2021. február 3., 15:47
Frissítve: 21:12

A madárinfluenza ismét felbukkant a Csallóközben

A Csallóközben újra felütötte a fejét a madárinfluenza. Doborgazon volt a fertőzés gócpontja, méghozzá az egykori szövetkezeti telephelyen működő háziszárnyas-tenyészeten, ahol a teljes baromfi-állomány elpusztult.

201701211229160.MADARINFLUENZA_3-2.jpg

Miután a szárnyasokat tenyésztő gazda, Beck Tamás azt tapasztalta, hogy a tojótyúkok fokozatos elhullanak, vagy gyengélkednek, nem habozott és a Dunaszerdahelyen székelő Regionális Állat-egészségügyi és Élelmezésügyi Igazgatósághoz fordult.

Csölle Szilárd, aki a Regionális Állat-egészségügyi és Élelmezésügyi Igazgatóságon az állategészségügy felelőse, érdeklődésünkre elmondta, hogy Doborgazon mintegy hetven tyúk pusztult el, vagyis gyakorlatilag az egész állomány. Január 22-én igazolódott be a fertőzés a levett mintából, miután előző nap érkezett a bejelentés. Fokozatosan hulltak el az tojótyúkok, először, 2, aztán 4, végül már 29 darab pusztult el naponta. Az állattartó ekkor fordult segítségért a dunaszerdahelyi szakhatósághoz. Az elvégzett szövettani vizsgálatok nyomán egyértelműen beigazolódott a madárinfluenza okozta fertőzés.

Miután kiderült a fertőzöttség ténye, az állattetemeket megsemmisítésre elszállították, a területet fertőtlenítettek, majd döntöttek a megelőző intézkedésekről. Ezekről késedelem nélkül körlevélben tájékoztatták az érintett községeket is.Azután kellett ehhez a szélsőséges lépéshez folyamodni, hogy a Dunaszerdahelyen székelő Regionális Állat-egészségügyi és Élelmezésügyi Igazgatóság körlevélben rendelte el a haladéktalan intézkedést.

A megelőző intézkedések értelmében a felvízcsatorna jobb partján fekvő Dobozgaz 3 kilométeres körzetében megelőző intézkedésként védelmi övezetet jelölt ki az állat-egészségügyi hatóság. Ide tartozik az érintett Doborgaz, a szomszédos Vajka, valamint a csatorna másik partján fekvő Bacsfa és Keszölcés.

További 14 települést a megfigyelt övezetbe soroltak be, köztük Somorját, Úszort, Békét, Léget, Vörösmajort, Nagypakát, Macházát, Tárnokot, Nagyszarvát, Sárosfát, Gellét, Felbárt, valamint Bodakot a csatorna jobb partjáról és a Szenci járáshoz tartozó Gútort is.

A felsorolt összes településen a napokban összeírják a baromfiállományt és a polgármestereknek legkésőbb február közepéig az adatokat el kell juttatniuk az említett hatósághoz.

Addig is a védelmi zónába sorolt településeken a háziszárnyasokat tartóknak biztosítaniuk kell azt, hogy a tyúkok, libák, kacsák esetleg a galambok zárt fedett térben legyenek.

A zártan tartással és a többi járványvédelmi előírás szigorú betartásával biztosítható a háziszárnyasok védelme. Egyúttal így elkerülhető az, hogy a baromfik a szabadban élő madarakkal érintkezzenek, mert valószínűleg azok terjeszthették a fertőzést. De ha védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etetik és itatják a tyúkokat, mert ez a leggyakrabban tenyésztett szárnyas, akkor a szakember szerint bizonyosan megakadályozható, hogy valamilyen madarak által terjesztett vírussal megfertőződjenek.

Boráros József, Doborgaz polgármestere reméli, hogy a gócpont felszámolásával sikerül megakadályozni a madárinfluenza továbbterjedését. Mint mondta, a helyi lakosokat figyelmeztették a veszélyre, de a faluban nincs riadalom. A napokban a regionális szakhatóság rendeletének megfelelően összeírják a háztartásokban nevelt baromfikat és bízik abban, hogy sikerül kézben tartani a helyzetet. 

Csölle Szilárd szerint a vadon élő madarak révén kerülhetett be a fertőzés a baromfitelepre.

Akár úgy, hogy a vadliba leszállt oda, ivott az itatóvályúból, vagy az ürülékével is fertőzhetett. A tyúkok érzékenyebbek a fertőzésekre, míg a vadon élő madarak ellenállóak”

– magyarázta a szakember.

A hattyúk, a vadkacsák és a vadlibák, vagy más a természetben élő szárnyasok terjeszthetik fertőzést, amit csak a háziállatok megfelelő védelmével, elzárásával lehet megakadályozni. Ezen a véleményen van Álló Donát, a szintén a védőkörzetbe sorolt Vajka község polgármestere.

A környezetvédelmi kérdésekben is jártas faluvezető úgy véli, hogy sok a környéken a vízfelület, a bősi vízierőmű felvízcsatornája kiváló telelőhelye a később északabbra vándorló költözködő madarak. Egyébként is rengeteg itt a madár, hiszen az európai normáknak megfelelően kialakított madárvédelmi terület ez, amely része az élőhelyek védelmét célzó Natura 2000 programnak.

Álló Donát megerősítette, hogy Vajkán is szervezik a baromfi-összeírást és a hangosbemondó is figyelmeztette az állattartókat a fertőzésveszélyre, valamint a szükséges óvintézkedésekre.

Ha egy hónapig nem történik váratlan fejlemény, akkor Csölle Szilárd szerint a most elrendelt karantént 30 nap után feloldják. Az állat-egészségügyi szakember bízik abban, hogy az idejében meghozott megelőző intézkedéseknek köszönhetően nem alakul ki újabb fertőző gócpont a Csallóközben.

Megosztás
Címkék