A művészeti neveléssel az egész város gazdagodik
Az idei tanévtől Pásztor János vezeti a párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskolát. Az új igazgatót a zenei nevelés fontosságáról és a közeljövő terveiről kérdeztük.
Mit ad a zeneiskola? Miért fontos a gyermekek és az ifjúság művészeti nevelése?
Egy művészeti ág magas szintű művelése az ember lelkét gazdagítja, megtanít észrevenni az igazi értékeket magunk körül. Mindemellett úgy vélem, a művészet nem csupán szaktudás vagy hobbi, hanem elemi része az univerzumnak, ami az ember egész életére formáló hatással van. Ha az ember bolhapiacra megy, de nem jó megfigyelő, lehet, hogy óriási kincsek mellett megy el. Ugyanígy, ha lemarad a zenéről, a festészetről, a táncról, híján lesz egyfajta rálátásnak. A művészeti nevelés célja, hogy ne szürke és lelketlen emberek tömege legyünk, hanem társadalmunk, közösségünk tekintetét magasabb célok felé fordítsuk. Mindig is azt tartottam, hogy a művészeti oktatás az ember lelkét táplálja, hozzátesz az ember egyéniségéhez, ami az egész társadalom boldogságát segíti elő.
A művészet ezerarcú, de az oktatásának komoly alapjai vannak. Mi a legfontosabb?
Gitártanári tapasztalataim egyértelműen azt mutatják, hogy az élménnyé váló, élményt adó oktatás a zenetanítás alfája és omegája. A zeneiskola falainak olyan hangulattal kell bírniuk, hogy már az oda való belépés, a hangszerek díszes sora, furcsa hangja maradandó élményt nyújtson egy kisgyermeknek. Emlékszem, hogy a nagyteremben volt egy zongora, ahol Baros Józsi bácsi felvételiztetett, ő ikonikus személyiség volt a zeneiskolában, hegedűt tanított. 1979-et írtunk, s én nem tudtam, hogy felvételizek. Csak bejöttem ide, leültetett a zongora mellé, hogy énekeljünk. A másik sarokban tapsoltattak, s gyerekfejjel úgy éreztem, mintha egy teljesen más, játékos világba csöppentem volna. A zene, a zenetanulás játék volt. Bennem a zeneiskolás évek élmények sorozataként élnek, ideértve az első sikereket, fellépéseket, közös zenéléseket. Elsőrendű cél, hogy a mai gyerekeknek is meghatározó élményeket tudjunk adni. Másodsorban a művészeti iskola egyéni odafigyelést garantál, ami a gyermek személyiségéhez illeszti a szakmai alapokat.
Mik az első év tervei igazgatóként?
A zeneiskola ebben a tanévben fennállásának 60. évfordulóját ünnepli. A 2019/20-as év ennek a jegyében telik majd. Szeretnénk meghívni több volt diákunkat, akik zenei vagy más művészeti pályán maradtak, hogy mutassák be a művészetüket az alma materben is. Emellett egy kilencvenperces dokumentumfilm elkészítését is tervezzük, amely megemlékezik a párkányi zeneiskola elmúlt évtizedeiről. Ez az egész város életében meghatározó évforduló, hiszen a zeneiskola nem egy városi intézmény, hanem szerves része Párkány kultúrájának, az itt élők életének. Az 50. jubileumi évben 522 diák látogatta az intézményt, ez mára sajnos csökkent, egészen pontosan 433 diák kezdi most a tanévet. A jövőben olyan projektek elindítását tervezzük, amelyekkel visszaállítható a régi létszám és sokszínűbb lehet a képzési kínálatunk.
Mekkora terük van a növekedésre?
A tanári kapacitás még meg is lenne, de az iskolának teret adó két ingatlanban a termek száma véges, és többnek az állapota sem ideális. E téren a jövőben számos lépésre lesz szükség, amit fenntartónkkal, Párkány városával közösen tervezünk meg. A Comenius utcai épületben kevés a terem, régi az épület, viszont van ott jó akusztikájú nagyterem. A másik épület, az egykori szülészet, sok teremmel bír, de a falak vékonyak, a helyiségekbe nem jut elég fény – ez főként a képzőművészek számára különösen hátrányos. Emellett a szigetelés is elkerülhetetlenné vált, nem lehet úgy tanítani, hogy a másik tanterem zaja átszűrődik. Emellett hiányzik városunkból egy olyan koncertterem, amely a 100-200 fős koncerteket be tudná fogadni, holott ez biztosan lendítene Párkány kulturális életén.
Milyen az intézmény szervezeti felépítése?
Intézményünk állami finanszírozásban részesül, fenntartónk a város. Diákjaink szülei a tandíj befizetésével járulnak hozzá a költségvetésünkhöz. Az iskola mellett működő polgári társulásunkkal igyekszünk megragadni a pályázati lehetőségeket. Szülői szövetségünk is működik, négyfős tanáccsal, amely sok területen hozzájárul a pedagógiai munka sikeréhez. Felügyelőszervünk a 11 fős iskolatanács, tagjai között vannak tanárok, városi képviselők és szülők.
Mit kíván elérni az intézmény vezetőjeként?
Még érzek magamban ambíciót, és úgy hiszem, megvan a kellő rutinom és tapasztalatom az eddigi, több mint két évtizedes gitártanári működésemnek köszönhetően. Mindent megpróbálok megtenni azért, hogy minél több nálunk kezdő s később zenetanári pályát választó fiatalnak itthon kínálhassunk megélhetést. Emellett javítani kívánok a képzések színvonalán. Szeretném nagyobb együttműködésre sarkallni az egyes művészeti szakokat, a zenészek dalokkal, aláfestéssel, a képzőművészek díszletekkel, modern vizuális megoldásokkal egészítsék ki a színjátszó csoportok előadásait, a tánccsoportok előadásaiban közreműködjenek a zenészeink és így tovább. Erősíteni szeretnénk a vonós szakot, kerámiaműves szakkört nyitunk, és a magyar nyelvű színjátszást is szeretnénk megteremteni. Szolgálni szeretném az intézményt, hogy a patinája megmaradjon, és a jövő előttünk egyre fényesebb legyen. Ha jól működik az intézmény, azzal gazdagabb a város minden lakosa.
Az írás megjelent a Magyar7 2019/38. számában.