Apponyi-palota: A magyar arisztokrácia idilli élete Pozsonyban - Képgalériával

Radi Anita 2019. október 09., 13:23

A rokokó stílusban épült Apponyi-palota Pozsony Óvárosának szívében található. Az itt kialakított múzeumban festői enteriőröket tekinthetünk meg, ahol korabeli bútorok és műtárgyak hirdetik a magyar arisztokrácia idilli életét és gondtalan szórakozását.

Egy arisztokrata férfi szobájából nem hiányozhatott a hatalmas íróasztal és könyvespolc. Fotó: Radi Anita

A belvárosban található Apponyi-palotát gróf Apponyi György építtette 1761-1762-ben. Az épület tervezőjének neve ismeretlen, bár a történészek Franz Anton Hillebrandt személyére gyanakodnak, aki akkoriban több palotát és épületet tervezett Pozsonyban.

Kártyaasztal kártyalapokkal. Fotó: Radi Anita

A palota rekonstrukciójára 2004 és 2008 között került sor. A munkálatok befejezése után az épület első és második emeletén a Korabeli Enteriőrök Múzeuma (Múzeum historických interiérov), a földszinten és az alagsorban pedig a Szőlészeti-borászati Múzeum (Múzeum vinohradíctva) jött létre.

Korabeli zongora (Werner, Pozsony) Fotó: Radi Anita

A Fő tér Városház utcába benyúló részén található Apponyi-palota igen izgalmas látnivalókkal kecsegtet. A palota első és második emeletén található helyiségek és maga a lépcsőfeljáró 1762-ből származik. Az Apponyi-palota eredeti berendezéséből szinte semmi nem maradt fenn. Kivétel ez alól a termek faburkolata, illetve a bejárati ajtók és ablakok feletti díszítések. A múzeumban kiállított műtárgyak nagy része az Apponyiak más felvidéki rezidenciáiból származik, illetve a Pozsonyi Városi Múzeum (Múzeum mesta Bratislavy) gyűjteményéből. A tárlatot a Pozsonyi Városi Galériából (Galéria mesta Bratislavy) származó olajfestmények egészítik ki.

Korabeli gyerekjátékok. Fotó: Radi Anita

Az Apponyi-palota látogatása során megismerkedhetünk a korabeli pozsonyi arisztokrata és nemesi családok magánéletével. Betekintést kaphatunk munkaszobáikba, fogadótermeikbe, de még hálószobáikba is. A fennmaradt olajfestmények ráadásul értékes információkkal szolgálnak az akkori emberek életviteléről.

Az első emeleten egy kisebb terembe lépünk be elsőként, amelynek falait 18. századi metszetek díszítik.

Illemhely. Fotó: Radi Anita

Ezeken bibliai (ó- és újszövetségi) jelenetek, illetve az ókori mitológiából ismert epizódok elevenednek meg. Ezt követi egy olyan szoba, amely eredetileg a személyzetnek volt fenntartva. Ebben a kis helyiségben tárolták a termek kifűtésére szolgáló tüzelőanyagot is. Ma többek között egy ismeretlen közép-európai festőművész idillikus tájképei díszítik.

Varrókészlet. Fotó: Radi Anita

Ahogy már említettük, a termek beltéri ajtajain fennmaradtak az eredeti díszítések. Ebben az időszakban az ajtók keretei felül gyakran díszes elemekkel voltak koronázva, ezek az ún. supra-port elnevezés alatt ismertek.

A falakon egy érdekes festménysorozat tekinthető meg, amely az Apponyiak jablánci (Nagyszombati kerület) kastélyából származik. Egy részén az Apponyi család tagjai láthatók, döntő többségben azonban Mária Terézia királyné fiainak és lányainak portréit fedezhetjük fel.  

Gobelin mintájú szövettel behúzott ülőgarnitúra. Fotó: Radi Anita

Az ún. vörös szalonban hatalmas tükröket láthatunk a boltíves ablakok között és a kandalló felett, amelyek a fényviszonyokat voltak hivatottak javítani a teremben.

A terem rekonstrukciója után a falak vörös anyagtapétával lettek bevonva, amely a fennmaradt ajtók feletti képek színeivel harmonizál. Különösen szépek a gobelin mintájú szövettel behúzott székek a helyiségben. A barokk korban szokás volt a székeket a falmentén elhelyezni, ilyen formában találjuk meg őket az Apponyi-palotában is.

Carrarai márványból készült kandalló. Fotó: Radi Anita

A vörös terem után egy kisebb szalon következik, amely a palotában az egyetlen olyan helyiség, ahol az ajtó feletti díszítményeken nem figurális motívumokat láthatunk. A képek minden bizonnyal a szoba felhasználására utalnak. Mivel különböző pompás formájú edényeket (kávéskannákat, boroskancsókat, fedeles tálakat, kupákat stb.) és poharakat láthatunk, így feltételezhető, hogy ez a helyiség amolyan kisebb ebédlőként szolgálhatott.

Az ételeket ugyanis az elég távol eső földszinti konyhából szervírozták fel a palotába, mégpedig az említett szűk lépcsőfeljárón keresztül.

Ilyen szempontból ez a terem volt a legkönnyebben hozzáférhető a személyzet számára, amely kézben vitte át az ételekkel megtöltött edényeket, így nem kellett termek hosszú során átküzdeniük magukat.

Az olajfestményen a Braunecker család egyik nőtagja látható. Fotó: Radi Anita
 

A kis ebédlőben találjuk Apponyi Antal portréjának reprodukcióját is. Édesapja, gróf Apponyi Antal György kora egyik legműveltebb főura volt. 1774-ben Bécsben lerakta az Apponyi-könyvtár alapjait, amelyet fia, Antal 1827-ben Pozsonyba szállíttatott. Könyvtáruk több mint 20 ezer kötetet tartalmazott. Pozsonyban a Kecske utcán található egyik épületben alakíttattak ki egy könyvtárat, és több évig fizették a könyvtáros bérét. A családi könyvtárat 1827-ben közkönyvtárrá alakították át.

A második emeletre való belépéskor azonnal felkelti figyelmünket egy csinos fiatal hölgy, Angelique Walentian grófkisasszony portréja. A képet Daniel Schmiddeli pozsonyi festő festette 1760 körül, aki a korabeli arisztokraták és gazdag nemesek híres portréfestője volt.

Úri szalon. A játékasztal oldalain ovális bemélyedéseket látni, ezekben raktározták a pénzérmék és zsetonokat a játékosok. Fotó: Radi Anita

Angelique a pozsonyi Notre-Dame-apácák iskolájának tanulója volt. A Notre Dame szerzetesrend 1597-ben jött létre Franciaországban. A Notre Dame nővérek első kollégiummal összekötött iskolájukat 1747-ben alapították meg Pozsonyban.

A rend kicsi, kápolnaszerű temploma az Óvárosban található, az épületet 1754-ben emelték barokk stílusban.

Az intézményt az elszegényedett arisztokrata családokból származó fiatal lányok és más jómódú árvák részére alapították. Fennmaradtak a pozsonyi iskola egykori diáklányainak portréi, akik ünnepi kék ruhát viselve lettek megörökítve.

Porcelán, rokokó stílusú csillár. Susan Stein ajándéka. Fotó: Radi Anita

Angelique grófkisasszony rokokó stílusú ruhakölteményének replikája egyébként a zeneteremben van kiállítva. Ezen a rokokó dámák ruhájának legnépszerűbb eleme is látható, a széles, kosárszerű alakjáról panier-nek is nevezett szoknya.

Eredetileg egy titkos ajtón keresztül lehetett bejutni abba a parányi ötszögű szobába, amely mögött egy korabeli árnyékszék bújik meg.

Ezüst teás-kávés készlet. Fotó: Radi Anita

A kis kamraszerű helyiség illemhelyként szolgált, szellőztetése a tetőtéren keresztül zajlott. További érdekessége, hogy fennmaradt eredeti, 1762-ből származó padlózata.

Hölgyek számára bizonyára izgalmas lesz megtekinteni egy akkori úrhölgy toalett és pipere készletét. A biedermeier stílusú berendezés között feltűnik egy fából készült fiókos asztali toalett tükör rajta egy aranyozott hajkefe és kézi tükör. A mosdótál rózsaszín üvegből készült, és Csehországból származik az 1830-as évekből. A háttérben színes képekkel díszített paraván látható.   

Korabeli gyerekjátékok. Fotó: Radi Anita

A második emelet központi helyisége a zeneterem, ahol a felújítások során rátaláltak az eredeti rokokó stílusú falfestményekre, amelyek még 1762-ből származnak. Ezeken díszvázák szerepeltek virágokkal rokokó stílusban megjelenítve.

Egyébként az itt kiállított hófehér rokokó cserépkályha a fent említett Notre Dame intézményből származik.

A teremben nagy valószínűséggel családi összejöveteleket vagy zenei esteket rendeztek. A kiállított tárgyak között korabeli pozsonyi és bécsi hangszereket is láthatunk.

Rokokó stílusú férfi öltözék, amelyhez Apponyi György portréja szolgált alapul. Fotó: Radi Anita

Szintén megtekinthetjük egy házaspár hálószobájának enteriőrjét is a 19. század kilencvenes éveiből. A virágmotívumokkal díszített hálószobabútor Bécsből származik. Ebben a korban az ágy, éjjeliszekrény és ruhaszekrény mellé egy alacsony kis szekrény is társult, amelyet márványlappal fedtek le, és egy faragott tükör tartozott hozzá. A márványlapra helyezték a porcelán mosakodó tálat és kancsót.  

Majthényi Klára feketeszínű biedermeier ruhájának replikája. Fotó: Radi Anita

Az Apponyi-palota talán legszebb szegletében egy faragott bézs ülőgarnitúrát láthatunk, felette egy bájos fiatal hölgy portréjával. Az olajfestményen a Braunecker család egyik nőtagja látható elegáns hófehér ruhában. Az összhatást fokozza a csodás carrarai márványból készült kandalló a szoba sarkában. A kandallópárkányt korabeli műtárgyak díszítik, aranyozott gyertyatartó és asztali óra.

A palota egyik utolsó termében megcsodálhatjuk a gyermekek korabeli játékait is.

Angelique Walentian grófkisasszony portréja, a pozsonyi Notre-Dame-apácák iskolájának tanulója volt. Fotó: Radi Anita

Figyelemfelkeltő a fából készült kártyaasztal, amelyen magyar kártyalapok hevernek, de ugyancsak érdekesek az akkori gyerekjátékok, babák, babakocsik, gyerek játékbútorok és teáskészletek is.

A Korabeli Enteriőrök Múzeuma hétfő kivételével minden nap látogatható a pozsonyi Apponyi-palotában.ú

További gyönyörű képeink a palota csodaszép termeiről:

Képgalériánk:
Hálószoba az 1800-as évek elejéről Fotó: Radi Anita

0 HOZZÁSZÓLÁS