A Független Magyar Kezdeményezés zászlóbontói Muzslán
A bársonyos forradalom 30. évfordulója alkalmából tartottak tegnap kerekasztal beszélgetést a Muzslán az FMK alapítóival, Sándor Eleonórával, Öllős Lászlóval és Zászlós Gáborral.
Megtelt a könyvtárterem érdeklődőkkel, olyanok is szép számmal részt vettek a kerekasztalon, akik anno a saját településükön álltak a rendszerváltás élére.
A vendégekkel Tokár Géza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője beszélgetett, elsőként arról, hogy kerültek az események sűrűjébe. Öllős László politológus, filozófus, a Fórum Intézet elnöke elmondta, a családi környezet nagyban meghatározta az értékrendjét, hiszen szülei mindig a kommunista eszmék ellenében fogalmazták meg véleményüket.
Sándor Eleonóra, etnográfus, néprajzkutató úgy látta, rengeteg véletlen játszott közre az ő szerepvállalásában – a közhangulat, a barátok, társ az életben, persze ehhez az is kellett, hogy ő maga is meggyőződéses híve legyen a változás szükségességének.
Zászlós Gábor jogász, aki 1990-1992-ig a SZK miniszter-elnök helyettese is volt, kifejtette, rendszerellenessége az igazság keresésében gyökeredzett. Tenni akart, segíteni az új értékrend bevezetésében, ám ő maga is meglepődött azon, hogy vidéki jogászként, magyarként pont őrá bízták az új törvények előkészítését.
A rendszerváltók felidézték, már jóval az események előtt rendelkeztek magyarországi MDF-es kapcsolatokkal, sok barátjuk volt a cseh ellenállási körökből és hát a lengyelországi események is lelkesítették őket.
A gorbacsovi nyitás szele is érződött, bár a szocialista blokk országai közül a csehszlovák pártállam volt ennek az egyik legnagyobb kerékkötője. Emellett számos hazai ellenzékivel is kapcsolatba kerültek, köztük Duray Miklóssal. Miroslav Kusýval, Ján Čarnogurskýval. Az kialakult ismeretségeknek, kötődéseknek köszönhetően, amikor az események felgyorsultak, már könnyebb volt hatékonyan lépni az egyes helyzetekben. A november 17-i vágsellyei magyar értelmiségi találkozóról is tájékoztatták Prágát.
Mindhárman állították, bár a változás benne volt a levegőben, de ilyen gyors lefolyásra ők se számítottak. Az ellenállás terjedt és terebélyesedett többek között a magyar közösségekben is, olyan intenzitással, hogy semmiféle leállításról, visszarendeződésről szó se lehetett.
Akkoriban fel se merültek a szlovák – magyar ellentétek, annyira barátnak érezte egymást az, aki a kommunista rendszer ellensége volt. Így történhetett meg egyszer a történelem során, hogy a magyarok számarányuknak megfelelő képviselet kaptak a parlamentben.
És hogy miben látják a beszélgetők ´89 mának szóló üzenetét?
Sándor Eleonóra úgy fogalmazott, a szabadság nyugodt, stabil társadalmat jelent, ahol nem kell állandóan valamiért vagy valaki ellen harcolni. Erre kell korunkban is törekedni. Zászlós Gábor a tisztességet tartja a mának szóló üzenetnek. „17-én becsületes, élhető, tisztességes országot akartunk. A mečiari időkben mindez megváltozott, az átláthatatlan privatizációk minden tönkretettek, de máig cél, hogy nem csak tisztességesnek kell látszani, de annak is kell lenni” – hangsúlyozta. Öllős László azt tartja a forradalom legfontosabb üzenetének, hogy a saját korunkban próbáljunk meg olyasvalamit csinálni, ami a világot előbbre viszi.
Farkas Iván polgármester a beszélgetés végén megkérte a vendégeket, magyarázzák el röviden a jelenlévő kilencedikeseknek, miért is harcoltak ´89 novemberében, bár Muzslán eddig se hanyagolták el az ifjúság ez irányú felvilágosítást, hiszen két éve a helyiekkel volt egy beszélgetés a rendszerváltásról.
A délután további részében a résztvevők is megosztották a vendégekkel és a jelenlévőkkel tapasztalataikat, így lett teljes a kép erről a sorsfordító időszakról.
