2019. április 22., 10:15

Ahol a Csábrág a Korpona vizébe ömlik…

Az alábbiakban az Ipolyságtól 11 kilométerre északra elterülő, Alsó- és Felsőpalást egyesítésével létrejött települést, Palástot mutatjuk be.

Palást
Médialapozó

A Korpona patak bal partján fekvő község 1500 főnél is több lakosa büszke Palást színes történelmére. A régióban fellelt kerámialeletek és a feltárt urnatemetők arról tanúskodnak, hogy már a bronzkorban is éltek itt emberek. A helység neve első alkalommal egy 1156-os falujegyzékben tűnik fel. A II. Géza uralkodásának idejéből származó írás Plastként említi meg a községet. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy 61 esztendővel később a Palásthy család ősének tekintett Bors nevű vitéz, szentföldi szolgálataiért cserébe, II. András királytól kapta meg a palásti birtokot, ami a 13. században először a zólyomi várispánsághoz, később pedig a honti váruradalomhoz lett csatolva.

A Lévai járásban fekvő falu legjelentősebb történelmi eseménye kétségtelenül a Palást határában zajló, több ezer áldozatot követelő 1552-es ütközet. A magyarok között csak Ördög Mátyásnak nevezett Erasmus von Teuffel vezette, több mint tízezer főt számláló egyesített sereg Drégely visszavételére indult. Ali pasa és Arszlán bég 12 ezres serege azonban útjukat állta, s az augusztus 10–11-i összecsapások során megfutamították a birodalmi katonákat. Ezzel megnyílt az út a törökök előtt az észak-magyarországi várak elfoglalására.

A palásti csata színhelyén, ahol Dudics János Ágoston váci püspök is életét vesztette, ma már kápolna áll; sőt, a csatában elhunyt hősök tiszteletére 2016-ban egy 1552-es emlékparkot is létrehoztak.

Koncz Ambrus palásti bíró török kori históriáját a mai napig fel-felidézik a helyiek. Történt ugyanis, hogy – amikor Palást és Ipolyfödémes között holtan találtak egy harácsoló törököt – a nógrádi bég gyilkosság ügyében nyomozást indított. A döntése értelmében, amennyiben nem kerül elő a gyilkos, karóba húzzák annak a településnek a bíráját, amelyiknek a határában meglelték a holttestet. A palásti és az ipolyfödémesi bírót Szécsénybe rendelték, s mivel az utóbbi hamarább odaérve megesküdött, hogy a szóban forgó terület nem Födémeshez tartozik, így a palásti bírót, Koncz Ambrust húzták karóba.

A Borovszky Samu közreműködésével készült Magyarország vármegyéi és városai című monográfiasorozatban a történettel kapcsolatban az alábbiakat olvashatjuk: „A mikor azonban később a födémesiek mégis használni akarták azt a vitás területet, az akkori bíróság »tömlöcbe vettetlek, tetvekkel étetlek« fenyegetéssel kényszerítette a palástiakat, hogy vegyenek sarlót és foglalják el azt a területet, a mely őket illet meg. (…) Azon a helyen, hol a bírót karóba húzták, a palástiak keresztet állítottak. Így jutott Palást határába az a darab föld, a hol a födémesi régi templom romjai állanak; ez a terület a Klasznyavér nevet viseli.”

A község birtokosaiként a későbbiekben feltűnik többek között a Coburg, a Nedeczky, a Murányi, az Ivánka és természetesen a Palásthy család is. Az utóbb említett família egyik tagja, Palásthy Ferenc császári tábornok által 1736-ban megépíttetett barokk kastélyt a 19. században klasszicista stílusban alakították át. Napjainkban ez az épület ad otthont a Palásthy Pál Egyházi Alapiskolának.

Az Ivánka család kúriájában, ebben a 19. században épült klasszicista épületben, ami sokáig a Honti Gazdasági Egyesület vezetőjének, Ivánka Istvánnak az otthona volt, az idők során működött már óvoda, orvosi rendelő és könyvtár is, 1994 óta viszont a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző központjaként funkcionál.

Ugyancsak figyelemre méltó a vörös téglából épült, 42 méter magas toronnyal rendelkező szecessziós templom. A Szent György tiszteletére emelt imahelyet Palásthy Pál esztergomi püspök építtette, majd maga szentelte fel 1898-ban.

A falu tevékeny szerveződései közül említést érdemel a Rákóczi Szövetség palásti alapszervezete, a helyi történelem alapos feltérképezését célul kitűző, 2004-es alapítású Palásti Honismereti Társaság, a 2016-ban alapított, a kulturális örökség megőrzéséért, valamint a helyi hagyományok ápolásáért tevékenykedő PERMEO polgári társulás és természetesen a Csemadok palásti alapszervezete, de a tehetséges helyi képzőművészek is egyre ismertebbek a tágabb régióban.

A palásti önkéntes lánglovagok rendre bekapcsolódnak a mentésekbe, aktívan segítik a professzionális tűzoltók munkáját. A helyi cserkészmozgalom tevékenysége mellett kiemelendő továbbá az íjászversenyek és a rendszeres nyilazások megszervezőjének, Hojsza Zoltánnak a tevékenysége is. Az indián kultúra nagy kedvelője a legfiatalabbakkal is igyekszik megszerettetni a természetet.

A község ügyei mellett a PERMEO polgári társulást is irányító Köpöncei Péter a munkahelyteremtést, a közutak felújítását, a kanalizáció kiépítésének folytatását és a középületek renoválását tekinti legfontosabb céljának, de kérdésünkre szót ejt Palást testvértelepüléseihez fűződő viszonyáról is.

– Ócsához és Kóspallaghoz történelmi múlt köt, mert a tőlünk kitelepítettek ezekbe a településekbe kerültek. Az észtországi Koseval egy nemzetközi projekt eredményeképpen, ócsai közreműködéssel kerültünk kapcsolatba. Néhány évvel ezelőtt mi is jártunk náluk, tavaly pedig ők látogattak meg bennünket. A testvértelepülési kapcsolat tehát a nagyobb távolságok ellenére is él.

A polgármester végezetül a békés egymás mellett élés fontosságát is hangsúlyozza. Az asszimiláció ténye ugyan itt is érzékelhető, mondja, de a személyes tapasztalatok azt mutatják, hogy Paláston nemzetiségi konfliktushelyzetek nincsenek, megvan a kölcsönös tolerancia.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/16. számában.

Palást
+2 kép a galériában
Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!