„Az erős településekhez erős megyei képviselet kell” – Varga Tibor a keleti peremvidék kitörési lehetőségeiről
Kaposkelecsény polgármestereként Varga Tibor nap mint nap szembesül azzal, hogy egy település fejlődése nem állhat meg a falu határainál. Bár az Ung-vidéki községben sorra valósulnak meg a fontos beruházások – épül az új multifunkciós sportpálya, megújulnak a zöldterületek és javul az úthálózat –, a nagyobb léptékű infrastrukturális előrelépésekhez elengedhetetlen a magasabb szintű érdekérvényesítés. Mivel a szlovákiai magyarság jelenleg nem rendelkezik országos parlamenti képviselettel, a megyei döntéshozatal szerepe minden eddiginél jobban felértékelődött, különösen egy olyan térségben, ahol a magyar választópolgárok aránya alacsonyabb. A polgármesterrel a helyi és megyei fejlesztések összehangolásáról, a keleti régió sajátos, Pozsonyból sokszor láthatatlan kihívásairól, valamint arról a regionális összefogásról beszélgettünk, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az Ung-vidék megfelelő súllyal legyen jelen a kassai közgyűlésben.
Miért döntött úgy, hogy a polgármesteri munka mellett a megyei politikában is megméretteti magát?
Nap mint nap látom és tapasztalom, hogy egy település fejlődése nemcsak a helyi döntéseken múlik. Utak, közlekedés, oktatás, pályázatok és számos fejlesztési lehetőség sorsa megyei szinten is eldől. Ezért vállaltam a megyei jelöltséget. Nem egy újabb címért indulok, hanem azért, hogy Kaposkelecsény polgármestereként még eredményesebben szolgálhassam a szülőfalumat és a szülőföldemet. Meggyőződésem, hogy az erős településekhez erős megyei képviseletre is szükség van. Jól látható ez például a Bodrogközben is, ahol erős a térség képviselete a megyei közgyűlésben. Mi ebből a szempontból nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen a magyar nemzetiségű választópolgárok aránya a Nagymihályi járás egészében alacsony. Éppen ezért nagy összefogásra van szükség ahhoz, hogy az Ung-vidék, vagyis a járás magyarok által jelentős számban lakott térsége megfelelő képviselethez jusson a megyei döntéshozatalban.
Községében milyen kihívások állnak Önök előtt?
Kaposkelecsényben jelenleg is több, pályázati forrásból megvalósuló fontos beruházás van folyamatban. Idén ősszel átadjuk az új multifunkciós sportpályát, amely az egyik választási ígéretem is volt. Egy másik sikeres pályázatnak köszönhetően mintegy 200 000 euróból teljesen felújítjuk községünk leghosszabb mellékútját és a hozzá tartozó bekötőutat. Jelenleg a minisztériummal történő szerződéskötésre várunk. Több sikeres pályázatunk van a község zöldterületeinek megújítására is, a kisebb projektek kivitelezése pedig már folyamatban van. A napokban egy 28 000 eurós támogatási kérelmünket is jóváhagyták a környezetvédelmi minisztériumban, amelyből a központi parkunk újulhat meg.
Községünk ravatalozóján is meglátszik az idő múlása, ezért az elmúlt években fokozatosan dolgoztunk az épület korszerűsítésén és felújításán. A nyár folyamán klimatizáltuk a ravatalozót, a közeljövőben pedig a külső falak és oszlopok rendbetétele következik. Fontosnak tartom, hogy ez a méltóságteljes búcsúzásnak helyet adó épület rendezett és megfelelő körülményeket biztosítson a gyászoló családok számára.
Az elmúlt négy évben mintegy másfél kilométernyi teljesen új járdát építettünk, elsősorban a legveszélyesebb, kanyargós útszakaszok mentén. Kiemelt célom, hogy ezt a munkát, vagyis a járdaépítést a következő választási ciklusban mihamarabb folytassuk.
Van a faluban egy Tapasztó nevű egykori tómeder is, amelybe régi tervem „életet lehelni”. Több szakemberrel egyeztettem már, és elkészült a megvalósítási terv is. Most a megfelelő pályázati lehetőségre várunk, hogy ezen a területen egy családias rekreációs övezetet alakíthassunk ki.
Térségünk egyik legnagyobb közös problémája továbbra is a csatornahálózat hiánya. Ezt a környező településekkel közösen, jelentős állami támogatással lehet megoldani, hiszen óriási beruházásról van szó. Bizakodó vagyok, mert kiváló az együttműködés a térség polgármesterei között, és már több alkalommal bebizonyítottuk, hogy közös célok érdekében hatékonyan össze tudunk fogni. A csatornahálózat kiépítése is ilyen közös ügy, ami kapcsán a közeljövőben komoly előrelépésre számítok.
Mennyire látja hasonlónak a megyei és a helyi feladatokat?
Sok a hasonlóság, de én inkább a kettő közötti kölcsönhatást emelném ki. A helyi és a megyei fejlesztések akkor igazán hatékonyak, ha egymásra épülnek és kiegészítik egymást. Mondok egy konkrét példát. Községünk főútja megyei tulajdonban van, és évek óta szorgalmazom a felújítását. Végre meghallgatták a kérésemet és be is lett ütemezve a térségünk felújítandó útjai közé. Hamarosan kezdik is a rekonstrukciót. Ezzel párhuzamosan sikeresen pályáztunk a község tulajdonában lévő egyik jelentős útszakasz felújítására is. Így a két beruházás várhatóan közel azonos időszakban valósulhat meg. Pontosan ezt jelenti számomra a helyi és a megyei munka összekapcsolása: ha a két szint együttműködik, annak kézzelfogható eredménye van a településeinken élők számára.
Hogyan lehetne hatékonyabban eljuttatni a megyei és uniós fejlesztési forrásokat a keleti peremvidékre?
Célzott, a helyi adottságokra és valós igényekre épülő fejlesztésekre van szükség. Nem állítom, hogy ma egyáltalán nincs párbeszéd a régió és a döntéshozók között, de ezen még bőven van mit javítani. A keleti peremvidék településeinek sok esetben egészen más problémákkal kell szembenézniük, mint az ország egyéb térségeinek. Ezért nem elegendő általános programokban gondolkodni: olyan pályázati és fejlesztési lehetőségekre van szükség, amelyek valóban reagálnak a helyben jelentkező problémákra.
A szlovákiai magyar közösség szempontjából a parlamenti képviselet hiánya is érezhető. Nagyon hiányzik a parlamenti képviselet, hiszen a magyar közösséget nem képviseli senki a parlamentben. Közvetlen országos politikai képviselet nélkül sokkal nehezebb a régió problémáit következetesen eljuttatni a döntéshozókhoz.
Mennyire befolyásolja az országos politika az önkormányzatok munkáját a keleti régióban? Lát különbséget más régiókhoz képest?
Az országos politika és az állami döntések nagyon komolyan befolyásolják az önkormányzatok lehetőségeit. A finanszírozás, a pályázati rendszer, az oktatás vagy éppen a nagy infrastrukturális beruházások olyan területek, ahol egy település önmagában csak korlátozottan tud előrelépni. Kelet-Szlovákia számos térsége olyan sajátos problémákkal küzd, amelyeket Pozsonyból nem mindig lehet megfelelően érzékelni. Ide tartozik a munkahelyek hiánya, a fiatalok elvándorlása, az oktatás helyzete, az infrastruktúra lemaradása, valamint a mélyszegénységben élő, marginalizált közösségek helyzetéből fakadó, egyre inkább szaporodó gondok.
Ezek egymással összefüggő problémák, ezért hosszú távú, összehangolt fejlesztéspolitikára van szükség. A cél az kell legyen, hogy az ország keleti peremvidékén élők számára is legyen perspektíva a szülőföldjükön.
Milyen eszközökkel tudja a leghatékonyabban képviselni a szlovákiai magyar közösség érdekeit a kassai közgyűlésben?
Régi tanulság, hogy akkor leszünk hatékonyak, ha egymást erősítjük és együttműködünk. A bodrogközi, Kassa-környéki és Rozsnyó-vidéki képviselők jelentős erőt képviseltek az elmúlt négy évben a megyei testületben. Ung-vidékről egyedül Nagykapos polgármestere, Petrikán Péter jutott be legutóbb, aki függetlenkét ugyancsak a Magyar Szövetség klubjához csatlakozott. Minél több képviselőnek szavaz bizalmat a közösségünk, annál hatékonyabbak leszünk a közgyűlésben. Számomra a megyei képviselet elsősorban ezt jelenti: jelen lenni ott, ahol a térségünket érintő döntések megszületnek, ismerni a helyi problémákat, és ezeket következetesen képviselni a közgyűlésben.
