A párkányi Simon-Júda-napi vásár története
Hogy mióta van Párkányban Simon-Júda-napi vásár, ma már nem lehet kibogozni, de hogy több mint 475 év óta, az biztos. A vásár múltjának feltárásában Vércse Miklós párkányi tanár és helytörténész A Simon-Júda vásár története című füzetecskéje szolgál segítségünkre.
Párkány környékén jelentős kereskedelmi utak vezettek át már az államalapítást megelőző időkben is. A Villa Kakath (Párkány) első említése 1075-ből való, a tatárjárás előtt a vásárokat Esztergomban tartották. Amikor azonban megszűnt az ország fővárosa lenni, Esztergom jócskán vesztett jelentőségéből.
Kollányi Ferenc az Esztergom hetilap 1896. októberi 25-i számában „Párkányi vásár 1515-ben” című cikkében ezt olvashatjuk: „Esztergom veszteségének nyertese a különben csekély jelentőségű Párkány, vagy ahogy abban az időben nevezték, Kakath lett. Nem származott ugyan át az ősi város palotáinak fénye, utcáinak előkelősége, lakóinak műveltsége, hanem egy évben egyszer, mintha Esztergom régi piacának zsibongó vásárló közönségét varázsolta volna szegényes falai közé.
1543-ban foglalta el először a török Esztergomot és Kakathot is. Miután a törökök újraépítették Kakathvár lerombolt erődítményét, ettől kezdve a települést Párkányként emlegetik. A helyi hagyomány 1546-tól tartja számon a Simon-Júda-napi vásárokat. Ezt erősíti meg Mémi bég levele is, aki 1589-ben Pállfy Miklós pozsonyi és komáromi főkapitányhoz írt levelében már hagyományként hivatkozik a vásárokra. A levélben ígéri, a vásárra érkező kalmároknak semmi bántódásuk nem esik, és „akinek csak egy marháját valaki elveszi, ő tízet ad cserébe”.
Esztergomnak is volt Simon-Júda-vására, de a száz évvel ezelőtti lapok azt „csak a párkányi paródiájaként” említik. Egy 1847-es naptár szerint a vásár 8-10 napig is eltartott. A templom körüli területen árulták portékáikat a kegytárgyárusok, mézeskalácsosok, szűcsök, szabók, csizmadia mesterek és egyéb kézművesek. A mai kis fürdő tájékán illatoztak a gazdák pecsenyés és boros sátrai. A városháza előtti park helyén cirkuszosok, komédiások, kikiáltók lármája hallatszott. A hídtól egészen a Renner-bányáig húzódó part mentén horgonyoztak a farkasdi és negyedi káposztatutajosok. A mai Petőfi utca táján volt az állatvásár. A kocsmák nagy áldomások színterei voltak.
Megjelent a Magyar7 2023/41. számában.
