cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. szeptember 26., 08:16

Alsó-Garam menti és szarvasi sorsok

A zselízi Művelődési Otthon kistermében – a lekéri Dudich Ferenc polgári társulás és a Matica slovenská helyi szervezete jóvoltából – 2023 szeptemberében egy helytörténeti kiállítás nyílt meg, amely az Alsó-Garam menti magyarság és a szarvasi szlovákság vonatkozásában a lakosságcserére helyezte a hangsúlyt.

Szarvas
Galéria
+3 kép a galériában
Juhász Gábor
Fotó: Kaszmán Zoltán

2023. szeptember 25-én a zselízi Alapiskola tanulói ellátogattak a helyi Művelődési Otthonban megnyílt kiállításra, amelyen Juhász Gábor helytörténész várta őket. A tárlatvezető röviden a második világháború következményeiről és a kollektív bűnösség elvéről mesélt, s szót ejtett az Alsó-Garam menti magyarság részbeni Magyarországra való áttelepítéséről, ahogy az alföldi szlovák családok deportálásáról is:

Zselízre és környékére javarészt a Békés vármegyei Szarvas városából érkeztek szlovák anyanyelvű lakosok; Csatára Csabacsűdről, Nagysallóba Kondorosról, Léva környékére pedig Nyíregyházáról költöztek. A mi vidékünkről többek között Bakonyságba, a svábok helyére, továbbá az Alföldre vitték a magyar anyanyelvű lakosokat.”

A lakosságcsere időszakából kerültek bemutatásra a kiállítási tárgyak, köztük jó néhány Szarvasról származó háztartási eszköz. Közülük több a tanulók számára is ismerős volt; megállapították, hogy hasonló kancsókat, köcsögöket, bödönöket és szőtteseket láttak már a nagyszüleik, dédszüleik holmijai között. Észrevették ugyanakkor, hogy a színezésük, a díszítésük, valamint a mintáik eltérnek a helyi tájházakban felhalmozott eszközökéitől. Rácsodálkoztak a parazsas vasalóra, az 1902-ből származó borotválkozó készletre, a rokkára és a tipikus szarvasi lekvárkeverő eszközre is.

Beleolvashattak egy vőfély feljegyzéseibe, amelyek ugyan szlovák nyelven készültek, a szerző mégis a magyar helyesírás szabályai szerint, fonetikusan írta le.

Szó volt a törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparosokról, vagyis a drótostótokról, ahogy arról is, hogy a Bakonyságban különleges temetési szokás él. Amint azt a szarvasi szlovák gyökerekkel is rendelkező Juhász Gábor elmondta, az oda kitelepített garamdamásdiakat a mai napig Garam menti földdel temetik el.

Tudnunk kell, hogy honnan származunk, hogy kik az őseink, s ragaszkodnunk kell a gyökereinkhez. Ne legyetek gyökértelenek!”

– summázta a tanulóknak szánt üzenetét a helytörténész.

Az értékes tárlat szeptember 27-éig látogatható.
Szarvas
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.