2020. augusztus 15., 13:13

A mi műhelyünk fölött nincs fedél

Amikor a rendszerváltás után a királyhelmeci benzinkúton dolgozó dobrai Fedor Miklós olyan fizetést vitt haza, amelyből lehetetlen volt a családot eltartani, eldöntötte, váltani kell. Mivel édesapja korábban mezőgazdasági munkákkal is foglalkozott, úgy határoztak, hogy mezőgazdasági vállalkozásukban az apa lesz az ész, a fia pedig az erő.

Fedor Miklós

Azóta sem bánták meg az akkori döntést, pedig ez az egyik legbizonytalanabb, a legtöbb kockázatot magában hordozó munka. Bármily szorgalmas az ember, az időjárás bármikor tönkreteheti a munka eredményét.

Ha jól tudom, ezt már a saját bőrükön is megtapasztalták.

A rendszerváltás után falunk lakói szinte egy emberként igényelték vissza a földjeiket. Nekünk is volt hét hektárunk. Az állami támogatást felhasználva vettünk hozzá egy kisebb traktort, egy vetőgépet és egy ekét, az aratáshoz pedig béreltük a kombájnt. Kezdetben búzát termesztettünk, de édesapám ragaszkodott a kapásnövényekhez is. Így lett két hektáron cukorrépa, négyen kukorica.

Ez nem bizonyult jó ötletnek, hiszen mindent kézzel voltunk kénytelenek elvégezni: kapáltuk, később egyeltük a kukoricát, a sáros földből szedtük a cukorrépát.

Még ma is szednénk, ha nem hívtunk volna baráti segítséget. Leöltünk egy disznót, vettünk 150 liter bort, és hálát adtunk az önzetlen segítőknek. Remek termésünk lett, jól meg is fizették, de a cukorrépáról egy életre lemondtunk. Nem elég, hogy kiszedtük a földből, el is kellett szállítanunk Bolyba, ahol a futballpályán volt a gyűjtőhely. Valószínűleg mások is megtapasztalták, hogy gépek nélkül szinte lehetetlen bizonyos munkafolyamatokat elvégezni. Nekünk is el kellett határoznunk, vagy megvásároljuk a gépeket, vagy eladjuk, esetleg bérbe adjuk a földet. Amíg a dobrai lakosság zöme a második lehetőség mellett döntött, mi terjeszkedni kezdtünk. Volt, hogy 96 hektáron gazdálkodtunk, bár mostanában egyre több földet adunk vissza gazdájának. Nálunk a gyümölcstermesztés kezdi átvenni a főszerepet.

szőlősor
Szőlősor rózsabokorral

Hogyan kezdtek el szőlővel is foglalkozni?

Miután a fiaim is egyre komolyabb érdeklődést tanúsítottak a szőlőtermesztés iránt, ráadásul három kertszomszéd is felajánlotta megvételre a kertjét, pince is volt, a régi szőlőtövek szomszédságába egy komolyabb szőlőskertet telepítettünk.

Magyarországon vásároltuk a tőkéket, így ma már van cserszegifűszeres-, kékfrankos-, hárslevelű-, szürkebarát-ültetvényünk és néhány különleges, nem éppen borszőlő.

Összesen 22 fajta. Mindez négy év kemény tanulásomba került.

A kertbe a gazdasági udvaron át vezet az út. Itt araucana tyúkok vannak, amelyek azért is érdekesek, mert türkizkék színű tojást tojnak. A közönséges tyúkokra hasonlítanak, csak a fejük tetején levő bóbita segít a megkülönböztetésükben. Előfordul, hogy 300 csirkéjük van egyszerre. Elhaladunk egy szilvafa mellett, amelynek kapcsán a házigazda megjegyzi, arra törekednek, hogy kevés vegyszert használjanak.

Hogyan lehet vegyszer nélkül védekezni?

A levéltetű ellen például úgy védjük a fáinkat, hogy a tövükre és az ágaikra körbe-körbe viaszos csíkot húzunk, amely nem engedi az ágakra felmenni a hangyát, így a levéltetű sem tud ártani. Sőt a kiakasztott papírok is sok kártevőt elpusztítanak. Gyomirtót sem alkalmazunk, hiszen ahová a csirkéket kihajtjuk, ott előbb-utóbb minden zöldet lecsipegetnek. Hálából itt áll egy hatalmas császárfa, amely hűvöset ad a jószágnak.

A szőlősorok elé ültetett rózsabokrok a laikus figyelmét is felkeltik.

Ha arra kíváncsi, miért van a gyümölcsösben, a szőlősorok elején és végén rózsabokor, elárulhatom, nem a rózsák szépsége miatt. Bár valóban szépek, itt egészen más funkciót töltenek be: ők figyelmeztetnek a készülő bajra. A rózsa mindennél hamarább érzékeli a lisztharmatot, és a levelei már akkor jelzik, hogy védekeznem kell a kórokozó ellen, amikor az még 40-60 kilométerre van tőlünk. Mire a lisztharmat ideér, a szőlő már felkészülve várja, hiszen megkapta a lisztharmat ellenszerét. De a szőlő levele is valódi csoda, hiszen gyógyítja az ízületi betegségeket.

A dió is számtalan kiváló tulajdonságáért szerethető.

A dió leveléből készült tea sokféle betegségre jelent gyógyírt, ahogyan a héja, de maga a zöld, belül még puha termés is. Nekünk száz diófánk van, a tökös dió-fánk már hatalmasra nőtt, de vannak egy-két éves, bőven termő fák is, zömmel Milotai 10-esek. Ezeknek is megvan a saját trükkjük: az első év után vissza kell őket metszeni, mert valójában bokrok szeretnének lenni. Minden vágott felület azonnali kezelést kap, bekenem őket méhviasszal. A barackfák közül leg-inkább a Kyoto fajtát ültetjük, mert az hidegtűrő, márpedig az utóbbi években a fagy a mi vidékünkön elvitte a termést.

kajszibarack
A hidegtűrő kajszibarack

Miért van az, hogy önöknél minden fa megfogan? Nem sínylődik, nem pusztul, nem vegetál?

Ennek az a titka, hogy a faültetés előtt jól elő kell készíteni a talajt. Soha többé nem tudunk már úgy hozzáférni egy fa gyökereihez, mint ültetéskor.

Minden fa 70 cm mély árkot kap, amelybe előbb érett trágya, majd földréteg, műtrágya, ismét földréteg, végül zöldzúzalék és föld kerül, s csak ennek a tetejére jön a facsemete.

Végül vessünk egy pillantást a birskörtére, ajánlja a házigazda, amelynek a terméséből különlegesen finom pálinka főzhető.      

Megjelent a Magyar7 2020/33. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.