2019. január 19., 14:52

Akiknek a jövőt a másnap reggel jelenti (de nem aggódnak emiatt)

Kettecskén ülnek a párkányi Duna-parton. Előttük kis tűz lobog. Éppen kávéznak. Nagyon hideg van, bár a nap most éppen jótékonyan szórja erőtlen sugarait. Marika és Jani nyolc hónapja találtak egymásra, azóta elválaszthatatlanok.

hajléktalanok
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: Bokor Klára

Munkásszállón lakott, de alaptalan vádak alapján kitették. Azóta, pontosan kilenc hónapja, hajléktalanként él itt a Duna-parton, meséli az ötvenes éveiben járó Jani, aki egyébként az egyik környékbeli faluban lakott. Itt találkozott össze Marikával, gyerekkori pajtásával, akivel azóta megosztják egymással az életüket.

A hétgyermekes Marika már szinte elképzelhetetlenül régen, csaknem húsz éve él a vén folyó partján. Amikor a második férje meghalt, a lakást, ahol addig együtt laktak, a mostohafiainak hagyta.

Hitetlenkedve hallgatom, hogy három gyermekét is hajléktalanként nevelte fel. A Duna-partra mentek haza az iskolából. Ugyanígy, tábortűzön főzött nekik, és jutott is étel mindenkinek bőven, mert akkor még kapta a családi pótlékot és a férje után az özvegyi nyugdíjat. Hívják vissza a gyerekek, lakjon a családjukkal, de már nem vágyik visszamenni, úgy megszokta ezt az életet. 

Fotó:  Bokor Klára

Régebben sátra is volt a párnak, de azt a városi rendőrök a többiekével együtt levágták, mert a közelben lakók feljelentést tettek az éjjeli hangoskodás miatt.

Attól kezdve a szabad ég alatt éjszakáztak, ha esett, egy kifeszített fólia alatt húzták meg magukat. Három hete mosolygott rájuk a szerencse, egy gazda megengedte, hogy áprilisig a hétvégi házában tölthetik a telet.

A nyaralóban azonban nem sokat tartózkodnak, mert kályha nincs benne, így kint sokszor melegebb van, mint bent. Éjjelente nem fáznak, állítják, hiszen vastag matracuk és három paplanjuk is van. Csak legutóbb volt ez másképp, amikor egész nap szakadt a hó, ők pedig ugyanúgy a tűz körül ültek a folyóparton, mint szép időben. Úgy eláztak, hogy hol az egyiküket, hol a másikukat rázta percekig a hideg, miután bebújtak a paplanok alá. A város melegedőjébe nem járnak, egyrészt Marikának se személyije, se egészségügyi kártyája nincs, anélkül pedig nehéz bejutni. Másrészt nem is vágynak oda.

A legtöbbször szép az élet itt, a folyó mentén. – Most a parton totyogó kacsákat nézegetjük, nyáron ötször is fürdünk a Dunában, a szilveszteri tűzijátékot is innen csodáltuk meg – néznek egymásra elégedetten.

Az asszony nemrég beteg lett, mintha tüdőgyulladást kapott volna, láza volt és úgy köhögött, hogy a társa azt hitte, megfullad.

– Egyik forró teát itattam vele a másik után, míg csak jobban nem lett – meséli Jani. – Nekem vannak irataim, de semmi pénzt nem kapok, mivel nem járok közmunkára. Hogy miből élünk?  Vasat és egyebet gyűjtünk, azt adjuk le, ezenkívül a népek is adnak. Karácsonyra többfogásos ebédünk volt, húsleves, disznótoros, kirántott hús, sült hal. Jók az emberek. Alkoholt szoktunk inni, mert anélkül ezt a hideget nehéz volna elviselni, de csak olcsó gyümölcsbort, amit még szódával is felöntünk. Egyrészt többnek tűnik, másrészt így kevésbé fáj tőle a fejünk.

Elmondják, nemsokára nekifognak a főzésnek. Van egy fél zacskó tésztájuk. Rávaló egyelőre nincs, de nem aggódnak. Van még pár óra ebédig.

Nehéz pontot tenni e történet végére. Nem tudjuk, hogy hány hajléktalan él Párkányban és környékén, becslés szerint lehetnek vagy harmincan. A hajléktalanok életkörülményei azonban mindannyiunkat elgondolkodtatnak, és segítésnyújtásra sarkallnak. Azt elképzelni sem tudjuk, hogy ők így akarnak élni. A kötelességekkel teli, rendezett világban gyökértelenül, szabadon.                                                            

Pajchortová Michaela, a Párkányi Városi Hivatal szociális osztályának vezetője:
A város a hajléktalanok számára fenntartott melegedőn nyolc személyt tud fogadni. Elsősorban párkányiakat, de ha van hely, jöhetnek a környékbeli falvak hajléktalanjai, sőt akár esztergomiak is.  A melegedő november elsejétől március végéig tart nyitva. A karácsonyi ünnepek alatt egész nap nyitva állt a szálló, és egy magát megnevezni nem kívánó vállalkozónak köszönhetően a lakók háromfogásos karácsonyi vacsorát fogyaszthattak szenteste.  Ha tartósan hideg az idő, akkor is egész napos a nyitva tartás. Az ottlét feltételei szigorúak: este kilencig lehet felvételt nyerni, tilos az alkoholfogyasztás, be kell tartani a ház szabályzatát. Meleg tea, tisztálkodási lehetőség biztosított a lakók számára. 

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2019/3. számában.

hajléktalanok
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.