A Vágsellyei járásban nőtt a magyar iskolakezdők száma

A járási székhely, tehát Vágsellye magyar tanítási nyelvű alapiskolájában a tanulóknak csupán alig több mint a harmada vágsellyei. A Pázmány Péter Alapiskola diákságának háromnegyedét a környező falvakból íratják ide. Dohányos Katalint, az intézmény igazgatóját is meglepték az idei jó eredmények. "A legoptimistább becslésünk 15 és 20 között volt, tehát azt mondtuk, hogyha ennyien jönnek, az már nagyon jó, annak már örültünk volna. A beíratási számok ennél jobban alakultak, úgyhogy nagyon kellemesen meg voltunk lepődve."

A Pázmány Péter Alapiskolában tehát szeptemberben 24 magyar kiselsős kezd, ami egyenesen kiváló eredménynek számít Vágsellyén. Az iskolában a differenciált oktatás-nevelés és a családias légkör kap hangsúlyt.

Dohányos Katalin nem titkolja elégedettségét amiatt sem, mert tudja, az iskola jövője függ attól, hogy hány szülő választja gyermekének az adott iskolát. "Az idei tanévben is nagy izgalommal készültünk a beíratásra. Ellentétben a kis községekkel, ahol nyilvánvaló és mindenki pontosan tudja, hogy hány gyerekre számíthatnak, városi szinten ez nehezebb, nem mindig tudjuk pontosan felmérni, hogy hány elsősre számíthatunk" - mondta portálunknak Dohányos Katalin.

A környező beruházások a szlovák tömböt erősítik és egy új jelenséggel is szembe kell néznie a térségnek - az utóbbi években szerbiai és romániai munkavállalók választják lakhelyül, életvitelszerűen a térséget. Az utóbbi közösség tagjai között nem ritka a magyarajkú.

"Mi második éve szembesültünk azzal, hogy hozzánk is hozzák a külföldiek a gyermekeiket beiratni, az idei tanévben is egy romániai kisfiút irattak be hozzánk. Fel kell készülni az iskolának, a pedagógusoknak arra, hogy az ilyen esetekből egyre több lesz, és nekünk ugyanúgy kötelességünk oktató-nevelő munkát nyújtani az idegen állampolgároknak is, ez tehát egy új kihívás" - véli a vágsellyei magyar iskola vezetője.

A járási székhely vegyipari cége, a DUSLO nagy mértékben felelős az egykoron színmagyar város utcáinak nyelvéért. Gyakori a vegyesházasság, a nyelvhatár tehát már nemcsak közelít, a helyi magyar közösség gyakorlatilag már a nyelvhatáron él. 147 diákja van a magyar alapiskolának, több település gyermekei adják ki ezt a létszámot.

Kissé más a helyzet a környék falvaiban. A járás 13 települése közül 8-ban haladja meg a magyarság lélekszáma az 50 százalékot a 2011-es népszámlálás adatai szerint. A zsigárdi iskolában az igazgató azt mondja: sokkal több elvárásnak és kihívásnak kell itt megfelelni, mint a tömbmagyar területeken. Ezért igyekeznek haladni a korral, próbálják a gyakorlati életre nevelni a gyerekeket. Hangsúlyos az egészséges életmódra való nevelés és az államnyelv oktatása.

"A zsigárdi alapiskolában 112 tanulót oktatunk. Iskolánkat Alsóhatárból, Úrföldről, Mácsonásról és Királyrévből is látogatják gyerekek. Ebben az iskolaévben 21 gyermeket szállítunk az iskolabuszunkkal" - mondta Žiaèek Adrianna, a zsigárdi magyar tannyelvű iskola igazgatója. "A mi iskolánkban egésznapos oktatás folyik, délelőtt, a tanítási órákon, a hagyományos módszerek mellett innovatív módszereket is alkalmazunk, mint a projektoktatás, vagy a kooperatív módszer. Délután pedig 12 szakkör közül választhatnak a tanulóink".

Itt már tudatosabban készülhettek a beíratásra. Tíz kiselsős kezdi majd a tanévet - közülük kilencen helyiek. A számadat azt is jelenti, hogy idén több gyermeket irattak be, mint az előző három évben.

A Vágsellyei járásban szeptemberben 105 magyar elsős kezdi a tanévet, a tavalyi 96-hoz képest ez egyértelmű növekedés.