A magyar eredetkutatás helyzetéről Királyhelmecen
A Lorántffy Zsuzsanna BFT meghívására érkezett és a magyar eredetkutatás helyzetével foglalkozott előadásában Makoldi Miklós Zsombor, a Magyarságkutató Intézet (MKI) Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója. A július 9-én megtartott előadásra Királyhelmecen, a Bodrogközi Magyar Közösség Házában került sor.
Makoldi előadása elején elmondta, az intézet 2019-ben kezdte el működését. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó intézet fő célja az, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket értékelje, véleményezze, és olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárásában, amelyekre eddig nem volt lehetőség. Elért eredményeiket elsősorban online publikálják, de vannak nyomtatott kiadványaik is, sőt rendezvények, konferenciák szervezésével is foglalkoznak. Az intézményt Horváth-Lugossy Gábor főigazgató vezeti.
Az MKI 10 kutatóközpontra tagolódik, külön központ foglalkozik a magyar nyelvtörténettel, a klasszika-filológiával, a nyelvtervezéssel, az archeogenetikával, a régészettel (ezt a kutatóközpontot vezeti Makoldi), továbbá az eszmetörténettel, a történelemmel, a népességföldrajzzal, a néprajzzal és népzenével, valamint tizedikként kapcsolódik hozzájuk a László Gyula Kutatóközpont és Archívum.
A Régészeti Kutatóközpont három kutatási területen dolgozik: a mai Magyarország-, a Kárpát-medence – ill. a Kárpátokon túli területeken.
Ami a mai Magyarország területén folytatott kutatásokat illeti, meghatározzák 2020-2030 között a régészeti stratégiát, 2016 és 2038 között megvalósítják az ún. Árpád-ház programot, együttműködnek a megyei és területi múzeumokkal. Kiemelt kutatási korszakuk a V-XIV. század (a hunok, az avarok, a magyarok és az Árpád-ház). Kiemelt lelőhelyeik pedig a hun, az avar és a magyar temetők, kincsleletek, illetve a korszak hatalmi központjai.
A Kárpát-medencét illetően feladatuk az ezeréves magyar kereszténység emlékeinek megmentése, illetve a középkor kiemelt lelőhelyeinek kutatása.
A Kárpátokon túli területeken pedig elsősorban az eurázsiai sztyeppék régészetével, azon belül is a lovasíjász népekkel és kapcsolatrendszerükkel, valamint a magyar etnogenézis régészeti kutatásaival foglalkoznak.
Az igazgató úr nemcsak száraz adatokat adott közre, hanem a gyakorlati munkába is betekintést engedett. Egy kisfilm segítségével a nézők megismerhették, hogyan folytatnak le egy konkrét ásatást. Mi olvasható ki egy feltárt sírból, hogyan teszik tönkre a honfoglalás kori leleteket azok, akik fémdetektorokkal keresik azokat, miközben laikusként feldúlják a lelőhelyeket. Elmondta, miért van logikája a László Gyula-féle kettős honfoglalás elméletének. Makoldi Miklós Zsombor ígéretet tett a megjelent közönségnek arra, hogy az ősszel visszatér a Bodrogközbe, és a sztyeppei lovas népekkel ismerteti majd meg a nagyérdeműt.
