Az aradi vértanúkra emlékeztek Rozsnyón
Az aradi vértanúkra emlékezve megkoszorúzták Szörcsei Antal honvéd százados sírját Rozsnyón.
A Csemadok rozsnyói alapszervezete által szervezett megemlékezést a helyi temetőben, Szörcsei Antal sírjánál tartották. Buza Zsolt református lelkész emlékbeszédében kiemelte a szolgálat fontosságát, s mint mondta, az aradi vértanúk vérükkel szolgálták az övéiket.
Hozzátette, nem állhatnának az emlékezők Szörcsei Antal sírjánál, ha a honvéd az asztalnál ült volna, és nem a harci állást foglalta volna el hűségesen. Ezt követően Aulich Lajos honvéd tábornok utolsó szavait idézte:
„Te, aki ma itt vagy, mivel szolgálod népedet és nemzetedet eben a városban, a magyar közösségben? Vajon érthető-e a te szolgálatod mások számára? Felfogják ugyan a többiek, hogy miért vagy ott, ahol az Ügyet kell képviselned? Tudják egyáltalán, hogy ki vagy, miért vagy olyan, amilyen vagy? Miért gondolkozol úgy, ahogy cselekszel? Miben gondolkozol, amikor a rozsnyói magyarság jövőjéről van szó? Érdekelnek a mi oktatási intézményeink? Érdekel a közképviseletünk? Érdekelnek a mi régmúltú egyházaink? Érdekel a magyar vállalkozók sanyarú világa? Érdekel egyáltalán a magyar ügy? Szolgálsz? Vagy kiszolgálsz?” – tette fel a kérdést Buza Zsolt.
„Nekünk ugyanis, akik ma ezen a gyásznapon összejöttünk és megemlékezünk, jóban és rosszban össze kell tartanunk. Világos azt üzeni ma is mindenkinek, hogy a világ támad, keresi a kiskapukat, de nekünk össze kell fogni, egy követ kell fújnunk, és ha kell, a vesztőhelyet is vállalni kell, mint Krisztusnak és az aradi tizenháromnak. Kétezer év távlatából és százhetven év távlatából álljunk ki Krisztus ügye mellett, mert neki semmi sem lehetetlen!” – fogalmazott a lelkész.
A megemlékezés a Himnusz eléneklésével, illetve Szörcsei Antal sírjának megkoszorúzásával ért véget.
