2022. január 31., 15:12

Amiért az önkormányzatok hevesen és jogosan tiltakoznak

Betelt a pohár, az önkormányzatoknak nincs hova hátrálniuk. Az előző év végén ugyanis a törvényhozás a szakmai nyilvánosság és az érintettek bevonása nélkül, közvetett törvénymódosítással olyan jogi változásokat hajtott végre, amelyek az önkormányzatokra nézve rendkívül hátrányosak. Újabb hatásköröket ruháztak az önkormányzatokra, pénzügyi fedezet, források nélkül. Az elmúlt évek gyakorlata tehát tovább folytatódik, újabb terheket raknak az önkormányzatok vállára. De meddig?

Farkas Iván

Íme: amennyiben a település idős polgára magán vagy közhasznú (nem megyei vagy állami fenntartású) idősek otthonának lakója, 2022-től az állandó lakhelyének önkormányzata havonta 100 eurós hozzájárulást köteles fizetni az idősek otthonának. Sőt, kétszer 100 eurót.

Egyszer fejpénz gyanánt, másodszor hozzájárulásként az intézmény rezsiköltségeihez.

A községre nézve leghátrányosabb kombináció az, ha elöregedett a község, számos idős polgár lakja, akik közül többen magán nyugdíjasotthonban élnek, és a községben nem található szociális szolgáltatás.

Ilyenkor arányaiban jelentős forrásokat von el a község költségvetéséből. A magán és egyház oktatási intézmények pénzelése az önkormányzatok bevonásával zajlik úgy, hogy az anyagi források a diákok létszámától függnek, a meghatározott fejpénz alapján. 2021-ig az általános fejpénz 88 – 100 százalékának megfelelő összegben állapodhattak meg az önkormányzatok valamint a magán- és az egyházi oktatási intézmények. 2022-től az év végi törvénymódosítás ezt meghatározta az általános fejpénz 100 százalékában, többletforrások  nélkül.

Egyszerűen a többletet gazdálkodja ki az önkormányzat. Nem a fejpénz kiegyenlítésével van baj, az igazságos. Megszűnik ezzel a hátrányos megkülönböztetésük.

Ám a többletköltségekre az önkormányzat nem kapja meg a pénzügyi fedezetet.

Ilyenkor a beruházások keretét kurtítja meg az önkormányzat, hogy legyen miből a többletet megtérítenie.

2022-ben jogszabályba foglalva valorizálják a közigazgatásban dolgozók bérét 3 százalékkal, továbbá 350 eurós prémiumot kapnak. Teljes egészében megérdemlik, sőt jóval magasabb béremelést is megérdemelnek. Legalábbis a többségük. A baj azzal van, hogy erre sem kapnak az önkormányzatok többletforrásokat. Saját keretükből kell kigazdálkodniuk. S nem minden önkormányzatnak futja rá. Sokak dilemmája a következő: megemeli a dolgozók bérét vagy megtéríti a megnövelt energiaszámlák árát? Vagy lekapcsolja a községi szolgáltatások egy részét? Mert beruházásokra már végképp nem jut.   

Ezek a változások az energiahordozók árának drasztikus, többszörös megemelkedésének idején történtek.

Az év kezdetétől az energiahordozók ára a közigazgatásban – önkormányzati, állami hivatalok, intézmények, iskolák, óvodák - és a vállalkozói, vállalati szférában 300 – 400 százalékkal növekedett meg. Mivel itt az árak nincsenek szabályozva. Mindennek mi lett a követkeménye? Számos település idei költségvetésében a fejlesztésekre, beruházásokra szánt forrásokat felmorzsolta az energiaárak rohamos megnövekedése, valamint a fent leírt kormányzati intézkedések. Jobb esetben. Rosszabb esetben az energiaárak fedezésére sem futja. A beszámolók alapján Eperjesen, Iglón és a települések jelentős részében.    

Nem kizárt, hogy az EU-alapokból pénzelt jövőbeni önkormányzati beruházások esetében jelentősen, duplájára nő a település önrésze. A tervek alapján az eddigi 5 % helyett 10 százalékra növelnék meg a települések önrészét, miközben az állami önrész az eddigi 10 % helyett lecsökkenne 5 százalékra. A kormányzati tervek következtében a jövőbeni beruházások hozzáférhetősége alaposan beszűkül, hiszen a jelentősen megnövelt önrész azon kevés önkormányzatot is elriasztja, amelyek ma még megpályázzák az EU-alapok támogatását és megvalósítják a költséges, de kellő beruházásokat.

Nem is beszélve a pénzügyminiszter által beharangozott járulék- és adóreformról, amely

ha megvalósul, 2023-tól alaposan megkurtítja a települések és a megyék bevételeit, a magánszemélyek jövedelemadó-bevételeinek rájuk eső részét.

Erre meg azt mondja a pénzügyminiszter, hogy a települések alaposan növeljék meg az ingatlanadót. A többszörösére. Emlékeznek arra, amikor 2020 őszén a pénzügyminisztériumból kiszivárogtak a hírek, hogy az ingatlanadók kulcsait a minisztérium a maiak tízszeresére kívánja megnövelni? Reméljük e tervek a fiók alján maradnak, mivel a polgárokat, az ingatlanok tulajdonosait sújtanák, alaposan.

Az építkezési törvény javaslata, amely rendkívül hátrányos az önkormányzatokra nézve, tavaly lekerült a napirendről.

A beterjesztő (a legiszlatív ügyekért felelős kormányfőhelyettes) visszavonta azt. Az elmúlt hetekben, minimális változásokkal újra napirendre került, jóváhagyásra beterjesztettették a kormány elé. Tartalmaz pozitív, kellő változásokat, ám jelentősen beszűkíti az önkormányzatok pozícióját a településük területén megvalósuló beruházások hatósági eljárásánál. Ellentétben a mai gyakorlattal. 2023-tól az építkezési eljárásoknál a városi vagy községi hivatalnak nem lesz beleszólási, véleményezési lehetősége, csupán a területrendezési tervben (amely minden település számára kötelező lesz) szabályozhatja, hogy az egyes településrészekben mi épülhet meg és mi nem. Alapos, nem kívánt változásokat hozna ez a városok, falvak életébe. A közérdeket alaposan háttérbe szorítaná.

Cui bono, kinek az érdekében hoz ilyen és hasonló döntéseket a kormány?

Nem ártana, ha néha visszalapoznák a 2020-as választási ígéreteiket és a kormányprogramba foglaltakat. Mindenütt a közérdekre hivatkoztak, a közügyek rendbetételére.

A feljebb felsoroltak nem erről tanúskodnak. Emiatt kerül sor az önkormányzatok tiltakozására, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása és további érdekvédelmi társulások szervezésében. Figyelemfelkeltés céljából, hogy elég volt! A Szövetségben teljes egészében támogatjuk az ernyőszervezet követeléseit, mivel a helyzet tarthatatlan, a rájuk rótt újabb terheket az önkormányzatok már egyszerűen nem bírják el.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.