A gyermekjogokra hívták fel a figyelmet Komáromban
A komáromi Víz utcai Tulipán Óvodában 2007 óta minden év november 20-án megünneplik a gyermekek jogainak világnapját. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1959-ben e napon fogadta el a gyermeki jogok nyilatkozatát, 1989-ben pedig a nemzetközi gyermekjogi egyezményt.
“A gyermekek bántalmazástól és kizsákmányolástól való védelmére irányuló erőfeszítések még a 19. században kezdődtek. Akkoriban a gyermekeket – egészen a nagykorúságuk eléréséig - általában a szüleik tulajdonának tekintették.
Az I. világháborút követően, látva a Balkán országaiban és Oroszországban a menekült gyerekek katasztrofális helyzetét, a brit Eglantyne Jebb ( a máig működő nemzetközi gyermekjogi szervezet, a Save the Children alapítója) külön szabálygyűjteményt dolgozott ki.
Az volt a Gyermekek Chartája, melyet a Népszövetség 1924-ben fogadott el, s Genfi Nyilatkozat néven vált ismertté. Majd az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1959. november 20-án nyilatkozatot fogadott el a gyermekek jogairól, mert az 1948-ban létrejött Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem tartalmazott a gyermekjogokra vonatkozó részletes kiterjesztést. Azóta november 20. a gyermekek jogainak világnapja” - írja a Világnap.com.
A komáromi Víz utcai Tulipán Óvoda pedagógusai előbb csak a növendékeikkel, majd a szüleiket is bevonva, ma már tizenharmadszor emlékeztek meg e fontos napról.
A hagyományos házi ünnepségen Michač Szilvia igazgató beszéde után a magyarországi Batyu Színház Mesemalac című humoros produkciójával szórakoztatta az ünneplőket. A három kismalac és a farkas című közismert népmese verses változatát percekig zúgó tapssal hálálták meg a nebulók, akik dalra is fakadtak. Végül jóízűen falatoztak az elmaradhatatlan méretes tortából.
Az óvodaigazgató beszéde elején megjegyezte:
elég ritkán beszélünk a gyermekek jogairól, pedig nemzetközi és hazai keretek között is számos egyezmény, jogszabály és intézkedés védi a legkisebbek jogait.
Jelenleg az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott nemzetközi gyermekjogi egyezmény a legátfogóbb gyermekjogi jogforrás, de a nemzetközi közösség már jóval korábban is foglalkozott a kérdéssel.
Elmondta, hogy a 30 évvel ezelőtt megszületett egyezmény három fő pillérre épül: a védelemre, a gondoskodásra és a részvételre.
- ecsetelte a részleteket. Hangsúlyozta a szülők közös felelősségét, amelyet a gyermek mindenek felett álló érdeke szerint kell viselniük. Az államoknak pedig segítséget kell nyújtaniuk ehhez, védve a családok egységét.
- hallottuk. Hozzátette: az Egyezmény külön rendelkezik arról, hogy a szülők, helyi szokás szerint a nagycsalád, valamint a gyermekeket körülvevő közösség a jogaik gyakorlásához iránymutatásokkal, tanácsokkal lássa el őket, biztosítva a gondoskodás pillérének megvalósulását.
- folytatta tájékoztatását.
Végül Böjte Csaba ferences rendi szerzetes szavait idézte: „Minden egyes gyermek egy csoda. Nem lehet tudni, hogy kiben mi lakozik: egy új Ady Endre vagy épp Blaha Lujza. Ha ajtót nyitunk előttük, esélyt adunk nekik, hogy kibontakoztassák a személyiségüket, a tehetségüket. Nem kell hozzá mást tenni, csak egymásból a jót „kiszeretni“.
Ragadjuk ki a Gyermekjogok gyermeknyelven című brosúrából a legfontosabb jogokat: “A 3. cikkely szerint a felnőtteknek a gyermekeket érintő minden helyzetben olyan döntést kell hozniuk, ami a gyermek számára a legjobb. Az 5. cikkely kimondja: elsősorban a szülők dolga az, hogy gyermekeiket megtanítsák saját jogaikra és arra, hogy azokkal hogyan élhetnek.
A 6. cikkely szerint
a gyermeknek is joga van ahhoz, hogy teljes életet éljen, és fejlessze saját képességeit.
A 18. cikkely arról szól, hogy elsősorban a szülők dolga a gyermekeikről való gondoskodás, illetve oly´módon történő felnevelésük, ami a kicsiknek a legjobb. A 19. cikkely alapján senkinek sem szabad megütnie vagy más módon bántania a gyerekeket, s a felnőtteknek őket óvniuk kell mindennemű erőszaktól, zaklatástól vagy elhanyagoltságtól.
A gyerekeket saját szüleik sem üthetik meg és más módon sem bánthatják. A 31. cikkely a játszáshoz való jogról és arról is szólt, a szülőknek támogatniuk kell a gyermekeket, hogy ők a szabadidejükben kulturális, művészeti vagy sportfoglalkozásokon vehessenek részt”.
Véssük az eszünkbe az egyezmény 30., nemzeti kisebbségek számára felettébb lényeges cikkelyét:
