2021. május 15., 15:13

Az ajnácskői fecskehotel

 A tavasszal visszatérő fecskéknek épített otthont az ajnácskői Kosec Tibor helyi gazda és acélszerkezetek gyártója, aki nem mellesleg természet- és állatvédő. A negyvenlakásos fecskehotel Tibor portáján, a falu szélén, csodás környezetben, az erdő közelében kapott helyet.

husz_darab_mufeszek_a_vaskonstrukcion_foto_szvorak_emese
Fotó: Szvorák Emese
Húsz darab műfészek a vaskonstrukción

A madárszálloda ötlete Tibor kolléganője, Olsiak Krisztina fejéből pattant ki, és Tibor szívesen adta a tudását a kezdeményezéshez. Krisztina bútorok restaurálásával foglalkozik, így ismerkedtek meg néhány éve Tiborral, akit zavart a tető alatt lévő fecskefészkekből lepotyogó sár. Az ablakpárkányok folyamatosan piszkosak voltak, eső után pedig fekete nyomokat hagytak a falon. A madarakat azonban nem szerette volna elűzni.

Sajnáltuk a fecskéket, ezért alternatív szálláshelyet kínálunk nekik. Találkoztam már hasonlóval az interneten, onnan merítettünk ihletet

– mondja Krisztina.

A ház falán levő eredeti fészkeket biztonságosan eltávolítottuk, azok szolgáltak mintaként

– veszi át a szót Tibor.

A fészkeket nem vásároltuk, hanem saját kezűleg, eredeti módon készítettük, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak a valódiakhoz. Eddig 80 fészek készült el, amiből 40-et felszereltünk a vaskonstrukcióra, néhányat pedig a ház falára raktunk, hátha azokba könnyebben visszaszoknak.
mufeszkek_a_teto_alatt_foto_szvorak_emese
Kép forrása: Szvorák Emese
Műfészkek a tető alatt
A méret meghatározó

Bár a villásfarkúak első turnusa megérkezett, egyelőre nem vették birtokba a rájuk váró otthonukat. Néhányan elkezdték újjáépíteni a tető alatt lévő fészkeket, amiket Tibor nem fog bántani, de abban bízik, hogy az első költés után felfedezik maguknak a műfészkeket is. Mint mondja, ha nagy lenne irántuk az igény, további húszat is fel tud szerelni az építményre.

Tibor portáját egyébként szeretik a fecskék. A közelben van két kis mesterséges tavacska, így a fészek építéséhez szükséges sár biztosított a számukra. A füstifecskék a garázsban és az istállóban leltek otthonra, a műfészkek pedig a molnárfecskéknek lett kialakítva.

A verebek részéről nagy érdeklődés mutatkozott a fészkek iránt

– mondja mosolyogva Tibor –, de mivel betartottuk a fecskefészkek eredeti paramétereit, ezért a többi madár nem fér be. Mivel elsősorban a villásfarkúak számára készítettük a „lakásokat”, ügyeltünk arra, hogy más madarak ne foglalhassák el őket. Különféle internetes portálokat tanulmányozva és az eredeti fészkeket alapul véve jutottunk el a méretekhez.

Tibor vallja, hogy

egy portának a fecske hozza meg a szerencsét.

– Várgedéről származom, ahol gyermekkoromban kisebb ünnepnek számított a fecskék tavaszi visszatérése. Ezért én bűnnek tartom a madarak elűzését. Ha a műfészkek mégsem lelnének kedvező fogadtatásra, akkor hagyom, hogy a tető alatt éljenek tovább a kis énekesmadarak.

Krisztina szeretne más madarak számára is lakhelyet biztosítani, folytatni a mentésüket, hiszen rendkívül fontos szerepet töltenek be a természet rendszerében.

kosec_tibor_es_olsiak_krisztina_a_mufeszkek_alatt2_foto_szvorak_emese
Kép forrása: Szvorák Emese
Kosec Tibor és Olsiak Krisztina
Miért fogynak a fecskék?

Balázs Csaba ornitológust, biológus-ökológust, hivatásos természetvédőt kérdeztük a fecskeállomány csökkenéséről. Elmondja, hogy fecskéből, vagyis a fecskefélék családjából Közép-Európa területén három faj fészkel: a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. Mindhárom rovarevő és vándormadár. Az európai állományok Afrikában telelnek, az utóbbi évtizedekben azonban több országban is jelentősen csökkent a számuk. Így van ez a szlovákiai és a magyarországi fészkelő állományok esetében is.

Az állománycsökkenés fő oka a rovartáplálék csökkenése a változások következtében. Ilyen a legeltetéses állattartás nagymértékű visszaesése, a nagy területű homogén mezőgazdasági művelés (repce, kukorica stb.), a túlzott vegyszerhasználat, de a vegyszeres szúnyogirtás is

– magyarázza a szakember. 

Bár a 20. század ’80-as éveiben nagytáblás mezőgazdasági termelés és kemizáció is folyt, a meglevő külterjes állattartás még pótolni tudta a sokszínű rovarállományt, így a fecskék táplálékát is. Az utóbbi két évtized „vívmánya” a mezőgazdasági területalapú juttatás által ösztönzött szárzúzózás pedig még azt is eltüntette, amit már tényleg nem lett volna szabad. Ha a negatív hatások nemcsak a költőterületek élőhelyeit, de a vonulási és a telelőterületek élőhelyeit is érintik (napjainkban egyre inkább így van), akkor érthető a jelentős állománycsökkenés. A probléma tehát jelentős és igen összetett.
A fecske, főleg a molnárfecske csökkenését okozza a fészkek leverése is. Ez a tevékenység (az 543/2002 számú természetvédelmi törvény 35. §-a szerint) illegális. Fészkelőidőben ez az egyedek pusztulását is okozza. Egy példány eszmei értéke 460 euró, és már egy tojás is példányt jelent. A fecskefészkek eltávolítása – indokolt esetben – engedélyköteles és a költési időn kívül a kérvény beadása után az érintett hivatal engedélyezheti.
Mit tehetünk értük?

Napjainkban egyre kevesebb ember él a természet közelségében. A 20. század falusi emberével ellentétben ma már egyre kevesebben ismerik a haszonállattartást, így kevesebben látják a saját szemükkel a fecskék hasznos tevékenységét, mennyi legyet és szúnyogot pusztítanak el. Csak kevés hétvégi túrázónak jut esetleg eszébe, hogy milyen jó is lenne, ha a vérszívó rovarokat nem a szúnyogriasztó vegyszer, hanem a fecske riasztaná el.

Manapság az épületek homlokzatára használt új típusú festékek többsége taszítja a nedvességet, így a sárból épült fecskefészek is nehezebben tapad meg a falfelületen. Ezért próbálkoznak a fecskék több helyen is a fészeképítéssel. Sok helyen találunk sártapasztási nyomokat. Némelyik fecskének ennek ellenére sikerül fészket raknia, igaz, több időt kell neki a fészek építésével eltölteni, amivel a fészkelési időszak is elhúzódhat. Városok, falvak esetében már egyre kevesebb a poros kocsiút. Száraz időszakban segíthetünk a fecskéknek, ha az agyagos földre tiszta vizet öntünk. Ha a fecskék észreveszik, előbb vagy utóbb oda fognak járni sárért

– mondja az ornitológus.

A világ több országában használt műfészkek is ezt a hiányt igyekeznek pótolni. A fecskéknek készülő műfészkek paraméterei kötöttek, anyaguknak is megfelelőnek kell lenni. Elhelyezésük történhet épületre, például eresz alá, de számos településen kialakítottak külön e célra olyan oszlopokat, ahol a telepes fészkelésüket remélik. Ajánlott olyan hely közelébe tenni őket, ahol már van elfoglalt fecskefészek, de az is fontos, hogy kellő magasságban legyenek elhelyezve, megfelelő rögzítéssel.

Figyeljünk oda a fecskékre, mert az állományuk csökkenése óva int, hogy az élőhelyek állapotát jelentősen javítanunk kell a közeljövőben, mondja Balázs Csaba.       

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/19. számában. 

Megosztás
Címkék