Az Andrássyak egykori angolparkjának látnivalói - KÉPEKKEL
Hihetetlen, de igaz: az ember saját környezetének értékeit ismeri és értékeli legkevésbé! A bodrogköziek Tőketerebesen elsősorban ügyeiket intézik vagy a járási kórházba sietnek, ám csak elvétve látogatnak el a város parkjába, amely az egykori Andrássy-kastély, ma múzeum mögött húzódik 62 hektáron.
A minap én is a járási központban jártam, s miután 10 perc alatt elintéztem mindazt, amiért több mint egy órát utaztam, úgy döntöttem: a rekkenő hőségben a város szívében lévő parkban töltöm a hazaindulásig rendelkezésemre álló időt. Az ott felállított háromnyelvű tájékoztató táblákból azután sok-sok érdekes információra tettem szert, amelyet most megosztanék mindenkivel.
Tőketerebes büszkeségét, az említett kastélyt 1786-ban a Csáky család építtette barokk stílusban Párics várának romjaiból.
A hozzátartozó park ártéki területen jött létre, születése szorosan kötődik a kastély építéséhez. Miután a birtok Szapáry Eteleka révén 1838-ban az Andrássyak birtokába került, ők a kastélyt klasszicista stílusban átépítették, az épület mögött pedig egy barokk-, vagy másképp franciakertet alakítottak ki. Ennek az a jellemzője, hogy a tájra rákényszeríti az ember által alkotott rend látványát. Az ilyen kertekben minden növényt nyírnak, kezdetben szabályos geometriai formára, később bármilyen alakzatra. Ez a kertfajta ma közvetlenül a kastély mögött látható, bár őszintén szólva hiányoltam gondozásából a kellő precizitást.
Az angolkert, amely ennek folytatása, ugyancsak mesterségesen keletkezett, bár egy természetes táj hatását kelti.
Állítólag 20 féle fenyőt, 40 féle lomblevelű fát, valamint 20 féle cserjét találhatunk benne. A XIX. század második felében ez volt az Osztrák-Magyar Monarchia legszebb parkja, méltó módon tükrözve tulajdonosa gazdagságát és társadalmi rangját. A tájainkon honos növényi fajok mellett szép számban telepítettek ide egzotikus növényeket is. A teljesség igénye nélkül él itt fehér eperfa, kőrislevelű juhar, közönséges jezsámen, lucfenyő, szürke-, szerb- és szúrós luc, feketefenyő, közönséges platán, keleti tuja, fehérakác, tiszafa, közönséges pagodafa, pompás gyöngyvessző, fehér hóbogyó, ezüst hárs, kányabangita, közönséges borostyán, kislevelű hárs, vadgesztenye stb. A XIX. században a parkot szökőkutakkal, akváriumokkal, kőpadokkal, antik és korabeli szobrokkal díszítették, ma már ezek hiányoznak.
A mauzóleum, mely nemzeti, kulturális emlék, neogótikus stílusban készült Arthur Meinig német építész tervei alapján. Egy kőkoporsóban itt nyugszik az egykori politikus, államférfi, főispán, Andrássy Gyula gróf és felesége, Andrássyné Kendeffy Katinka. A szarkofágukat az a Zala György készítette, aki I. Ferenc József és Erzsébet királyné udvari szobrásza volt. A szarkofágra boruló nőalak pedig lányukat, Ilonát ábrázolja. Később egy érckoporsóban itt lelt végső nyugalomra fiuk, Andrássy Tivadar is, aki 1905-ben hunyt el. 2019 október 18-án került sor a szimbolikus családegyesítésre, azóta egy-egy urnában itt helyezték el lányuk, Ilona, fiuk, Gyula és annak felesége, Zichy Eleonóra földi maradványait is.
A pandémia tombolása idején olvastam, hogy Kassa lakói szívesen utaznak Tőketerebesre, hogy egy sétát tegyenek a város parkjában. Akkor ezt nem értettem, hiszen parkok Kassán is vannak bőven. Ma már értem.
