A lakóházakat 2021-ig csatornahálózatra kell kapcsolni
„Elsősorban azokat érinti majd, ahol újonnan kiépítet csatornarendszer van” – nyilatkozta a Pravda napilapnak Vladimír Novák, a környezetvédelmi tárca vízgazdálkodásért felelős részlegének vezérigazgatója. Mindemellett az újonnan felépített vagy idősebb lakóházak között nem tesznek különbséget. A bekötést csak azok kerülhetik el, ahol az műszakilag megoldhatatlan.
A Városok és Falvak Társulása (ZMOS) nem ért egyet a törvénymódosítással. „Amennyiben az emésztőgödör tulajdonosa telesíti és a jövőben is teljesíteni fogja kötelességeit, nem kellene más kötelességgel terhelni, például ingatlana csatornahálózathoz való csatlakoztatásával” – szögezte le Michal Kaliòák, a ZMOS elnöke. A környezetvédelmi minisztérium a kifogást nem fogadta el. A ZMOS amiatt is tiltakozott, hogy a kevésbé sűrűn lakott vidékek, illetőleg a szükséghelyzetben lévők sem kapnak kivételt.
A csatornarendszerre való csatlakozás nem éppen a legolcsóbb dolog. A vezeték kiépítése a tulajdonosok részére nagyjából 1 000 eurós vagy még nagyobb beruházást igényel. A családi házak számára egy kis víztisztító állomás nagyjából 1 500 euróra jön ki, hasonló összegből egy emésztőgödröt is meg lehet építeni. Mindemellett egy-egy házi víztisztító üzemeletetési költsége alacsonyabb, mint a csatornadíj.
A minisztérium viszont azzal érvel, hogy a csatornarendszerhez való csatlakozás végső soron költségmegtakarítást eredményez. „A csatornarendszer esetében a szennyvízelvezetés költségei csupán egyharmada annak, amit az emésztőgödörrel rendelkező lakosoknak fizetniük kell abban az esetben, ha törvényből eredő kötelességeiknek eleget tesznek” – nyilatkozta Tomáš Ferenèák, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője.
Az utóbbi időben európai uniós pénzekből a csatornarendszer számos községben kiépült, a hálózatok üzemeltetői működtetésükhöz igyekeznek uniós pénzeket biztosítani. Az utóbbi időben a csatornahálózathoz csatlakoztatott személyek körében nagy felháborodást keltett a vízdíj és szennyvízelvezetési díj megemelése, melyhez egy fix komponens, a vízóradíj került. A háztartásoknak így aránytalanul, sokszor több tíz euróval emelkedett a fizetnivalója, csakúgy, mint az áramszolgáltatás esetében. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) végül törölte az árkalkulációt. Úgy tűnik, a biztosíték vagy a vízóra után fizetendő illeték az árnak jövőre sem lesz része.
A környezetvédelmi minisztérium javaslatát, már ami a csatornahálózatra való kötelező csatlakozást illeti, a tárcaközi egyeztetés során a Vízügyi Társaságok Szövetsége (AVS) is bírálta, csak más okból, mint a ZMOS. A határidő túlságosan hosszúnak tűnt számukra. „Amennyiben az agglomeráció területén kiépült az új csatornahálózat, minél hatékonyabban ki kell használni” – érvelt a szövetség, amely az év végi határidővel lenne a leginkább megelégedve. Az AVS már 2012 óta szorgalmazza a csatornahálózatra való csatlakoztatás szigorítását.
Szlovákiában ugyanis a lakosságnak alig két harmada csatlakozott a hálózathoz. Az alacsony számarányt az Európai Bizottság rendszeresen bírálja. Az egyes járások közt is óriási különbségek vannak, e tekintetben a legrosszabbak között van a Námesztói (Námestovo), a Komáromi, a Kassa-vidéki és a Tőketerebesi járás.
