2021. július 31., 18:27

A helyi hagyományok ápolásának jegyében telt a nagybalogi tábor

Utánpótlás nélkül nem megy a közösségépítés, s ezt pontosan tudják a gömöri régió talán legnagyobb Csemadok alapszervezetében, Nagybalogon, ahol immár negyedik éve rendeznek nyári tábort a legkisebbeknek. Az 1200 lakosú településen a Csemadoknak mintegy 240 tagja van, s bár a koronavírus miatt az elmúlt két esztendőben a szervezet legtöbb rendezvénye elmaradt, a nyári tábort tavaly és az idén is megtartották.

Nagybalogi tábor
Médialapozó
Fotó: A szervezők felvétele
A tábor résztvevői

A XXI. század első két évtizede nem sok jót hozott a közösségek számára, az emberek egyre inkább bezárkóztak a négy fal közé, s legfeljebb okostelefonon vagy számítógépen keresztül tartják egymással a kapcsolatot.

Még inkább igaz ez a legfiatalabb nemzedékre, akik számára nemcsak a közösség, hanem a szülőföld fogalma is egyre inkább elértéktelenedett.

Talán nem véletlen, hogy az egykor mintegy 80 alapszervezetet számoló gömöri régióban is alig maradt pár működő Csemadok-alapszervezet, a többségük megszűnt, vagy tetszhalott állapotban leledzik. Az idősebbek elfáradtak, a fiatalok pedig bezárkóznak, vagy ami még rosszabb, elköltöznek a régióból.

Vonatkozik ez főleg az értelmiségiekre, egy-egy egyetemet végzett fiatal csak a legvégsőbb esetben tér haza.

Sokszor hiába a szülők vagy még nagyszülők által felépített többgenerációs ház, az sem elégséges ok a hazatérésre. De az sem segíti a közösségépítést, hogy bár a régió cigánysága többnyire őrzi magyar anyanyelvét, kulturális téren meglehetősen elkülönül, s a Csemadok tagjai között alig-alig találni romát, holott vannak olyan magyar települések, amelyeknek már a túlnyomó többsége roma.

Nagybalogi recept közösségépítésre

Nincs ez másképp Nagybalogon sem, a Csemadok mégis tartja az állásait, s több tagja van, mint a régió valamennyi alapszervezetének összesen. Hogy mi is a sikerük titka? A fanatizmus,

Nagybalogon ugyanis az itt élő magyarok büszkék a hagyományaikra, a tehetségeikre és apáról fiúra száll az örökség átörökítése, a hagyományok felvállalása.

Hosszú évekig Balogvölgy tanító bácsija, Pál Dénes vezette a helyi alapszervezetet, amelynek ma fia, Pál Csaba az elnöke, s menye a másik mozgatórúgója, aki a helyi alapiskola nevelőnője, így már hatéves koruktól kezdve napi kapcsolatban van a helyi ifjúsággal. Nekik találták ki a nyári tábort is, amelynek a nyári kikapcsolódáson kívül a legfontosabb célkitűzése

a helyi hagyományok bemutatása, hogy a helyi fiatalok már a legfogékonyabb korban megismerjék őseik életét, értékeit.

Hosszú évek óta a kiszebáb égetésével kezdik az évet, s alig van olyan helyi rendezvény, amelybe ne vonnának be mindenkit a legkisebbektől a legidősebbekig. Így van ez az évzárókon is, ahol szinte az egész falu magyarsága fellép az óvodásoktól a szépkorúakig. Az évzárókon évek óta fotókiállításoknak is helyet biztosítanak, a falu tehetséges fiatal fotósa, Kresnye András több kiállítását is láthatták már, akit júniusi számában az Előretolt Helyőrség című havilap is bemutatott.

Nagybalogi tábor
Fotó:  A szervezők felvétele

A nyári tábor lelke és motorja Pál Gabriella, aki helyi tanártársaival együtt hónapokig dolgozik a nyári tábor megvalósításán. Az alapozás a pályázatok megírásával kezdődik, a Kisebbségi Kulturális Alap évek óta támogatja a rendezvényt, de nem maradt ki a támogatásból a helyi önkormányzat, ahogy több szülő és nagyszülő is segített a tábor megszervezésében. Bár még egy hónappal a kezdés előtt is bizonytalan volt, engedélyezik-e a vírus miatt a tábor megrendezését, végül is zöld utat kaptak.

Harminc alapiskolás és hat középiskolás jelentkezett, akikre tartalmas négy nap várt.

A résztvevőknek szigorúan be kellett tartaniuk az érvényes rendeleteket; jelenteni a járási higiéniai központba a résztvevők létszámát, a tábor és étkezés helyszínét, továbbá minden résztvevőnek a tábor első napján le kellett adnia a becsületbeli nyilatkozatot, hogy nincsenek Covidra utaló tünetei, illetve egy friss orvosi igazolást arról, hogy nincs fertőző betegsége.

Meséktől tökös versikén át a népszámlálásig

A tábor nyitónapján a középiskolások és a nagyobb gyerkőcök (Vitárius Gyula, Varga Balázs, Vitárius Odett, Kovács Lara Kitti, Kosik Fanni, Balog Leonardo, Vincze Kristóf és Valacsay Flórián) kerültek előtérbe, akik A só című klasszikus népmesét mutatták be. A színjátszásnak régi hagyományai vannak Nagybalogon, pár éve beneveztek a Duna Menti Tavaszra is. Hogy mi lesz ennek a mesének a sorsa?

A mesét a továbbiakban esetleg megpróbáljuk az iskolában a dráma csoportos gyerekekkel betanulni és iskolai rendezvényen előadni

– mondja Pál Gabriella. Ezzel a meséknek még nem volt vége, hisz az idén is meglátogatta a tábort a füleki Mesefigurák, s nem hiányozhatott a táborból Páko Mária gitáros sem, aki szinte a repülőtérről esett be tenerifei nyaralását letudva.

Imádok Nagybalogra járni, s bár nagyon fáradt voltam, ismét feledhetetlen pár órát töltöttem itt”

– összegzi újabb nagybalogi tapasztalait Marika, aki ezúttal három dalt (Virágosat álmodtam, Tökös versike, Magyar vagyok) tanított meg népes hallgatóságának. Marika évek óta működteti rimaszombati gitáriskoláját, s bár a vírus ugyancsak megnehezítette a dolgát, hisz a videós oktatás azért mégsem az igazi egy hangszer esetében, egy percre sem adta fel.

A 2020/21-es tanévben mintegy ötven kiskorú és tizenhat felnőtt diákja volt. Utóbbiak elsősorban tanítók, akik szükségét érezték, hogy megtanuljanak hangszeren játszani.

Tavaly novemberben, még a vírus újabb berobbanása előtt bemutatkozott diákjaival a rimaszombati Városi Művelődési Központban, s már nagyon várja az új tanévet is.  Az idén is belefért egy tanulmányút is a négy napba, ezúttal Divényre és Garamszegre vezetett az útjuk.

nagybalogi tábor
Fotó:  A szervezők felvétele
Pakó Mária a dalait adja elő a gyerekeknek
Szeretnénk minden évben olyan helyre elvinni a gyerekeket, ahol történelmi fontosságú építményeket vagy más, számunkra fontos értékeket láthatnak. Így esett a választásunk Divényre, ahol a Zichy kastélyt és a vár romjait néztük meg, míg Garamszegen pedig az artikuláris fatemplomban jártunk"

– árulja el Gabriella hozzáfűzve, gyerekkorában sokat nyaralt Garamszegen az unokatestvéreinél, most nagy örömére elvihették ide a táborozó gyerekeket is.

2008-ban a garamszegi artikuláris fatemplom és környezete felkerült az z UNESCO által vezetett, a világ kulturális és természeti világörökségének jegyzékére.

Helyi értékek és nevesek felkarolása

De nemcsak a régió nevezetességeire és értékeire figyelnek, saját értékeikre is felhívják a legfiatalabb nemzedékek figyelmét.  Két éve az alapiskola falán avatták fel a faluban született, neves matematikus, Znám István emléktábláját. Miko Éva, a tábor egyik vezetője idézte fel a matematikus alakját, majd közösen megkoszorúzták az emléktáblát.

Nagybalogi tábor
Fotó:  A szervezők felvétele
A tábor résztvevői Znám István emléktáblája előtt

Hagyományosan minden évben megkoszorúzzák a falu kultúrházának falán található Gyöngyösi István emléktáblát (közreműködött a Szivárvány énekkar és Valacsay Levente), de ahogy Pál Gabriella fontosnak tartja hangsúlyozni, az elkövetkező években a település többi híres szülöttéről sem feledkeznek meg, így Ibos Istvánról és feleségéről, Zsámbok Piroskáról, akik a népi kultúra és népdalok őrzői voltak, ahogy Szepesházy Kálmán geológusról, s Koós Győző honvédhadnagyról, aki az első világháborúban halt hősi halált, s akinek a tavaly felújított síremlékét idén novemberben szeretnék ünnepélyes keretek között átadni.

De jártak a helyi tájházban is, s mivel a KKA idei prioritásai közé tartozott az elmúlt hónapokban megvalósult népszámlálás, így arról si tartottak egy rövid előadást.

S ahogy az elmúlt években, az idén is eljött a táborba a Gömöri Kézművesek Társulásának küldöttsége, akikkel a gyerekek agyagoztak, batikoltak, drótoztak, kosarat fontak.

Nagyon elégedettek vagyunk az idei táborral, hisz a koronavírus árnyékában sikerült négy felejthetetlen és tanulságos napot együtt tölteni a gyerekekkel, s nagyon bízunk benne, hogy a vírus nem akadályozza meg az őszi terveinket, így a már említett Koós Győző síremlékének újraavatása mellett szeretnénk az aradi vértanúkra is megemlékezni. A vírusjárványtól függetlenül a hagyományos karácsonyi bál viszont elmarad, mert a kultúrházra felújítás vár”

– zárja beszélgetésünket Pál Gabriella.

Nagybalogi tábor
Fotó:  A szervezők felvétele
A kézműves foglalkozás eredményei

A nagybalogi recept a közösségépítésre kitűnően működik, bármelyik gömöri és felvidéki faluban követhetnék a példájukat. Fanatizmus kell hozzá, de a nagybalogi példát látván, nyugodtan leírhatjuk, nagyon megéri. Hisz végül egy közösség megmaradása a tét.

 

Nagybalogi tábor
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.