2022. január 9., 11:45

A természetes anyagok jótékony hatása

A hagyományok úgy nyernek teljes értelmet, ha nemcsak megőrizzük, hanem tovább is adjuk őket – vallja Rigó Béla kézműves, csuhés, kosárfonó, a Gömöri Kézművesek Társulásának tagja. Emellett a természetes anyagok nyitottabbá teszik az embert.

kézműves
Fotó: Fábián Gergely
Rigó Béla

Rigó Béla már gyermekként is érdeklődött a paraszti kézművesség iránt, amellyel nagyszülei által került kapcsolatba még a ‘80-as években, Jabloncán.

Nagymamám felállította a szövőszéket, a szátyvát, és szőtt, nagyapám pedig kosarat font vagy seprőnyeleket készített. Ez engem annyira megfogott, hogy ha tehettem, ott ültem mellettük

– idézi fel emlékeit hozzátéve, hogy a középiskolai, egyetemi évei alatt ismerte fel, mekkora értéket képvisel mindez „nyugatias” világunkban, hogy milyen fontos az ősök tisztelete, azoknak a kulturális értékeknek a megbecsülése, amelyek az idős emberek mindennapi életéhez még hozzátartoztak. Ezután kezdett rendszeresen találkozni velük, az „öregekkel”, és tanulni tőlük.

kézműves
Fotó:  Fábián Gergely
Nem elég a technikát elsajátítani

A csuhézást, a csuhétáskák készítését az ezredforduló táján sajátította el.

– Icso Sári nénitől tanultam, aki sokoldalú parasztasszony volt.

Találtam egy csuhétáskát a padláson, megkértem, mutassa meg, hogyan készült. Ő pedig átadta nekem a tudást, amit az anyukájától és a nagymamájától tanult.

Több ilyen ember is volt a faluban, például Angyal Danyi bácsi vagy Bajzat Lajos bácsi, akitől a hagyományos kosárfonást tanultam meg, mégpedig az alapoktól, ami azt jelenti, kijártunk együtt vesszőt szedni. Megmutatták, mikor és honnan kell szedni a vesszőt, mi mire jó. Ezek csodálatos pillanatok voltak, belém ivódott a természeti értékek, a hagyományok tisztelete és szeretete.

Manapság hagyományos kosárfonással, csuhézással és gyékényezéssel foglalkozik, a gömöri vidék vonásait hordozó használati tárgyak mellett figurális gyermekjátékokat is készít. Rigó Béla véleménye szerint nem elég elsajátítani a technikát, a fogásokat, az is fontos, hogy a kézműves el tudja látni magát alapanyaggal.

 – Ha be tudja gyűjteni, elő tudja készíteni az alapanyagot, később tud is vele dolgozni, akkor elsajátította a folyamatot, viszi tovább az értéket. Ha boltban vesszük az alapanyagot, nem ugyanaz. El kell járni csuhét, gyékényt szedni, szárítani a padláson, aztán pedig dolgozni vele. Nagyon fontos, hogy mikor mit és hogyan szedünk, hogyan szárítunk, hogy ne penészedjen be, hogy tartós legyen, elálljon akár 7-8 évig. Ez az a rendszer, amit az idősek átadtak – magyarázza hozzátéve, mára egy-két kivétellel ez a nagy értékű tudás elveszett.

kézműves
Fotó:  Fábián Gergely
Megőrizni és átadni

A kézműves vallja, a hagyományok úgy nyernek teljes értelmet, ha nemcsak megőrizzük, hanem tovább is adjuk őket.

Éppen ezért a kétezres évek óta szervezője és résztvevője különböző kézművestáboroknak, tanfolyamoknak, képzéseknek, játszóházaknak. Azt vette észre, hogy a természetes anyagok jótékony hatással vannak az emberre. A táborokban azt figyelte meg, hogy a gyerekek, amikor néhány napig természetes anyagokkal dolgoznak, nyitottabbá válnak, tisztábban és erőteljesebben tudják felvenni a természet impulzusait, az életenergiát.

Ezért kellene arra törekednünk, hogy otthonainkban minél több természetes anyaggal vegyük körbe magunkat.

Úgy tűnik, ezt ma már csak kevesen értik meg, egyre kevesebb a hagyományos kézműves. S bár a táborokba, tanfolyamokra általában sok érdeklődő jelentkezik, nincs igazi utánpótlás. Ebből ugyanis nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megélni. Kell egy belső indíttatás, hajlandóság az életforma megváltoztatására, hisz az ilyen tevékenység felöleli az ember egész napját, heteket, hónapokat, esetleg egész éveket kell a fortélyok elsajátítására fordítani.

Mégis megéri. Egy-egy elkészült tárgyba a kézműves beleviszi a lelkét és annak a közegnek a lelkületét, ahonnan az alapanyag származik, a természet szeretetét, felmenői tiszta gondolkodását, erejét, az irántuk való tiszteletét.

Aminek van múltja, annak van jövője. A felvidéki értékeink megtartása az őseink iránti tisztelet kifejeződése.

Az általuk teremtett értékek megőrzése és átadása a lényege annak a munkának, amit a többi kézművessel együtt én is végzek. Értéket képviselünk eben a „nyugatias”, liberális világban, ami nem emberi, nem lélekközeli. Igyekszünk megtartani azt a közösséget, ahol ezeket a dolgokat meg tudjuk őrizni és át tudjuk adni. Ez a közösségi szellemiség mutatkozik meg itt, a Gömöri Kézművesek Társulásában is – mondja Rigó Béla.     

Megjelent a Magyar7 2022/1. számában.    

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.