A pozsonyi kétszersült titka, a Palugyay pezsgő, a dévényi Árpád-szobor és sok más érdekesség
A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás egy népszerű háromnyelvű (magyar, szlovák, német) kulturális és ismeretterjesztő internetes várostörténeti magazin üzemeltetője. Az itt megjelent legsikeresebb írásokból nyújt válogatást A pozsonyi sétatéren megy a villamos… című kötet, amely elnevezését az 1895 óta Pozsony utcáin csilingelő villamost megéneklő ismert népdalról kapta.
„A Pozsonyi Kifli várostörténeti portál 2010-ben indult útjára, akkor még talán senki nem gondolta, hogy ez a frappáns kis kezdeményezés néhány éven belül az egyik legnépszerűbb szlovákiai magyar ismeretterjesztő magazinná növi ki magát” – írja Ifj. Papp Sándor, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alapítója a könyv bevezetőjében.
A pozsonyi pékipar híres termékei
A kötetben a fővárossal kapcsolatos érdekességekről és igazi „ínyencségekről” olvashatunk. Elsőként egy egészen meglepő információval szembesülünk, miszerint a pozsonyi pékipar legnépszerűbb terméke nem a pozsonyi diós és mákos patkó volt. A mára már Pozsony specialitásaként számon tartott patkóktól ugyanis sokkal hírhedtebb volt a mandulás kétszersült!
Ez a finomság olyan közkedvelt volt, hogy messzi városokból több mázsányit rendeltek belőle. Ez pedig csakis annak lehetett bizonyítéka, hogy a pozsonyi kétszersültnek megvolt a maga titka, és nem tudta bárki elkészíteni.
A pompás kétszersült később feledésbe merült, és a mákos és diós patkók lettek Pozsony híres sikertermékei. A lakosság körében állítólag annyira elterjedt volt a pozsonyi patkók készítése, hogy férjhez sem lehetett adni olyan lányt, aki ennek a finomságnak technikáját nem bírta – olvashatjuk a könyvben.
A Palugyay pezsgő
A főváros történelmének egyik fontos alakítója volt a méltán hírneves Palugyay család, akik világmárkát hoztak létre a 19. századi bor és pezsgőpiacon. Palugyay Jakab az egykori Séta téren (ma Hviezdoslav tér) álló Zöld fához nevezetű fogadó vendéglőjét bérelte (helyén ma a Carlton Hotel áll), amelyet akkoriba valóságos gasztronómiai zarándokhelyként emlegették a vendégek.
A külföldi lapok is előszeretettel hangsúlyozták, hogy aki Pozsonyban jókat akar enni, az Palugyay Jakabhoz térjen be. A család hírnevét mégis a pezsgőgyártás hozta meg, amit bizonyít az akkoriban elterjedt mondás: ami Debrecennek a kolbász, Szegednek a paprika és a halászlé, Tokajnak az aszú, azt jelentette Pozsonynak a Palugyayak bora.
A Kossuth-erkély
A kötetben ugyancsak olvashatunk arról a híres erkélyéről, amelyről 1848 márciusában Kossuth Lajos mondott beszédet a lelkes pozsonyi közönségnek. Kossuth a Séta téren (ma Hviezdoslav tér) álló Zöld Fa-fogadó erkélyén jelent meg. Itt köszöntötte a tömeget és lelkesen vázolta a felszabadult magyar hon boldogabb jövőét.
Majd később 1848 áprilisában is éppen innen hirdette ki az új törvényeket, köztük a jobbágyfelszabadítást is. Az 1920-as évek végén azonban a vendéglőt lebontották, és a mai Carlton Szálló épülete került helyére. A híres erkély faragott tartóköveit azonban sikerült Magyarországra menekíteni (ma Cegléden található).
Az első pozsonyi biciklisek
Megmosolyogtató a régi pozsonyi biciklisek világáról szóló fejezet. Amikor ugyanis divatba jött a kerékpározás - mint minden új dolog - ez is eléggé irritálta a közvéleményt. Számos gúnyos cikk jelent meg akkoriban a biciklisekről. De az sem volt ritka, hogy a helyiek megtámadták a bicikliseket azzal az indokkal, hogy „túl gyorsan” haladtak.
Ma már a kerékpározás számos előnyeit hangsúlyozzák, és sokan használják az autó, vagy tömegközlekedés helyett. A pozsonyiaknak is egyre nagyobb igényük van a kerékpáros közlekedésre, és az utóbbi években a sofőrök is elnőzőbbek lettek e terén.
Pozsony és a tarifák emelése
Ha valaki azt hinné, hogy Pozsonyra csak manapság lett jellemző a drágulás, az megtudhatja, hogy a város történelme során máskor is esett túlzásokba, ami az árak emelését illeti. Például amikor 1902-ben mezőgazdasági kiállítást rendeztek Ligetfalun az egykori Városi díszliget területén (ma Sad Janka Kráľa), a helyi üzletek úgy felemelték áraikat, hogy még a korabeli sajtóban is megemlékeztek róla. Nem csak az élelmiszerek ára, de a kocsisok és a lakásaikat kiadó polgárok sem tudták, mit kérjenek szolgáltatásaikért. Ebből a „tarifaemelő mániából” pedig a város mind mai napig nem gyógyult ki.
Híres magyar emlékművek, híres pozsonyi látogatók
A kötetből megtudhatjuk, mi történt Theodore Roosevelt látogatása során Pozsonyban. Megismerhetjük a pozsonyi Vashonvéd szobrának történetét. Ahogy azt is, kik és miért robbantották fel a monumentális dévényi Árpád-szobrot.
Ma már igazi kuriózumnak számít, hogy 1909-ben bolhacirkusszal, az emberek gondolatait kitaláló Miss Alice nevezetű óriáshölggyel, elátkozott hintával és léghajóval csalogatták a pozsonyiakat a Pozsonyligetfalui Tavaszi Ünnepségre.
Az első pozsonyi menza
Régen az emberek nagy része otthon ebédelt, és csak a tehetősebbek jártak étterembe. Ezért is számított szenzációnak, amikor 1907-ben megnyílt Pozsony első menzája. A kötetből azt is megtudhatjuk, milyen ételeket kínáltak a vendégeknek, és hogy rövid időn belül micsoda kígyózó sorok álltak a menza bejáratánál.
Irány Pozsony!
Ugyancsak kevesen tudják, hogy egykor a bécsiek jártak cukrászdákat fosztogatni, bevásárolni és spájzolni Pozsonyba, és nem fordítva! A háború végének közeledtével, 1917-ben történt, hogy általános élelmiszerhiány sújtotta az egész Monarchiát. Ekkor terjedt el az emberek körében, hogy Pozsony egy amolyan mesebeli ország, ahol mákos és diós bejglik teremnek a fákon és az utcai lámpákról sonkák lógnak. Ennek hatására bécsi turisták tömeges inváziója kezdődött el a városban.
Az említett érdekességek mellett számos híres pozsonyi látványosság és különlegesség kapott helyet A pozsonyi sétatéren megy a villamos…című pazar kötetben. A korabeli Pozsonyt ábrázoló gazdag képi melléklettel kiegészített könyv ajánlott minden pozsonyi lokálpatriótának, továbbá mindenkinek, aki szívesen olvassa Pozsony hihetetlen és titkos történeteit.
