A párkányi sport 100 éve – a legsikeresebb sportolók listájával

Nem könnyű száz év anyagát összegyűjteni. Maradtak régebbről is könyvek, kiadványok, fényképek? Esetleg néhány visszaemlékezővel is sikerült beszélni?

A sportegyesület és a párkányi szervezett sport történetét felkutatni hatalmas feladat volt, még ma is az, hisz talán sohasem sikerül mindent felfedni. A krónikát lapozgatva rájöttünk, hogy évek, évtizedek hiányoznak a hasábjairól. Mivel a városi sportegyesületnél kevesen dolgozunk, időhiány miatt nem volt módunk felkutatni a múltat, de időközben megismertük Tátyi Tibort, városunk lakóját. Tibor kemény munkát végzett, amiért nagyon hálásak vagyunk neki. Szinte a semmiből kellett elindulnia, hisz a krónikánk hiányos, a városi krónikában is kevés az információ. Kužel Jozef által összeállított A régi idők párkányi sportja című kiadvány – mely Párkány 90 év szervezett sportját foglalja össze - szolgált alapul. A birtokunkban lévő korabeli dokumentumok, a Délszlovenszkói Magyar Lapok, Sport Revü, Sporthírlap, Bécsi Magyar Újság, Nemzeti Sport, Párkány és Vidéke, Esztergom és Vidéke szolgáltak forrásként, ezek révén egy átfogó képet kaptunk a kor helyi sportéletéről. Sajnos a városi lakosságot nem tudtuk mozgósítani, hiába tettünk közzé több megszólítást is, a felhívásokra csak pár kép érkezett.

Melyek voltak az 1920-as évek legnépszerűbb sportjai?

A városi sportról a legkorábbi információink a városi krónikában kerültek megörökítésre, itt két ifjúsági szervezetről van említés - a Párkányi Ifjúsági Egyesületről és az Egyetértésről.

A feljegyzésből mindössze annyi derül ki, hogy mindkettő a mai napig legnépszerűbb sportággal, a labdarúgással foglalkozott, melyet akkoriban jóval kötetlenebb szabályok mellett űztek.

A foci mellett az úszás volt a favorit, melyben helyi versenyeket is szerveztek. Közkedvelt volt még a kötélhúzás, a magas- és távolugrás, illetve a futás is, melyben évente két versenyt is rendeztek.

Hogyan változott ez az évek során?

A Párkányi Torna Egylet a két említett ifjúsági szervezet fúziójaként jött létre és továbbra is leginkább labdarúgással foglalkozott. A labdarúgás mellett az atlétika jutott nagyobb szerephez, melyben 1922-ben megszervezték az első atlétikai bajnokságot.

Nagy események voltak ezek a kis magyar városka életében.

A PTE mellett több egyesület is megalakult mint például SOKOL, MAKKABI, vagy a Párkányi Tenis Club. Volt lehetőség teniszezni, pingpongozni, gimnasztikázni, volt röplabda, akrobatikus és csoportos testnevelés is.

A második világháború tönkretette a városi sportéletet, a klubok egytől egyig megszűntek. A háború utáni időszak egy teljesen más politikai és társadalmi rendszert hozott. A kezdő lépések nagyon nehezek voltak, hiszen szó szerint a nulláról kellett kezdeni mindent. Ennek ellenére az újjászervezést követő évben a párkányi futballcsapat a közép-szlovákiai divízióban való részvételért harcolt. 1949-ben megalakul a Lokomotíva SE melyben röplabda, kötöttfogású birkózás, kézilabda, asztalitenisz, vitorlássport (jachtozás), súlyemelés, sportgimnasztika, kerékpározás zajlott. Jelentős eseményeket szerveztek a helyi szakosztályok. A súlyemelő szakosztályt 1972-ben megbízták a Junior VB megszervezésével, 1983-ban pedig a Senior Világkupa megrendezésére kérték őket. A szakosztály több szlovák és csehszlovák bajnokot, valamint szenior és junior válogatottat nevelt ki.

A párkányi szervezett sport történetében mérföldkőnek számított a JUHCELPAP Párkány Testnevelési Egyesület 1971. január elsején történt megalakulása a korábbi egyesületek egyesülésével. A Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár anyagi és személyi segítséget nyújtott a sportszervezetnek mely hatalmas lökést adott a sportélet fejlődésének. A sportegyesület krónikájában ugyan nincs nyoma annak, hogy a megállapodást két év elteltével meghosszabbították volna, ám a védnökség a helyi sportélet fölött gyakorlatilag 2007-ig fennállt.

A rendszerváltás után milyen lehetőségekkel és gondokkal szembesült a párkányi sport?

A rendszerváltás korszakáról nem találtunk anyagokat, talán azért, mert minden más fontosabb volt a sportnál, de azt tudjuk, hogy tíz év is eltelt, mire külföldi tornán vehettek részt a párkányi sportolók. Én úgy látom, de lehet ez életkori sajátosság mivel 27 éves vagyok, hogy a rendszerváltás inkább lehetőségeket míg a 2008-as világválság csak problémákat hozott. Többek között ez a válság járult hozzá a papírgyár megszűnéséhez ezzel pedig a sportszervezet összeomlásához is, hisz az addigi színvonalat nem volt ki finanszírozza.

Valószínűleg nagyban meghatározta a város sportéletét a Duna közelsége.

Nem is lett volna természetes, ha vízparti város lévén a vízi sportok nem vertek volna gyökeret. A PTE megalakulásától az úszás hagyományos sportágak közé tartozott. 1978-ra készült el a Vadas termálfürdő első pár medencéje, amely az úszás, mint sportág fellendülését is magával hozta. Az úszók vízilabdát is játszottak.

Az úszószakosztály 1993-ban különválik a Juhcelpap TE-től és a máig is működő Duna SE része lesz.

Az úszószakosztálynak mára nagy szerepe van a rendszeres úszótanfolyamok szervezésében. Rövid idő alatt sikeressé vált a Párkányi Százasok úszóverseny, mely színvonalas szervezésével a környező országokból érkező sportolók kedvelt versenye lett.

1965-ben készült el a csónakház, nemsokkal később megalakul a vízi motorsportok szakosztálya, mely létrejöttétől nagyon aktív tevékenységet folytatott. Az 1972 májusában Párkányban rendezett Európa-bajnokság sokat segített a párkányi sportélet népszerűsítésében. A Csehszlovák Televízió élő adásban közvetítette az eseményeket, sőt, még külföldre is továbbította a felvételeket. 2012. szeptember 22–23-án szintén ők szervezték a Motorcsónak Európa- és Világbajnokságot. A vízi motorsportok szakosztály jelenleg csak turista-rekreációs jellegű tevékenységet fejt ki, tekintettel az eme sportág műveléséből adódó nagy költségekre.

Jelenleg mi a helyzet a párkányi sport terén?

Én úgy látom a sportélet nehéz helyzetben van, amin a világjárvány csak rontott. Ha csak azt a hat sportágat nézzük, ahol a Városi Sportegyesület érdekelt, a szakszövetségekből csupán négy támogatja az utánpótlás nevelést. A hozzájárulások mértéke nem arányos a kiadásokkal, sőt azokhoz képest alamizsna. A támogatások csak az utánpótlást dotálják ezért megpróbáljuk a lehető legtöbb fiatalt megragadni és itt tartani. A megragadás a lehetőségekhez képest egészen jól megy, a megtartás már kevésbé. A hatvanas évektől probléma a diákok továbbtanulása. Az iskolai intézmények kínálata nem igazodik az igényekhez és a kapacitással is gond van. Ezért a gyerekek 14-15 éves korukra itt hagyják a klubot is. A szakemberhiány úgyszintén probléma. Egyre kevesebb pedagógus, szakképzett edző vállal munkát. Egyrészt a képzés költséges, évekbe telik míg megtérül, a munkába állás után pedig sokan a megbecsülés hiányával, a szűk lehetőségekkel és mindenki más, nem szakképzett egyén ironikus szakértelmével szembesülnek. A társadalmi igények hatalmasok, mindent tökéletesen szeretnénk és rögtön, ami finanszírozás és az adott körülmények között nagyon nehéz. Ennek ellenére egyesületünk a város segítségével mindent megtesz, hogy egyre jobb körülményeket és lehetőségeket teremtsen sportolói számára.

A száz év legsikeresebb párkányi sportolói

Olimpiai játékok

Sarlós (Starkbauer) József (1909 -1996) atléta, tanár. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű hátraszaltó világelsősége. Tizennégyszeres magyar válogatott. 1935-ben csapatban és gyűrűn is világbajnok lett. Az 1936-os berlini olimpián a magyar tornaválogatottal hetedik helyezést ért el.

Kužel Rastislav: gyorsasági kajak, Sydney 2000, K-1 1000 m elődöntő.

Téli olimpiai játékok

Iveta Tokarčíková–Chlebáková: mozgássérült síelő. Párkányban kezdett kézilabdázni, balesete után, 2002-ben Salt Lake Cityben a paraolimpián képviselte Szlovákiát, kétszer lett 3. helyezett. 2006-ban, Torinóban a 3., 2010-ben, Vancouverben kétszer az 5. és egyszer a 7. helyen végzett.

Világbajnokság, Európa-bajnokság

Molnár Pál: labdarúgás, húszszoros csehszlovák válogatott

Saláta Kornél: labdarúgás, a 2009-s VB selejtezőn a csapat tagja a Lengyelország elleni győztes mérkőzésen, 2010-ben a dél-afrikai VB-n a szlovák válogatottban hátvédként szerepelt 

Kužel Rastislav: 1992 és 2002 között többszörös Európa-bajnok, junior világbajnok, az EB-n négyszeres bronzérmes, világbajnok sárkányhajóban 

Šušor Ján: 2004-ben a szenior EB 3. helyezettje 

Gelle Péter: EB bronzérmes K1 500 méteren, 2010-ben K1 500-ban VB ezüstérmes, junior VB 6. hely, a 2010-es akadémiai VB-n 1. és 2. hely. A 2010 londoni olimpiai csapatkeret tagja 

Medve Viktor: kenu, 5. hely a kadétok versenyében a franciaországi Dijonban 

Dobosová Evelyn: karate, 2018 EB 3. helyezés 

Németh Carmen: karate, 2017 EB 2., 3. helyezés

Rácz Éva – karate, 2002, 3. helyezés

Rybár Miroslav – karate, három bronzérem (2017, 2018)

Kovács Annamária: kézilabdázó, szlovák válogatott játékos

Tóth Zsanett: többszörös szlovák válogatott kézilabdázó

Oguntoye Viktória: magyar és szlovák válogatott kézilabdázó

Pásztor László: súlyemelés, junior és szenior válogatott

Baka Attila: súlyemelés, szenior válogatott

Mezei Tibor: súlyemelés, csehszlovák válogatott

Hencz Attila: vízi motorsport, Európa-bajnok

Hencz Zsanett: vízi motorsport

Stano Tamás: kenu, a kenumaraton válogatott tagja, VB 12. hely

Kužel Jozef: kenu, 2009-ben a veterán világbajnokságon 5. és 6. helyen végzett a 60 év felettiek kategóriájában

Chudo Roman: vízi motorsport, Franciaországban a nagy hullámok következtében csónakja felborult, az esés következtében sajnos kerekesszékbe kényszerült.

Varga Marian: úszás, az 1994-1995-ös években szlovák junior válogatott

Vendégh Attila: labdarúgás, U16 és U18 szlovák válogatott.