert Schuman nevű politikus volt, aki abból indult ki elgondolása során, hogy egy következő világégést elkerülendő szükség van egy európai egység kialakítására.
Ezzel kiküszöbölhető a periodikusan ismétlődő francia-német konfliktus is, ugyanakkor az USA és a Szovjetunió megerősödésével szemben Európa is visszanyerheti nemzetközi fontosságát. Európa megerősítésének első pillére az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása, azaz a szén- és az acélipar közös irányítás alá helyezése volt. Ezt később az atomenergia fejlesztésére vonatkozó együttműködéssel bővítették.
Majd az egyre több szférában együttműködő Európa végül a maastrichti szerződés 1993. november 1-jei hatályba lépésével hozta létre az Európai Uniót. Az EU nem működik ugyan tökéletesen, mégis jobb a tagjának lenni, mint kintről szemlélni, hiszen beleszólási lehetőséget biztosít a pénzpolitikába, a regionális politikába.
Az EU legfontosabb politika ereje Németország, Merkel helytelen politikája és a jövő májusi választások miatt azonban ma inkább a kivárás időszakát éljük. Közben a szélsőségesek pedig erősödnek. Sajnálattal állapította meg, hogy a britek – ahelyett, hogy kiváltak –, egy reformszárnyat hozhattak volna létre az unión belül, amellyel ők is, az EU is jobban járt volna. A pillanatnyi helyzetben nem egyszerű megjósolni a jövőt.
Csáky azt tapasztalja, hogy a nyugat-európai jólét, amely a második világháború óta jellemzi a kontinens nyugati felét, bizony felőrli az erkölcsöt, elkényelmesedést okoz, míg a közép-európai országokat az elmúlt 60 év során jobban sújtotta a sors, ezért mi sokkal reálisabban látjuk a helyzetet.
A demográfiai gondok szintén komoly következményeket eredményezhetnek. A francia gyerekek 60 százaléka pl. nem családba születik, míg Németországban az egy családra eső gyerekek száma 0,9, de az ott élő muzulmánoknál ez a szám 4,5. Afrikában 50 éven belül megötszöröződik a lakosság száma. A fehér lakosság tehát jelentősen csökken. Igaz, hogy Európa ma a világ legélhetőbb helye, ám a világ problémáit mint a második legkisebb kontinens nem tudja megoldani.
Azt meg végképp nem engedhetjük meg – véli Csáky –, hogy a migránsok itt telepedjenek le, hiszen a kultúrák össszecsiszolása megoldhatatlan feladat lenne. A külső határokat kellene hatékonyan védeni, ugyanakkor az országok ma leginkább csak rögtönöznek. Ráadásul az embercsempészek számára a migránsáradat kiszolgálása hatalmas üzlet, eddig mintegy 4,5-5 milliárd eurót kerestek.
Ezt követően a jelenlévők kérdéseket tehettek fel a vendégnek. Szó esett például arról, hogy Szlovákiának 13 képviselője dolgozik Brüsszelben. Havonta egyszer munkaebéden valamennyien összejönnek, ami egyetlen más ország delegációjára sem jellemző. Ott megvitatják az aktuális ügyeket. Csáky szerint: ha valamiben nem is értenek egymással egyet, azt is képesek kulturáltan megbeszélni. Az esetek 90 százalékában viszont nézetazonosság jellemzi őket.
Kérdés érkezett hozzá a Sargentini-jelentéssel kapcsolatosan is. Csáky egyértelműen leszögezte: a jelentés rossz, használhatatlan. Arról is szó esett, hogy a kárpátaljai történésekről is tudnak Brüsszelben, mint biztonságpolitikai kérdéssel foglalkoznak vele.
Zárásképpen a jelenlévők arra voltak kíváncsiak, vajon megbüntethető-e Magyarország a jelentés, illetve a migránsokkal kapcsolatos véleménye miatt.
Csáky szerint a Fidesz és a kisebbségi magyar képviselők együttesen 54 szavazattal az 5. legnagyobb frakció Brüsszelben, ráadásul a migránsok beengedését legalább 9-10 állam megvétózná, tehát ő úgy hiszi, hogy a vita ugyan folytatódik, de az EU-s választásokig döntés nem születik.
