2023. október 12., 19:24

A párkányi Simon-Júda-napi vásár története

Hogy mióta van Párkányban Simon-Júda-napi vásár, ma már nem lehet kibogozni, de hogy több mint 475 év óta, az biztos. A vásár múltjának feltárásában Vércse Miklós párkányi tanár és helytörténész A Simon-Júda vásár története című füzetecskéje szolgál segítségünkre. 

simon júda
Fotó: Bokor Klára

Párkány környékén jelentős kereskedelmi utak vezettek át már az államalapítást megelőző időkben is. A Villa Kakath (Párkány) első említése 1075-ből való, a tatárjárás előtt a vásárokat Esztergomban tartották. Amikor azonban megszűnt az ország fővárosa lenni, Esztergom jócskán vesztett jelentőségéből.

Kollányi Ferenc az Esztergom hetilap 1896. októberi 25-i számában „Párkányi vásár 1515-ben” című cikkében ezt olvashatjuk: „Esztergom veszteségének nyertese a különben csekély jelentőségű Párkány, vagy ahogy abban az időben nevezték, Kakath lett. Nem származott ugyan át az ősi város palotáinak fénye, utcáinak előkelősége, lakóinak műveltsége, hanem egy évben egyszer, mintha Esztergom régi piacának zsibongó vásárló közönségét varázsolta volna szegényes falai közé.

Ez a nap az október végére eső Simon-Júda napja volt. Ilyenkor a község csendjét tömegesen érkező társzekerek dübörgése verte fel. A máskor néptelen utcákat elfoglalták a legtávolabbi vidékek vállalkozó kalmárjai. A vásárló közönség ezrével hullámzott az úton fel és alá, hogy a siketítő zajt még növelje alkudozásaival.”

1543-ban foglalta el először a török Esztergomot és Kakathot is. Miután a törökök újraépítették Kakathvár lerombolt erődítményét, ettől kezdve a települést Párkányként emlegetik. A helyi hagyomány 1546-tól tartja számon a Simon-Júda-napi vásárokat. Ezt erősíti meg Mémi bég levele is, aki 1589-ben Pállfy Miklós pozsonyi és komáromi főkapitányhoz írt levelében már hagyományként hivatkozik a vásárokra. A levélben ígéri, a vásárra érkező kalmároknak semmi bántódásuk nem esik, és „akinek csak egy marháját valaki elveszi, ő tízet ad cserébe”.

párkány
Fotó:  Magyar7/Archív felvétel
A feudalizmus idején a vásárhelyeknek kiváltságuk volt, amelyet királyi adománylevél szentesített. Párkánynak III. Károly 1724-ben adományozott vásártartási kiváltságlevelet. Az adománylevél azonban csaknem kétszáz évvel későbbi keltezésű, mint maguk a felújított heti és országos vásárok. Valószínűleg a konkurencia miatt volt erre szüksége Párkánynak.

Esztergomnak is volt Simon-Júda-vására, de a száz évvel ezelőtti lapok azt „csak a párkányi paródiájaként” említik. Egy 1847-es naptár szerint a vásár 8-10 napig is eltartott. A templom körüli területen árulták portékáikat a kegytárgyárusok, mézeskalácsosok, szűcsök, szabók, csizmadia mesterek és egyéb kézművesek. A mai kis fürdő tájékán illatoztak a gazdák pecsenyés és boros sátrai. A városháza előtti park helyén cirkuszosok, komédiások, kikiáltók lármája hallatszott. A hídtól egészen a Renner-bányáig húzódó part mentén horgonyoztak a farkasdi és negyedi káposztatutajosok. A mai Petőfi utca táján volt az állatvásár. A kocsmák nagy áldomások színterei voltak.

Egy 1976-os plakát már a vásárt nem Simon-Júda-napi, hanem Štúrovói Vásár néven említette, a környék népe azonban megmaradt az eredeti elnevezésnél. Az idei lesz a 475., mert a két, Covid sújtotta évben nem tartottak vásárt.

Megjelent a Magyar7 2023/41. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.