magyar7 2024_27
Egy este a mesemondóval, két este a székelyeknél és miképpen nyílik ajkuk a szlovák szóra
Magyar7 - 27. száma
2020. február 14., 08:40

A gömöri fürdőélettel ismerkedhetünk meg Rozsnyón

Megnyitották Rozsnyón a Fürdőélet a 19. századi Gömörben című kiállítást, amely bemutatja a fürdőkultúrát, a régió gyógyfürdőit, a legismertebb fürdőorvosokat, valamint azt is, hogy aki megengedhette magának, külföldön hol fürdőzhetett.

Fürdőélet a 19. századi Gömörben
Galéria
+19 kép a galériában
Fotó: Fábián Gergely

A kiállítás megnyitóján Pavol Lackanič, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója megjegyezte, a fürdőzés nem csak a test és a lélek egészségének megőrzésére szolgál, hanem ezeken a helyeken élénk társadalmi élet is zajlott, illetve zajlik a mai napig. Azt, hogy milyen volt a 19. században, a kiállítás mutatja be – tette hozzá. Egyúttal köszönetet mondott a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumnak és Kerényi Évának, a tárlat kurátorának, hogy ez a kiállítás Rozsnyón is bemutatkozhat.

Kerényi Éva történész, a Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa 2011 óta kutatja a témát, s azért döntött e mellett, mert eddig senki nem foglalkozott vele. Kutatásának eredményeit egy monográfiában is kiadta. Mint mondta,

a fürdőzésnek nemcsak nálunk, hanem az egész világon nagy hagyománya van, s a wellness sem a 21. századnak a szüleménye, a gyökereit az ókorban kell keresni. Magyarországon a 19. század végére már minden társadalmi osztály és minden korosztály járt fürdőzni, csak az volt az eltérő, hogy ki hová, ez pedig a pénztárcájuktól függött.

Mint elmondta, a most megnyitott tárlat Gömör fürdőéletét mutatja be, s a tavaly rimaszombatban bemutatott kiállítás rövidített változata, amely négy egységből épül fel. Az első részében a látogató általánosan tájékozódhat arról, mi is az a fürdőzés, a fürdőkultúra, a korabeli Magyarországon hogyan alakult ki, milyen hagyománya van, kik az első úttörői, megismerheti a fürdők típusait.

_dsc9277.jpg
Fotó:  Fábián Gergely

A második rész Gömör fürdőit és ásványvizeit térképezi fel, kitérve az itteni jeles szakemberekre és eseményekre.

A harmadik rész az egyes helyi fürdőkhöz jut el, konkrétan az ajnácskői, várgedei, jolsvai, lévárti, nagyrőcei, csízi és rozsnyói gyógyfürdőkkel, valamint Dobsinával is foglalkozik, ahol ugyan nem volt termálvíz vagy ásványvíz, de egyedi klímájának köszönhetően légúti problémákkal küzdő betegeket kezeltek itt.

A kiállítás negyedik része pedig azzal foglalkozik, hová jártak a gömöriek fürdőzni. Ugyanis aki tehette, ugyanúgy, mint manapság, a megyén kívülre, külföldre ment üdülni.

_dsc9283.jpg
Fotó:  Fábián Gergely
Gömör fürdői nem tartoztak a legfelső kategóriába, talán Csíz fért bele a top 100-ba, különleges jódos–brómos–sós forrásának köszönhetően, illetve annak, hogy itt épült fel a Magyar Királyi Honvédség gyógyháza, a tisztek hivatalosan csak ide jöhettek nyaralni vagy kezeltetni magukat. A többi gömöri fürdő vasas fürdőként szolgált, ilyenből pedig rengeteg volt Magyarországon

– mutatott rá Kerényi Éva.

A helyi fürdők a társasági élet színterei voltak, különféle rendezvények helyszínéül szolgáltak.

A rozsnyói fürdő például a város közelsége miatt a helyi polgárok társadalmi- és sportéletének nyári színhely volt, ide jártak teniszezni, tekézni, ide járt a nőegylet, a kaszinó, de bálokat, iskolai majálisokat is tartottak itt

– magyarázta a tárlat kurátora.

A kiállítás a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában tekinthető meg 2020. április 29-ig.

Galéria
+19 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.