2021. március 13., 08:40

A munkám a szenvedélyem

Fiatal végzősként került az érsekújvári kórház sürgősségi osztályára, és mentőorvosi feladatokat látott el. Mint mondja, egy orvos számára nincs ennél jobb iskola. Ott is ragadt már 29 éve. Nágel György szőgyéni mentőorvossal beszélgetünk.

Már gyerekkorában mondogatták, hogy ebből a gyerekből orvos lesz.

A miértet nem tudom megmagyarázni, egyszerűen vonzott az egészségügy. Eleinte az ápolói szakma tűnt elérhetőnek, de mivel jól tanultam, már a gimiben eldöntöttem, hogy orvos leszek. Az egyetem első két évét magyarként megszenvedtem, sok könyvünk nem is szlovák, de cseh nyelvű volt, a szakmát viszont egyre jobban megkedveltem. Tudtam, ez az én utam. Eleinte gyermekorvosnak készültem, aztán mégis másképp döntöttem, és általános orvos lettem. Az egyetem után az érsek-újvári kórházba kértem a felvételemet. A sebészetre szerettem volna menni, de ott nem volt hely, helyette ajánlották a röntgent, a patológiát vagy a sürgősségi osztályt. Bár nem tudtam pontosan, mik lesznek a feladataim, az utóbbit választottam. 

Állandó készenlét, súlyos, életveszélyes állapotú, fájdalommal küzdő betegek. Ezt akarta?

Életem legjobb döntése volt, mert állítom, hogy egy orvos számára a legjobb iskola az intenzív osztály. Nappal a műtéteknél szolgáltam altatóorvosként, fél év után már mentőorvosként is kipróbálhattam magam.

A gyorsmentőszolgálatban nincs két egyforma nap, ott vagyunk az élet sűrűjében, a legkülönfélébb baleseteknél segítünk, de a betegségek és a segítségre szorulók is különfélék. A segítségnyújtás lényege, hogy a beteg jó ellátást kapjon, és mielőbb stabilizáljuk az állapotát, hogy szállítható legyen.

Emellett csillapítanunk kell a fájdalmait, ha szükséges, már a gyorsmentőben altatjuk. A címre száguldva megyünk, már az úton megbeszéljük a kollégákkal – a mentőtiszttel és a sofőrrel, aki egyébként betegápoló is –, hogy mik lesznek a legvalószínűbb teendők. Ez csapatmunka, ahol mindenki tudja, az adott helyzetben kinek mi a feladata. Személy szerint óriási felelősséget érzek azért, hogy a beteg mihamarább teljesen felépüljön. Sok esetben konzultálunk szakorvossal, akinek digitálisan, még a helyszínről küldjük az eredményeket. A szakszerű ellátás éppen olyan fontos, mint az időfaktor.

Hány esethez mennek ki naponta? A járványhelyzetben több a hívás?

Átlagosan 3-4 esetünk van, de előfordul ennél több is. Nem mondhatnám, hogy a Covid miatt megugrott volna a gyorsmentőt hívók száma. Arról, hogy kihez kell kimenni, nem mi, a megyei központ dönt. Többször van úgy, hogy a koronavírusos beteghez orvos nélkül megy ki a gyorsmentő, és oxigénterápiában részesítik a rászorulót.

Mi, orvosok általában akkor megyünk, ha a beteg légzése vagy a vérkeringése összeomlik. Több esetben csak a beteg vizsgálata után derül ki, hogy koronavírus, a tesztet a mentőkocsiban végezzük el. A legtöbb hívás sztrók- és infarktusgyanús esetekben fut be.

Úgy tapasztalom, talán a korlátozások miatt egyre kevesebb a baleset. Sajnos, indokolatlanul is hívnak, olyan súlyosnak tüntetve fel a problémát, amely mérföldekre van a valóságtól.

Nágel György és családja
Családi körben

Hogyan fogadják önöket a családok? 

A legtöbben felmentőként. Azt is megértem, aki elégedetlenkedik, hogy későn érkezünk, hiszen az aggódó hozzátartozók számára másként múlik az idő. Hagyják végezni a dolgunkat, s mi mindent megteszünk a betegért.

Azért előfordul, hogy a kutya ott lábatlankodik, nem harap, mondják, de bizony megesett már, hogy a szobában megharapott. Az ritkán fordul elő, hogy a hozzátartozók lennének agresszívek, de a 29 év alatt azért megesett. Vettük már igénybe a tűzoltók segítségét is, amikor például a beteg annyira túlsúlyos volt, hogy a kiemelése csak az ablakon keresztül sikerült.

Mi volt a legemlékezetesebb esete?

Igazán felidézni se szeretem, de az, amikor egy egész család bennégett az autóban, és már senkin sem tudtunk segíteni.

A legszebb történetek pedig azok, amikor rögtön a helyszínen látjuk a munkánk eredményét. Nemrég például éppen a mentőhelikopterre vártunk, amikor a beteg eszméletét veszítette, és leállt a szívműködése. Mivel ott voltunk mellette, pár másodperc alatt újraélesztettük. Azóta minden találkozásnál köszöni a segítséget.

Vagy például az a gyermek, aki a segítségnyújtás után rámosolygott a szüleire, nekünk is nagy örömet tudott szerezni. Jómagam gyakran érdeklődöm a betegek állapota felől, akikhez a mi csapatunk ment ki elsősegélyt nyújtani.

Ön szerint mikor enyhül a járvány?

Nem tudnám megmondani. Láthatjuk, nem hatásos a nyájimmunitásban bízni, de a szigorú lezárások sem hoztak megnyugtató megoldást. A statisztikák szerint a fertőzöttek fél százaléka meghal. Egyébként mi is átestünk a betegségen a feleségemmel, akárcsak az egészségügyi dolgozók nagy többsége. Nem kívánom senkinek. Sajnos, az illetékesek nem ellenőrizték a karantén betartását, nem voltak nyomon követve a kontaktusok. Sokaktól hallom, hogy a kormány ilyen-olyan hibákat követett el a járványkezelés terén, maguk a kormánytagok se jártak elöl jó példával. Én erre mindig csak azt mondom, mutassunk példát mi, tartsunk be minden védőintézkedést a magunk és a közösségünk érdekében. Ne mutogassunk másokra, mi cselekedjünk helyesen!

A védőoltásban azonban bízhatunk. Teljesen mindegy, melyik vakcinát kapjuk, az a fontos, legyen elegendő, és megfeleljen minden nemzetközi előírásnak.

Mentőorvosi munkája mellett körzeti orvosként is praktizál Búcson.

Nagy segítség, hogy a feleségem egészségügyi nővér, és velem dolgozik a rendelőben. A rendelési időben nem is tudunk mindent megbeszélni, csak otthon van időnk egy-egy beteg körülményeinek az alapos megbeszélésére. Mentőorvosi tapasztalataimnak a rendelőben is nagy hasznát veszem. Csak ne lenne annyi adminisztráció.

Fizikailag, pszichikailag meddig lehet bírni a mentőorvosi munkát?

Amíg van erő, egészség és ég bennünk a tűz. Mint minden orvosnak, nekünk is naprakésznek kell lennünk, hiszen a gyorsmentő tulajdonképpen kis mobil intenzív osztály, már az ultrahang használatát is próbáljuk. Az iskolázásokon és szemináriumokon kívül szimulált eseteken is gyakoroljuk a technikát és a beavatkozást. Lazítani a családdal főleg a természetben tudunk, gyakran túrázunk a hegyekben, gombát szedünk vagy sportolunk. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/10. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.