A nagymácsédi diákok nem maradtak közömbösek a Kuciak-gyilkosság iránt
Míg Pozsonyban több ezren vonultak ki az utcára a Kuciak-gyilkosság első évfordulóján, addig a tragédia helyszínén, a nagymácsédi háznál egy maroknyi magyar diák emlékezett meg a fiatal pár haláláról.
A nagymácsédi alapiskolások egy kis csoportja vonult ki csendes sétával február 21-én a déli órákban a Kuciak-házhoz, hogy közösen emlékezzenek a szomorú évfordulón.
A diákok tanáraik és az iskola igazgatója, Narancsík Szilvia kíséretében
elhelyezték a kegyelet koszorúját, mécsest gyújtottak és közösen imádkoztak az áldozatok lelki üdvéért.
Czadró Éva, tanító néni, aki maga is elkísérte a diákokat a Kuciak-házhoz, érdemesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy
a megemlékezés ötlete a diákok részéről merült fel.
A pedagógus hozzátette, ezekből a diákokból hamarosan választópolgárok lesznek, ezért az iskola feladata is az, hogy értelmes és érdemes döntéshozatalra és gondolkodásra is meg tudja tanítani a diákokat.
A tanító néni szerint nem lehet már közömbösnek maradni a minket érintő problémák iránt, ezért nagy pozitívum az, hogy a diákok maguktól kezdeményezték az ötletet. Czadró Éva azt is elmondta,
személyesen is jól ismeri a Kuciak-házat, gyermekkori emlékei kötik őt a tragikus sorsú épülethez,
hiszen valamikor édesanyja unokatestvére lakott ott.
Ján Kuciak és Martina Kušnírová nagymácsédi háza előtt egy kegyhely alakult ki, az évfordulóhoz közeledve pedig egyre többen álltak meg emlékezni,
gyertyát gyújtani, a kerítés kockáiban pedig kis őrangyal szobrocskák vigyázzák Janko és Martina örök álmát.
A koszorúkról és virágokról a szomszéd nyugdíjas nénik gondoskodnak, esténként szinte szolgálat-szerűen gyújtják meg a mécseseket, az elmúlt egy évben minden nap.
A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő Nagymácsédon az évforduló napján esti szentmisével emlékeztek meg a falubeliek a tragédiáról.
