lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2023. augusztus 25., 11:18

A Szent István Himnusz ereje

Mély, búgó hangon zúg fel a nádszegi Szent István király tiszteletére felszentelt templom orgonája. Az oltár előtti térben Szarka Gyula, Kossuth-díjas zeneművész köré kórusok és gyerekek sereglenek. „Ó, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” – szólítja az összesereglett kar Szent István királyt a magyar államalapítás ünnepén.

szent istván himnusz
Fotó: Horváth Szomolai Andrea

Szent István király ünnepe mindig különleges melegséggel dobogtatja meg a szívemet. Az államalapító uralkodó bő ezer évvel ezelőtt, bonyolult körülmények között tudta keresztény egységbe szólítani a magyar népet, máig érvényes örökséget, szent üzeneteket hagyott hátra. Bevallom, évek óta a mátyusföldi Nádszegen, a Felvidék egyik legmagyarabb és legerősebb keresztény értékekkel bíró falujában sikerül átéreznem leginkább a nemes ünnep hangulatát és igazi üzenetét.

Rendkívüli öröm volt tehát, amikor Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapító tagja, Kossuth-díjas művész személyesen hívott meg a nádszegi Szent István búcsú és államalapítási ünnepség szentmiséjére. Gyula – hagyományteremtő szándékkal – közös éneklésre szólította fel a közösséget. A művészhez csatlakoztak a helyi Petőfi Sándor Alapiskola diákjai, a két nádszegi kórus, a Zsálya és a Forrás énekkar, valamint a Vásárúti Dalárda, hogy az államalapítás tiszteletére közösen énekeljék el a Szent István Himnuszt.

Az ünneplőbe öltözött lakosok színültig megtöltötték a szent hely padjait. Ritkán látni ma már ilyet – jut eszembe, hogy egy falu lakossága ennyire mélyen élje meg kereszténységét. Gyulát a templomkertben, a hűvös árnyékot adó fák lombjai alatt találom, erősen koncentrál már az előadásra. Tudom, hogy mindig szívesen beszélget, így mellételepszem.

nádszeg
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea
A Szent István Himnuszt több száz éve éneklik már, történelmi emlék, egyházi zene. Akkor lett népszerű, amikor a 18. század második felében Mária Terézia hazahozatta a Szent Jobbot, utána terjed el ez az ének a templomokban

– magyarázza Gyula.

– Ahogy körülnézek itt a Felvidéken, úgy érzem, nagyon nagy a közöny és a szkepticizmus, ami a nemzetiségi öntudatot gyengíti. Szükség van arra, hogy legalább augusztus 20-a alkalmával ébresztgessük a magyar öntudatot az emberekben, ennek a himnusznak pedig kellő ereje és hatása van ehhez.

A közös éneklést a szociális hálón és a Kossuth rádióban is népszerűsítették, jó lenne a közös éneklésnek hagyományt teremteni.

– Ezzel az egyházi énekkel akkor kezdtem el foglalkozni, amikor pár éve a soproni színház bemutatta Somogyvári Gyula: És mégis élünk című darabját, ami arról szól, hogy a soproniak hogyan álltak ellent az Ausztriához való csatolásnak. A történet szerint augusztus 20-án a soproniak a Szent István Himnuszt énekelték a templomban, és olyan érzelmi állapotba kerültek, hogy nem hazamentek, hanem ki az utcára, és elkezdték követelni, hogy népszavazást írjanak ki a város hovatartozását illetően. Ez az ének lett a gyújtózsinór, általa tudatosítani lehet, hogy milyen erős a magyar kultúra, minden műfajban nagyot alkottak elődeink, és erre méltán lehetünk büszkék!

Szarka Gyula a napokban kapja meg a zsigárdi Kaszás Attila Fesztiválon a Pro Traditione díjat. Ennek apropóján megbeszéltük azt is, nagy öröm, ha egy művészt a saját régiójában is elismerik és értékelik, hiszen tudjuk, saját hazájában nehezen lehet próféta valaki.

Megjelent a Magyar7 2023/34. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.