A Magyar Haza Szabadságáért – KÉPEKKEL
Ezzel a címmel nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában, Sárospatakon a nagyságos fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából. A família két évszázadon át meghatározó szereplője a magyar történelemnek, öt tagja is elnyerte az Erdély fejedelme címet. Közülük magasan kiemelkedik II. Rákóczi Ferenc, akit gyermekkorától uralkodásra neveltek. A szabadságharcot a kompromisszumos szatmári béke zárta, a fejedelem azonban az emigrációt választotta. Hatalmas birtokai új tulajdonosok kezére kerültek, a vagyontárgyak szétszóródtak.
A kiállítás végigvezet a fejedelem életpályáján, bemutatja visszaemlékezéseit, s több olyan tárgyat is felvonultat, amely nem a múzeum tulajdona, hanem kölcsön kapták, az azonban szorosan kapcsolódik Rákóczihoz és korához.
Lássuk először a kölcsön kapott tárgyakat! Többségük, főleg a festmények, a Magyar Nemzeti Múzeumból érkeztek. Ilyen például id. David Richter alkotása Rákóczi Ferencről és feleségéről, Sarolta Amáliáról. A svéd barokk festő II. Rákóczi Ferencet a szabadságharc kezdeti időszakában (1704) örökítette meg olajfestményen. A portré valamilyen, a múzeum által nem ismert előkép után készülhetett, hiszen nem ült neki modellt a fejedelem, de az szinte biztos, hogy a festmény családi megrendelésre készült. Ugyancsak innen került a kiállításra Pekry Lőrinc feleségének, Petrőczy Kata Szidóniának az arcképe, akinek irodalmi munkássága révén maradt fenn a neve. Az ő édesanyja Thökölyi Imre nagynénje volt.
Mányoki megfestette Ráday Pál képmását is, aki a fejedelem belső titkára, egyik legbizalmasabb munkatársa volt. A tárlat ugyancsak megemlékezik Benyiczky Gáspárról, aki 1012 napon át jegyezte fel a fejedelem közelében megélt eseményeket. Amikor Rákóczi Franciaországba távozott, akkor váltak el végleg útjaik.
Ami a festményeket illeti, számomra Madarász Viktor alkotása jelentett igazi újdonságot, amely a későbbi fejedelmet a bécsújhelyi börtönben ábrázolja. Itt raboskodott 30 évvel korábban nagyapja, Zrínyi Péter is. A festő azt a pillanatot ragadta meg, amikor a rab, cellája ablakából, fekete ruhában a fehér hattyúkat szemléli.
Egyházi gyűjteményekben ugyancsak fennmaradtak a Rákóczi-családhoz fűződő ereklyék, például Ferenc ábécéskönyve, amelyet Zrínyi Ilona udvari lelkésze (Bárkányi János ferences szerzetes, akiről 25. lapszámunkban közölt írást Varga Kamil – a szerk. megj.) ajándékozott a gyermeknek, és ma a piarista gyűjtemény része, míg a vezérlő fejedelem Calepinus-szótárát az ELTE könyvtárában őrzik. (A Calepinus-szótár a reneszánsz kor legmeghatározóbb többnyelvű lexikona, amelyet Calepinus olasz szerzetes állított össze. A korabeli Európa egyik legfontosabb fordító- és értelmező szótára lett – a szerk. megj.)
A sárospataki kiállítás megidézi II. Rákóczi Ferenc születésének történetét, bölcsőjét 1953-ban kölcsönzött műtárgyként még kiállították a Nemzeti Múzeumban, majd visszaszállították Kolozsvárra, utána nyoma veszett. Thökölyi Imréről, a fejedelem nevelőapjáról is szó esik a tárlaton. Miután Ferenc születésének évében meghalt az édesapja, I. Rákóczi Ferenc, anyja, Zrínyi Ilona 1682-ben házasságot kötött Thökölyivel. Munkács eleste után, 12 évesen el kellett válnia édesanyjától, akitől útravalót is kapott.
Ezért, édes fiam, miután egyedül benned van minden örömöm, ne okozz nekem keserűséget, mint ahogy nővéred sem, mert elszenvedtem és legyőztem sok mindent, amit Isten rendelt és Boldogasszony Szűz Mária legyen anyátok és védelmezőtök minden szükségben, ő sohasem hagy el benneteket. Tiszteld az embereket, érintkezz szívesen az idegenekkel, tudd, hogy téged figyelnek és szeretnek idegen földön is, mert aki másokat tisztel, önmagát tiszteli. A rossz társaságot szorgalmatosan kerüld, mert az az embert gyakran testével és lelkével pokolba viszi. Azokkal társalkodj, akiktől okosságot és minden jót tanulhatsz. Különben a mindenható Istentől anyai szívemmel minden áldást kívánok és maradok mindenütt, ahol csak leszek és minden időben a te szerető anyád. Zrínyi Ilona.”
A kiállítás bemutatja a férjet és a családapát is. Köztudott, hogy házassága Sarolta Amáliával kezdetben nem szerelmi házasságnak indult. A neje nem mellesleg rokonságban állt Árpád-házi Szent Erzsébettel és XIV. Lajossal is. 1694-ben Kölnben kötöttek házasságot, három gyerekük közül csak ketten élték meg a felnőttkort, és a szabadságharc kitörésekor el kellett szakadniuk szüleiktől, életüket, nevelésüket a bécsi udvar határozta meg. Sarolta Amália Párizsban halt meg 1722-ben, a fejedelem Rodostóban, 1735-ben.
A tárlat könyveinek zömét a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kölcsönözte a kiállításra. Egy korabeli lap, a Mercurius Veridicus 7. száma is látható a kiállításon, amely közölte Rákóczi levelét a nagyszombati béketárgyalásokról. A brezáni kiáltványból és a szécsényi országgyűlésről is vannak relikviák. Természetesen idézeteket olvashatunk II. Rákóczi Ferenc két ismert munkájából, a latinul írt Vallomásokból és a francia nyelven íródott Emlékiratokból is. Az előbbiben találjuk azt a fontos gondolatot, hogy „a hatalom felelősség, az uralkodás szolgálat”.
Összesen 14 intézmény járult hozzá nagy becsben tartott műtárgyaival a kiállítás sikeréhez. A tárlat 2026. október 31-ig tekinthető meg Sárospatakon, a Rákócziak egykori legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális központjában, ahol a fényes fejedelmi rezidencia is volt.
Megjelent a MAGYAR7 28. számában.
