A zselízi szlovák tagozat a helyi magyar gimnázium részévé válik
A nyári szabadságidény előtti utolsó, maratoni hosszúságú ülését tartotta július 9-én a Nyitra Megyei Önkormányzat. A magyarlakta járásokat is érintő döntésekről Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja megyei frakcióvezetője tájékoztatta portálunkat.
A hétfői ülésen napirendre került a megye házszabályának módosítása. Annak keretében a független képviselők szorgalmazták, hogy saját frakciót kapjanak. Mivel a módosító javaslat nem kapta meg a szükséges háromötödös többséget, ezért nem teljesült a függetlenek óhaja.
„A Nyitra Megyei Önkormányzat végérvényes határozatával megszüntette az önálló zselízi szlovák gimnáziumot, a szlovák tagozat a helyi magyar gimnázium részévé válik. A megszűnő szlovák intézmény valamennyi ingó és ingatlan vagyonát átruházzák a kétnyelvűvé váló magyar gimnáziumra. A vegyes tannyelvű oktatási intézmény ezentúl a szlovák gimnázium eddigi épületében fog működni“ – ismertette Farkas Iván a fontos oktatásügyi határozatot.
Majd elmondta: jóváhagytak egy 5 százalékos megyei társfinanszírozást. „A fennhatóságunk alatt álló, kétnyelvű ipolysági szakközépiskola ugyanis részt vett egy magyar-szlovák határon átnyúló csoportos INTERREG-pályázaton, amely a Párkánytól Ipolyságig nyúló térség szociális szolgáltatásainak fejlesztésével, munkahelyteremtéssel és épületfelújítással is foglalkozik. Az 5 százalékos megyei társfinanszírozáson kívül az intézménynek visszatérítendő támogatást nyújtunk a teljes összeg 95 százalékának finanszírozására. A beígért uniós támogatás ugyanis csak a projekt befejezése után érkezik meg, ám a költségeket korábban kell fedezni“.
További fontos napirendi pontként említette, hogy Nyitra megye csatlakozik egy országos pályázathoz, amelynek köszönhetően ez év végéig a kiskereskedők, a kisiparosok és a kistermelők termékei és szolgáltatásai esetében bevezethetik a regionális és helyi védjegyet.
„E terv kapcsán a régiófejlesztési ügynökségekkel és EGTC-kel együtt 5 természetes régiót akarunk létrehozni, amelyek a következők: Duna mente, Bars, Hont, Alsó Nyitra mente és Alsó Vág mente. Lehetővé válik, hogy az e természetes régiókban élő, érintett személyek pályázat útján igényelhessék az említett védjegyeket. Nyilvánvaló lesz, hogy hol készült az adott termék, melyik természetes régióhoz kötődik. Bár a vásárlók között egyre többen keresik a helyi kézműves termékeket , ám nehezen lelnek rájuk, mert a helyi termékek, szolgáltatások többsége eddig nem volt megfelelően megjelölve, regionálisan beazonosítva. A vonatkozó törvény erre lehetőséget ad, s immár állami támogatás is megpályázható a regionális védjegyek bevezetésére és a termékek megjelölésére“ – magyarázta Farkas.
Mivel a beteggondozókat országos viszonylatban elég gyéren támogatják az egészségbiztosítók, ezért számukra másfél évvel ezelőtt megyei szinten hoztak létre egy támogatási rendszert. „Az idén beérkezett 7 pályázatból aktuális ülésünkön 5-öt fogadtunk el. A sikeres pályázatok közé bekerült a komáromi ADOS egészségügyi gondozóhálózat is, amelyet ez évben több mint 19 ezer eurós támogatásban részesítünk“.
A frakcióvezető azt is elmondta, hogy a Svet zdravia (Egészség világa) csoport uniós pályázatának keretében a komáromi radiológiai osztály új CT-berendezéssel és további diagnosztikai eszközökkel gazdagodhat. A vonatkozó pályázat kapcsán a kórházban található megyei vagyont 13-ról 20 millió euróra értékeltették fel, ami több pályázati pénzeszköz érkezését teszi lehetővé.
Arról is beszámolt, hogy az érsekújvári Thain János Múzeumban megtörtént az igazgatói pályázat kiértékelése: az immár hat éve ott dolgozó Vincze László muzeológus került az intézmény élére.
Egészségügyi központok létesítésére írtak ki korábban IROP-os (Intergrált Regionális Műveleti Program) uniós pályázatokat, s az illetékesek megyénként meghatározták, hogy azok hol létesüljenek.
„Nyitra megye korábban úgy döntött, hogy Párkányban és Vágsellyén szeretne ilyen centrumokat nyitni. Mivel Párkányban nem tudtak biztosítani olyan gyermekorvost, aki legalább tíz évig rendelne a városban, ezért meghiúsult az ottani terv. Vágsellye esetében is kételyek merültek fel a megszabott kritériumok teljesíthetőségében, de még fontolgatják a pályázat beadását. Emiatt a mostani megyei ülésen felszólaltam, és elmondtam: bár a szándék jó volt, de a célirány helytelennek bizonyult. Ott akartak ugyanis egészségügyi központokat létesíteni, ahol már elegendő általános, szak- és gyermekorvos rendel. Eközben sok polgármester és helyi lakos nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy inkább a kisebb településeken lenne szükség ilyen központokra, mert sok helyen már nyugdíjba mennek az idős orvosok“ – fejtette ki.
Végül elárulta: emiatt azt javasolta, hogy a jövőben ne az IROP-os pályázatról gondolkodjanak, hanem a megyei tiszti orvos a megyei hivatal igazgatójával együtt végeztessen el egy arról szóló elemzést, hogy a megyénkben működő vidéki rendelőkben hány nyugdíjba készülő idős orvos dolgozik. „A megyei önkormányzat által elfogadott javaslatom alapján majd létrejön egy pénzügyi támogatási rendszer, amelyből kezdő és némi szakmai gyakorlattal rendelkező orvosok egyaránt támogatást igényelhetnek az orvoshiánnyal küszködő falvakban levő rendelők , illetve magánpraxisuk szükséges műszaki eszközök megvásárlására“.
