A rimaszombati cserkészet 110 éve
A rimaszombati cserkészet idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját, s ebből az alkalomból jelent meg Gaál Lajos összefoglaló kiadványa, amelyet egy jól sikerült emléknap során mutattak be a nagyközönségnek.
A Csillagházban megtartott emlékműsor a cserkészek bevonulásával vette kezdetét, majd Halász Attila, Rimaszombat alpolgármestere és Csémi Szilárd „Kismedve”, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) ügyvezető elnöke mondott üdvözlő beszédet.
A cserkészet megalapításának történetét Vörös Attila ismertette, hangsúlyozva, hogy az háborús időkben indult el, s az ilyen nehéz idők erős szellemű, acélos jellemű embereket szülnek. Igaz volt ez a rimaszombati cserkészet megalapítóira: Horváth Zoltánra és Szigeti-Benedek Gyulára, valamint az első generációjára – többek között Győry Dezsőre és Szombathy Viktorra is.
Az elmúlt 110 év gazdag cserkésztörténelméről Gaál Lajos, a monográfia szerzője tartott vetítéssel egybekötött előadást.
Ebben nagy vonalakban bemutatta az eltelt bő évszázad kiemelkedő eseményeit a 1913-as csapatalapítástól a második világháborút követő megszűnésig, majd a rendszerváltás utáni újraindulástól egészen napjainkig.
A cserkészliliom peremvidéki szirmai című hiánypótló kötetben – kronológiai sorrendbe szedve és fényképekkel gazdagon ellátva – bővebben is kifejtésre kerülnek az egyes történetek.
A krónika sorai újságcikkek, folyóiratok, idős és fiatal cserkészek elbeszélései, valamint személyes élmények alapján íródtak meg. Kezdettől fogva két fő célt követtek: emléket állítani az egykori cserkészet nagyjainak és inspirációként szolgálni az utánunk jövő cserkészgeneráció számára – írja Gaál Lajos a könyvben.
Hetilapunknak elárulta, hogy már régóta ott motoszkált a fejében, hogy ezeket a színes és eredeti történeteket kár lenne veszni hagyni, valamint a nagymúltú rimaszombati cserkésztörténelmet is be kellene mutatni a nagyközönség számára.
Az első lökést a régi fényképalbumok, köztük nagybácsija és édesapja albumának digitalizálása adta, majd következett a régi történetek és anekdoták összegyűjtése és lejegyzetelése, valamint a korabeli folyóiratok, mint például a Gömör-Kishont és a későbbi Gömör hetilap átböngészése.
Amikor aztán ebből összejött egy tartalmas anyag, megszólította Hodossy Gyulát, a Lilium Aurum Könyvkiadó igazgatóját.
Hodossy Gyula maga is részt vett a rimaszombati könyvbemutatón. Beszédében felidézte az országos cserkészszövetség megalapításának időszakát, elmesélte, hogy a családjukban nem volt cserkész, így ő tulajdonképpen véletlenül került bele a cserkészközegbe. Miután a rendszerváltásnak köszönhetően Magyarországon már megalakulhatott a Magyar Cserkészszövetség, Bodnár Gábor emigráns magyar cserkészvezetőtől felkérést kapott a szlovákiai magyar cserkészet újbóli megalapítására.
Erre 1990. március 11-én került sor Dunaszerdahelyen, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség első elnöke pedig Hodossy Gyula lett. Az egykori elnök kiemelte, hogy a '90-es évek kaotikus időszakában, majd a Mečiar-korszak alatt az állami támogatás megvonása ellenére is tovább tudott működni a szövetség. A rimaszombati csapat mindig nagyon aktív volt. Mint fogalmazott, meg volt hozzá a lelkületük, akaratuk és a hitük. Az eltelt 110 év után pedig annyit kívánt, hogy a következő 110 is meglegyen a csapatnak.
Gaál Lajos könyvéről elmondta, hogy nagyon ritkán kap ilyen jól megszerkesztett és alapos kéziratot, és nem találkozott még ilyen részletes cserkészmonográfiával. Rendkívül olvasmányos, továbbá nem korlátozódik kizárólag a cserkészekre, de ugyanakkor mégis áthatja az egész cserkészlelkület. A kötetet Rácz Éva tördelte, illetve hetilapunk munkatársa, Pomichal Krisztián szerkesztette.
A rendezvényen részt vett Szigeti-Benedek Gabriella Nagymarosról, a csapatalapító Szigeti-Benedek Gyula unokája. Nagyapját annak idején testnevelő tanárként nevezték ki a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumba. Amikor Gabriella családfakutatást végzett, akkor derült ki számára, hogy a szálak Rimaszombatba vezetnek.
– tette hozzá.
Rimaszombatban hivatalosan 1991 áprilisában alakult újra a 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat, amely már az 1930-as évek végén is létezett.
– Először 10-15 gyerekkel kezdtük a munkát, aztán fokozatosan 30-40 főre duzzadt a csapatunk. Voltak kezdeti nehézségek természetesen, de igyekeztünk folytatni a régi hagyományokat, a korábbi táborhelyeket felkeresni. Hála Istennek olyan embereket tudtunk kinevelni, akik a mai napig viszik tovább a csapatot, s így már napjainkban több mint 80 taggal a Felvidék harmadik legnagyobb cserkészcsapata – összegezte a jelent Vörös Attila, az újkori csapat első és egyben leghosszabb időn át kinevezett parancsnoka.
Az ünnepségen részt vettek a helyi ifjú és öregszerkészek, valamint a füleki és a miskolci cserkészek képviselői is, sőt a 99 éves Kálmán László, Európa legidősebb cserkésze is megtisztelte jelenlétével az eseményt.
Pataky András, a rimaszombati 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat augusztusban kinevezett új parancsnoka elismerő oklevelet, csapatparancsnoki kitüntetést adott át Varga Gábor és Mihály Dávid korábbi csapatparancsnokoknak, majd az emlékest dedikálással, kötetlen beszélgetéssel és megvendégeléssel ért véget.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/41. számában.
