A kender útja
Hogyan néz ki a növény? Hogyan lesz belőle ruha, ágyterítő törölköző? Erre is kaptak választ azok a gyerekek és felnőttek, akik a hétvégén kilátogattak a Thain János Múzeum mellett működő Szőgyéni Tájház és Múzeum találkájára.
Sokan nem is sejtették, hogy milyen nehéz és bonyolult munkafolyamat a növény használati tárggyá változtatása. Svajczer Edina a tájház és múzeum vezetője elmondta, a kender az emberiség egyik legrégebben termesztett, legsokoldalúbb és leghasznosabb növénye.
A gyári fonalak elterjedésével lassan feledésbe merül, pedig nem is olyan régen még jelentős szerepet töltött be a családok életében. Termesztése, feldolgozása egész éves munkafolyamatot jelentett. Egy méter kendervászon előállítására a családok átlagban 25-30 munkaórát fordítottak.
A Kender útja című tárlat tablók segítségével vezette végig az érdeklődőket a munkafolyamatokon - a kender elültetésétől, az áztatáson, törésen át a fonallá fonásig, majd a különböző minőségű vásznak megszövéséig. A kiállítást végignézők megtudhatták, a durva fonálból zsákok, a puhább és vékonyabból pedig ingek, szoknyák készültek. A falusi fiatalok párválasztása is jórészt a fonókban zajlott. A fonókat rokonok, ismerősök, barátnők házában tartották, ide vitték munkaeszközeiket és a szöszt, valamint a tüzelőt és lámpába való olajat.
A kiállításon eszközöket is bemutattak, méghozzá használat közben. A szalkai tájház kézművesmesterei Fodor László vezetésével, bemutatták a rokkával való munkát, a guzsalyozást, tilózást, a szövőszéket. Verseny is volt 10 háromfős csapat részvételével, akiknek elméletben és gyakorlatban is helyt kellett állniuk a kender feldolgozásának egyes munkafázisaiban. Nagy volt a tét, mivel a legjobb csapat egy hétvégét tölthet a kőhídgyarmati ForestCamp-ban a Batka Péter vezette MAGoncokkal. Délutánra az is kiderült, hogy a Baracska Anna, Koncser Dorina és Smidt Tamara alkotta csapat bizonyult a legjobbnak.
Kevesen tudják, az érsekújvári Thain János Múzeumnak Szőgyénben is van állandó kiállítása a Viera Nemějcová-Pavúková régész által a Busa-hegyen feltárt, hétezer éves erődítményről, ott talált leletekről, amely egész Közép-Európában egyedülálló.
A tájház vezetője ismertette, a tájházat és a régészeti múzeumot 2005 őszén nyitották Nágel Dezső akkori polgármester és Gudmon Ilona nyugalmazott múzeumigazgató kiváló együttműködésének köszönhetően. „Azóta eltelt 14 év, de a lelkesedés, amivel akkoriban belefogtunk, máig megvan mindannyiunkban. Élő tájházat szerettünk volna, s úgy gondolom ez sikerült, amiről éves tevékenységünk is tanúskodik. Számunkra minden rendezvény kulcsfontosságú, hiszen a néphagyományok ápolása mellett a generációk közti kapcsolatépítés is fontos célkitűzésünk“ – hangsúlyozta Svajcer Edina. A rendezvényt megtisztelte részvételével Bihari Tamás az érsekújvári Thain János Múzeum új igazgatója is, akinek szintén fontos a falu hagyományainak és értékeinek megőrzése és bemutatása.
A kiállítás megnyitása után Méri Szabolcs Szőgyén polgármestere ismertette a tájház bővítésének lehetőségeit, Farkas Zsolt plébános atya pedig megáldotta a kiállítást, ami állandó jelleggel a tájház felújított nyárikonyhájában kapott helyet.
A Tájházi Találka kultúrműsorral folytatódott, volt dudasimogató, fellépett a farnadi EstedØn, Nagy Laci pedig hajnalig szórakoztatta a tájház közönségét.
