Magyar7 - 2024/31.
Magyar varázsmeséink nyomában, népfogyatkozás helyett néptölte és párizsi reményeink
Magyar7 - 30. száma
2019. május 14., 13:08

A majki kamalduli remeteségről a II. Rákóczi Ferenc-emlékévben

Miközben folytatódik az Oroszlány-Majkpuszta-i kamalduli remeteség épületcsoportjának látványos felújítása, az Interreg V - A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében megvalósuló Cultplay-projekt részeként, Vágsellyén felépül annak mása. A több mint 300 ezer eurós értékű tematikus játszópark majd 473 négyzetméteren terül el.

Majki remeteség
Galéria
+15 kép a galériában
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

E projekten kívül a II. Rákóczi Ferenc-emlékév is indokolta, hogy ellátogassunk a közép-európai viszonylatban egyedülálló létesítménybe, ahol a nagyságos fejedelem emlékére három szobát rendeztek be.

Tökéletességre törekedő, némaságot fogadó barátok

A kamalduli rendet Romuald herceg, a lombardiai hercegi család sarja (későbbi Szent Romuald) alapította 1009-ben Itáliában, egy Malduli nevű gazda által felajánlott vadregényes birtokon, mint Campo Malduli nevű remeteséget. A rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, ennek elérése érdekében magányosan, elmélyülten éltek. "Fehér barátoknak" is nevezték őket a ruhaviseletük miatt. Fehér csuhájukat elöl-hátul kötény egészítette ki, azt derekukon jellegzetes barátzsinór fogta össze. Lábukon leginkább sarut, ritkábban csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Egymással nem kommunikálhattak, s nem érintkezhettek a külvilággal sem. Így vélekedtek: „Mielőtt meghalsz, gondold meg, hogy mondanivalód van-e olyan szép, mint a csend, melyet éppen megtörni készülsz“. A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek: ekkor a refektóriumban gyűltek össze, máskor azonban cellaházuk telkét is csak engedéllyel volt szabad elhagyniuk. Napjaik javarészét elmélkedéssel töltötték, valamint művelték kertjeiket, s a műhelyeikben dolgoztak.

Magyarországon a XVII. században telepedtek le a kamalduliak. Az első remeteséget 1691-ben a Nyitra melletti Zobor-hegyen alapították. Az ismert alapítások sorában a majki remeteség a negyedik, egyben utolsó is volt. Az ausztriai-magyarországi kamalduli tartományban a legjelentősebb a Bécs-Kahlenberg-i zárda volt, amely élén 1731-ben Radossányi László állt. Majk történetében ő lett az egyik főszereplő. Kéry Ádám Somló várát kisebb birtoktesttel és 4 ezer rajnai forinttal a rendnek adományozta, hogy ott rendházat építsen. Mivel mindez kevésnek bizonyult az alapításhoz, ezért Radossányi bőkezű nagyurakhoz és egyházvezetőkhöz fordult további támogatásokért.

A bőkezű galántai Esterházy József adománya

Legjelentősebb a galántai Esterházy József adománya volt: a család birtokában levő Majkpusztát, a közeli Oroszlánkő és Gesztes várának köveit, továbbá bányáiból vörös márványt és meszet, erdeiből pedig fát, valamint pénzt és munkásokat ajánlott fel a rendház építéséhez. Miután Radossányi 1733. július 28-án elfogadta Esterházy ajánlatát, Franz Anton Pilgram bécsi építész elkészített a majki építkezés tervét. Sorra épültek fel a barátlakások, illetve a foresteria a reflektóriummal és a könyvtárral, valamint a templom. A főépületben külön bejáróval megépült a kegyúr emeleti lakosztálya, a remeteség falain kívül, a Majki-tó feletti dombon pedig a Celli Szűz Mária-kápolna.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

1782. január 12-én II. József rendeletére azonban feloszlatták a rendet. Ingóságai részben árverésre, részben állami tulajdonba került, kisebb hányadát széthordták a környező településeken. A puszta a birtokkal együtt a kincstár tulajdonába került. 1806-ban a zólyomi gróf Esterházy Károly vette meg Majkot, s azt haszonbérbe adta. A főépületet 1860-ra vadászkastéllyá alakították át, s egészen 1950-ig, az államosításig az Esterházyak tulajdonában volt. Leszármazottjuk, Esterházy Péter helytörténeti műben idézte fel Majk történetét.

A II. világháborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, illetve munkásszálló költözött falai közé. A 70-80-as évek bányaművelése komoly károkat okozott az épületeken. Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, állapota miatt azonban sürgős felújításra szorult. Az 1983-as cellák állagmegóvó munkálatai során a folyosó padozata alatt kőlapokkal fedett lejáratokat találtak, amik feltehetőleg egy közös alagútrendszerbe vezethettek. 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, benne árusítóhely létesült.

A pusztítások ellenére Közép-Európában ez az egyetlen olyan kamalduli remeteség, amelynek épületei és környezete ennyire egységben, jelentős átalakítások nélkül maradt fenn. A díszes belső terekkel rendelkező konventépület, csakúgy, mint a változatos kápolnákkal bíró remeteházak és a díszesen faragott kapuk és szobrok, a remeteségen kívül található kápolna ma is a barokk változatosságát hirdetik. A megmaradt templomtorony magányában is lenyűgöző látvány.

Uniós és kormányzati támogatásból újítják fel a kuriózumot

2015-ben 800 millió forintból készült el a kastély felújításának első üteme. Tavaly megkezdődött a remeteség felújításának második üteme. Újjá varázsolják a műemlékegyüttes összes meghatározó épületét és azok környezetét. A beruházás költségeiből 1,5 milliárd forintot uniós forrásból, csaknem 1,3 milliárd forintot pedig kormányzati támogatásból fedeznek.

Mivel ez idő tájt felújítják a 17 cellaházat, helyreállítják a csonka templomtornyot, megújítják a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, valamint új fogadóépületet létesítenek, a létesítmény több része zárva tart. A 30 hektáros kolostorerdő természetvédelmi terület, része a Vértesi Tájvédelmi Körzetnek.

A ma is látogatható főépületben rendezett kiállítás bemutatja a remeteség történetét, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról, a festőállványokon pedig Esterházyakat felidéző tablók láthatók. II. Rákóczi Ferenc emlékét háló- és dolgozószoba, valamint szalon idézi. Az ott látható korabeli tárgyak közül kiemelendő az 1703-ben ismeretlen alkotó által kiészített Rákóczi-festmény és a fejedelem bujdosása alatt Mikes Kelemen által vezetett napló művészi másolata.

A majkihoz hasonló kamalduli remeteség Cseh-, Olasz- és Lengyelországban (Bielanyban) maradt fent, utóbbi falai között még ma is remeték élnek. Sok egyedi látványossággal együtt az ő mindennapjaikat bemutató fotókiállítás is megtekinthető Majkon.

Majki remeteség
Galéria
+15 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.