cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. június 30., 09:59

Az ereklyés országzászló-avatásra emlékezve Ipolyvisken

Az 1920. június 4-i trianoni döntés következményeként Ipolyvisk az újonnan megalakuló Csehszlovákia része lett. 1938. november 2-áig kellett várni, hogy az első bécsi döntés értelmében a település újra Magyarországhoz tartozzon.

ipolyvisk
Az ünnepségen
Fotó: Ipolyvisk közösségi oldala

Arról, hogy mi történt Ipolyvisken a döntést követően, az Új Nemzedék című lap ekképpen ír: „Kovács István szentszéki tanácsos, ipolyviski plébános a bécsi döntés után reggel a plébánia épületét több magyar nemzeti színű zászlóval díszítette fel, az ipolyviski templom tornyára pedig értékes nehézselyem, Mária képpel is ékes magyar lobogót tűzött ki. Már negyedóra múlva megjelent nála Sach helybeli cseh csendőrparancsnok 20 szuronyos katona kíséretében és le nem írható, barbárokat megszégyenítő gorombasággal követelte a zászlók eltávolítását. A fegyveres erőszaknak a szentszéki tanácsos engedett. Egy óra múlva hat fegyveres katona a zászlókat a plébániáról elvitte, de már az udvaron a nyeleket darabokra törte és nem kímélte az öt zászlókelmét sem.

Tizenegy órakor két cseh kapitány fegyveres katonákkal a harangozótól megszerzett kulcs segítségével a toronyba ment, onnét a gyönyörű selyemzászlót lehozta s amikor a toronyba siető plébános tiltakozott, őt letartóztatta azzal, hogy rögtön »hátrább« szállítja.

Az események híre pillanatok alatt elterjedt a faluban, a nép vasvillákkal, kapákkal, sótörőkkel a templom elé sietett és olyan ellenséges magatartást tanúsított, hogy a cseh kapitány a szentszéki tanácsost elszállítani nem merte. A megkönnyezett szép zászlót a csehek a többi megrongált zászlókkal együtt már előbb ismeretlen helyre vitték. A papjához oly megható hűséggel ragaszkodó ízig-vérig magyar nép egész éjjel őrizte a plébániát.”

Határkövekből emlékmű

A helytörténészként is tevékenykedő Baka Anitától tudjuk, hogy a magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság 1938 novemberében elhatározta, hogy mivel a trianoni magyar–csehszlovák határvonal megszűnt, az ott elhelyezett határköveket kiszedeti, s azokat az új határvonal megjelölésére használja fel.

A Határkijelölő Központi Bizottság a kövek egy részét a méretek különbözősége, illetve hibás volta miatt nem tudta az új határon felhasználni, ezért hősi emlékmű építésére átengedték a határköveket egyes határ menti községeknek. Így történt, hogy 1940-ben Ipolyvisk község kapott 93 darab követ.

Ilyen előzmények után épült meg a harcba vonuló és a háborúban életüket vesztett ipolyviski katonák tiszteletére az emlékmű: egy ötlépcsős, lánckerítéssel körülvett talapzaton álló, téglalap alakú kockakövekből kialakított emlékoszlop, amelynek tetején egy kettős kereszttel ellátott hármas halom alakzat látható. A fekete márványtáblán 28 ipolyviski katona neve olvasható.

ipolyvisk
Ipolyvisk történelmében az 1940-es ereklyés országzászló-avatás nagy történelmi esemény volt
Fotó:  Ipolyvisk közösségi oldala
Dömsödi ajándék

A jelenlegi Pest vármegye részét képező Dömsöd nagyközség az ünnepi alkalomra egy ereklyés országzászlót ajándékozott a viskieknek.

A hősi emlékmű felavatására és az ereklyés országzászló felszentelésére 1940. november 8-án került sor. Az eseményről a Bars című lap így számolt be: „A zászlót 7-én este küldöttség hozta, amelyet lampionos menettel fogadtak a zászlódíszes kivilágított község melegszívű lakosai. (…) November 8-án az ünnepi szentmisét Kovács István szentszéki tanácsos, esperes plébános mondotta, aki a szentmise után az országzászlót megszentelte és köszönetet mondott a dömsödieknek a hazafias megemlékezésért. (…)

Az ünnepély a templomtéren emelt Hősök emlékművénél folyt le. Az emlékművet Sáska Dezső alispán magasszárnyalású beszéddel avatta fel, megemlékezett Ipolyvisk község 27 hősi halottjáról.

(…) Ezután Sulek József községi tisztviselő értékes szavalata következett, majd Dömsöd község nevében Hrenkó Ferenc plébános adta át a Szűz Máriás országzászlót. Lelkes, elragadó beszédében a két község baráti összefogását hangsúlyozta. Ezt követte Végh Mihály tanácsosnak, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság kiküldöttének avató beszéde, aki Ipolyvisk országzászlóját az Ereklyés Országzászlók sorába iktatta. Beszéde után a Hiszekegy hangjaira az országzászló félárbócra szökött és a fegyveres levente őrség díszőrségül felállott. Ipolyvisk község nevében Bartal János községi bíró vette gondozás alá a zászlót és fogadalmat tett a zászló, a szent magyar szimbólum tiszteletére. (…) Az emlékmű felállítását Dezső Béla körjegyző és Bartal János bíró fáradságot nem ismerő munkája segítette elő.”

Bartal János és Antal Nyustin Ágnes

Közel 83 évvel később Dömsöd község önkormányzata az ipolyviskiek számára ismét egy országzászlót ajándékozott, amelyet az imént nevezett egykori községi bíró, Bartal János dédunokája, Visk jelenlegi polgármester asszonya, Antal Nyustin Ágnes vett gondozásba.

2023 júniusában a helyi parkban található első világháborús emlékműnél és az Antióchiai Szent Margit-plébániatemplomban a fentiekben részletezett történelmi eseményekre emlékeztek, s felavatták, illetve a helyi esperesplébános, Lormusz János által megszentelték az új országzászlót.

„Mi, emberek, elmegyünk. Akik 1940-ben itt álltak és örültek, ünnepeltek, ma már nincsenek itt. Egyre kevesebben emlékeznek. Az épületek, a kastély, a templom, a lakóházak, az emlékműveink itt maradnak. Itt maradnak és emlékeztetnek. Nem hagyják, hogy feledésbe merüljenek a nagy események. Mi sem hagyjuk! Ipolyvisk történelmében az 1940-ben történő ereklyés országzászló-avatás éppen olyan nagy történelmi esemény volt, akár a mai nap” – fogalmazta meg ünnepi beszédében Baka Anita.

Megjelent a Magyar7 2023/25. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.