A jogállam nem egyik napról a másikra születik
Értékes vendégei voltak a Nagykaposi Magyar Háznak június 12-én. A Magyar alkotmány története címmel tartottak rendezvényt, amelynek előadója Tordáné dr. Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke és Juhász Imre alkotmánybíró volt.
A Himnusz elhangzása után az Erdélyi János Vegyeskar rövid műsorával kezdődött a program, majd Gabri Rudolf, a magyar ház igazgatója bemutatta és köszöntötte a vendégeket. Judit asszony röviden felvázolta az egyesület megszületésének körülményeit, céljait, és rendezvényeit. Elmondta többek között, hogy egyesületük 1996-ban alakult a polgári, nemzeti és keresztény közéleti erők összefogása, a polgári értékek, erények megóvása és országos kiterjesztése céljával.
Az egyesület számos fontos és időszerű témában szervez társadalmi és szakmai egyeztetést, vitafórumot, kulturális eseményt, országos és határon túli rendezvénysorozatot
a kitűzött célok és a polgári gondolkodás kultúrájának ápolása érdekében. Az egyesület létrehozása a Polgári Gondola keretén belül vetődött fel először, ezt a kétórás hajóutat azóta is minden évben megtartják. 1999-ben ők kezdeményezték Orbán Viktor évértékelő beszédének megtartását is, amelyből azóta hagyomány lett. Első elnökük a volt köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt, pillanatnyilag ezt a posztot dr. Vízkelety Mariann tölti be.
Létrejöttüknél 9 egyesület és 131 alapítótag bábáskodott, ma 700 civil és 126 jogi személy a tagjuk.
2015 óta nemcsak az országon belül, hanem a határon túl is ismertetik tevékenységüket és bemutatják az új alaptörvényt. Legutóbb egy filmet készítettek a 4 sarkalatos erényről, amelyben azt kutatták, mennyire ismeri ezeket a ma embere, illetve mit gondol róla.
Juhász Imre alkotmánybíró a mai alaptörvény történelmi hátterének bemutatásával kezdte előadását. Az alkotmány azon törvényeket tartalmazza, amelyek a mindenkori magyar állam fejlődésére vonatkoztak. Szóba kerültek Szent István törvényei, a három aranybulla, Werbőczy Hármaskönyve. Ez utóbbira ugyan nem került rá a királyi pecsét, mégis évszázadokon át használták. Ezt az utolsó magyar rendi országgyűlésen elfogadott áprilisi törvények követték. Az 1848/49 –es szabadságharc utáni szomorú éveket követően 1867 és 1914 között Magyarországon boldog békeidők következnek, ekkor születnek meg a modern magyar jogállam törvényei.
Első írott alkotmánya a Magyar Tanácsköztársaságnak lett, de ez csak napokig voltak hatályban, majd a Kassai Kormányprogramnak köszönhetően a teljes jogfosztottság állapota kezdődött el az itt élő magyarság és a németség számára. Beneš 13 darab rendelete azóta is érvényes, ezért nem kerülhet sor vagyoni restitúcióra sem.
A magyarellenes atrocitások csupán a szocializmus megerősödésével szűntek meg. 1949-ben Rákosi is írt egy alkotmányt, amelyről gyorsan kiderült, hogy az 1936-os szovjet alkotmány szolgai másolata. Ráadásul olyan korban íródott, amikor nem is létezett magyar jogállam. A következő alkotmány 1958 és 1990 között volt érvényben, ugyanakkor alapjaiban nem került sor lényeges változtatásra. 1989/90-ben sem született új alkotmány, csak a volt alkotmány módosult némileg.
Az új alaptörvény elfogadására és kihirdetésére végül 2011 tavaszán került sor, és az 2012. január elsején lépett érvénybe.
Ezután Posta Victor, a Madách Színház művésze felolvasta annak preambulumát, amely egyrészt nemzeti hitvallás, másrészt tartalmazza a történelmi alkotmányok vívmányait és a jogalkotó szándékát. Ez az alaptörvény egységes magyar nemzetről beszél leszögezve: Magyarország felelősséget visel a kisebbségként ill. diaszpórában élő magyarság iránt, minőségileg magasabb szintű támogatást nyújtva számukra.
A rendezvény nem jöhetett volna létre Herczegh Géza özvegye, Melinda asszony segítsége nélkül, aki szintén jelen volt a rendezvényen, ahogyan a város polgármestere és alpolgármestere is.
