A majki kamalduli remeteségről a II. Rákóczi Ferenc-emlékévben
Miközben folytatódik az Oroszlány-Majkpuszta-i kamalduli remeteség épületcsoportjának látványos felújítása, az Interreg V - A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében megvalósuló Cultplay-projekt részeként, Vágsellyén felépül annak mása. A több mint 300 ezer eurós értékű tematikus játszópark majd 473 négyzetméteren terül el.
E projekten kívül a II. Rákóczi Ferenc-emlékév is indokolta, hogy ellátogassunk a közép-európai viszonylatban egyedülálló létesítménybe, ahol a nagyságos fejedelem emlékére három szobát rendeztek be.
A kamalduli rendet Romuald herceg, a lombardiai hercegi család sarja (későbbi Szent Romuald) alapította 1009-ben Itáliában, egy Malduli nevű gazda által felajánlott vadregényes birtokon, mint Campo Malduli nevű remeteséget. A rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, ennek elérése érdekében magányosan, elmélyülten éltek. "Fehér barátoknak" is nevezték őket a ruhaviseletük miatt. Fehér csuhájukat elöl-hátul kötény egészítette ki, azt derekukon jellegzetes barátzsinór fogta össze. Lábukon leginkább sarut, ritkábban csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek.
Egymással nem kommunikálhattak, s nem érintkezhettek a külvilággal sem. Így vélekedtek: „Mielőtt meghalsz, gondold meg, hogy mondanivalód van-e olyan szép, mint a csend, melyet éppen megtörni készülsz“. A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek: ekkor a refektóriumban gyűltek össze, máskor azonban cellaházuk telkét is csak engedéllyel volt szabad elhagyniuk. Napjaik javarészét elmélkedéssel töltötték, valamint művelték kertjeiket, s a műhelyeikben dolgoztak.
Magyarországon a XVII. században telepedtek le a kamalduliak. Az első remeteséget 1691-ben a Nyitra melletti Zobor-hegyen alapították. Az ismert alapítások sorában a majki remeteség a negyedik, egyben utolsó is volt. Az ausztriai-magyarországi kamalduli tartományban a legjelentősebb a Bécs-Kahlenberg-i zárda volt, amely élén 1731-ben Radossányi László állt. Majk történetében ő lett az egyik főszereplő. Kéry Ádám Somló várát kisebb birtoktesttel és 4 ezer rajnai forinttal a rendnek adományozta, hogy ott rendházat építsen. Mivel mindez kevésnek bizonyult az alapításhoz, ezért Radossányi bőkezű nagyurakhoz és egyházvezetőkhöz fordult további támogatásokért.
Legjelentősebb a galántai Esterházy József adománya volt: a család birtokában levő Majkpusztát, a közeli Oroszlánkő és Gesztes várának köveit, továbbá bányáiból vörös márványt és meszet, erdeiből pedig fát, valamint pénzt és munkásokat ajánlott fel a rendház építéséhez. Miután Radossányi 1733. július 28-án elfogadta Esterházy ajánlatát, Franz Anton Pilgram bécsi építész elkészített a majki építkezés tervét. Sorra épültek fel a barátlakások, illetve a foresteria a reflektóriummal és a könyvtárral, valamint a templom. A főépületben külön bejáróval megépült a kegyúr emeleti lakosztálya, a remeteség falain kívül, a Majki-tó feletti dombon pedig a Celli Szűz Mária-kápolna.
1782. január 12-én II. József rendeletére azonban feloszlatták a rendet. Ingóságai részben árverésre, részben állami tulajdonba került, kisebb hányadát széthordták a környező településeken. A puszta a birtokkal együtt a kincstár tulajdonába került. 1806-ban a zólyomi gróf Esterházy Károly vette meg Majkot, s azt haszonbérbe adta. A főépületet 1860-ra vadászkastéllyá alakították át, s egészen 1950-ig, az államosításig az Esterházyak tulajdonában volt. Leszármazottjuk, Esterházy Péter helytörténeti műben idézte fel Majk történetét.
A II. világháborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, illetve munkásszálló költözött falai közé. A 70-80-as évek bányaművelése komoly károkat okozott az épületeken. Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, állapota miatt azonban sürgős felújításra szorult. Az 1983-as cellák állagmegóvó munkálatai során a folyosó padozata alatt kőlapokkal fedett lejáratokat találtak, amik feltehetőleg egy közös alagútrendszerbe vezethettek. 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, benne árusítóhely létesült.
A pusztítások ellenére Közép-Európában ez az egyetlen olyan kamalduli remeteség, amelynek épületei és környezete ennyire egységben, jelentős átalakítások nélkül maradt fenn. A díszes belső terekkel rendelkező konventépület, csakúgy, mint a változatos kápolnákkal bíró remeteházak és a díszesen faragott kapuk és szobrok, a remeteségen kívül található kápolna ma is a barokk változatosságát hirdetik. A megmaradt templomtorony magányában is lenyűgöző látvány.
Uniós és kormányzati támogatásból újítják fel a kuriózumot
2015-ben 800 millió forintból készült el a kastély felújításának első üteme. Tavaly megkezdődött a remeteség felújításának második üteme. Újjá varázsolják a műemlékegyüttes összes meghatározó épületét és azok környezetét. A beruházás költségeiből 1,5 milliárd forintot uniós forrásból, csaknem 1,3 milliárd forintot pedig kormányzati támogatásból fedeznek.
Mivel ez idő tájt felújítják a 17 cellaházat, helyreállítják a csonka templomtornyot, megújítják a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, valamint új fogadóépületet létesítenek, a létesítmény több része zárva tart. A 30 hektáros kolostorerdő természetvédelmi terület, része a Vértesi Tájvédelmi Körzetnek.
A ma is látogatható főépületben rendezett kiállítás bemutatja a remeteség történetét, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról, a festőállványokon pedig Esterházyakat felidéző tablók láthatók. II. Rákóczi Ferenc emlékét háló- és dolgozószoba, valamint szalon idézi. Az ott látható korabeli tárgyak közül kiemelendő az 1703-ben ismeretlen alkotó által kiészített Rákóczi-festmény és a fejedelem bujdosása alatt Mikes Kelemen által vezetett napló művészi másolata.
A majkihoz hasonló kamalduli remeteség Cseh-, Olasz- és Lengyelországban (Bielanyban) maradt fent, utóbbi falai között még ma is remeték élnek. Sok egyedi látványossággal együtt az ő mindennapjaikat bemutató fotókiállítás is megtekinthető Majkon.
