A Felső-Csallóköz utolsó bástyája

Pillanatnyilag 1750 lakosa van. Az utolsó népszámlálás szerint az itt lakók 72 százaléka vallotta magát magyarnak. A Felső-Csallóköz talán egyik legmagyarabb települése továbbra is kitartóan ellenáll a főváros felől nyomuló, napjainkban egyre erősödő országon belüli népvándorlási hullámnak. Csallóközcsütörtök polgármesterével, Őry Péterrel többek között arról beszélgettünk, mit tud tenni egy magyar többségű önkormányzat a helyi közösség megtartása és fejlesztése érdekében.

Az új lakóparkok kialakítása miatt a Pozsonyhoz közeli településeken mára a nemzetiségi arányok drasztikusan megváltoztak. Azok az őshonos közösségek, amelyek egy-egy falunak az alapját, a gerincét alkották, több helyen megszűnőben vannak.

– Természetesen mind az előnyeit, mind a hátrányait érezzük annak, hogy Pozsonyhoz közel vagyunk – mondta a polgármester. Nagy külső nyomás nehezedik az itteni településekre annak érdekében, hogy minél jobban nyissák meg kapuikat az idetelepülni vágyók előtt. Ez az érdek ütközik az őshonos lakosság nézetével, miszerint a faluközösséget meg kell őrizni az eredeti összetételében.

– A mai korban tapasztalható elanyagiasodás azonban megölheti a falu lelkét, a falusi élet pozitívumait. Az önkormányzat számára is komoly feladat megtalálni a helyes utat. Ha egy-egy önkormányzati tisztséget betöltő személy valóban közösségi szolgálatként tekint a munkára, és nem a tisztséggel járó előnyök motiválják, akkor más irányból közelíti meg a helyzetet és próbál megoldást találni a jelzett problémára is. Az arányok változását a pillanatnyi helyzetben csupán lassítani lehet. Ha áll a kő a patakban, a lezúduló víz megkerüli azt. Mi már a víz közepén állunk ebben a tekintetben, mintegy utolsó bástyaként a környező települések között, és amíg tudjuk, védjük a kapukat, óvjuk a helyi közösséget. De a belső népvándorlás áradata már majdnem körbefolyta a falut.

Őry Péter szerint a falufejlesztési terveknek a kidolgozása, a falu építészeti jövőképének a megfogalmazása erőteljesen befolyásolja, hogy az elkövetkező 50-100 évben hogyan fog kinézni egy-egy település. Előre tekintve, megfontoltan kell döntést hozni, nem csak az esetleges pillanatnyi előnyöket figyelembe véve.

– Ha nem így gondolkodnánk, akkor hétfőtől péntekig 40 hektáron lehetett volna a faluban „beruházási lakóparkos őrületet indítani”. Mert bizonyos tekintetben ellentmond a józan paraszti logikának, a közöségi önvédelmi reflexnek is az, ami a környéken zajlik. A befektetőnek az az érdeke, hogy minél szűkebb legyen az utca és a környéke, hogy minél több terület jusson eladásra. Az pedig, hogy milyen lesz az adott területen a lakhatási komfort és például milyen a helyi iskola kapacitása, vagy van-e járda a gyerekeknek, az nem érdekli – magyarázza a polgármester, hozzátéve, hogy a faluban erőteljesebben szabályozták az utcák szélességét. 11 métert szabtak meg, mert élhető feltételeket akarnak a falu jellegének megtartása mellett. Pozsony közelsége miatt magasabbak a beruházási költségek, de a szigorú helyi odafigyelés miatt a telekspekulációkat igyekszik elkerülni az önkormányzat.

– Nálunk nem lehet bármit megtenni. Nálunk csak azt lehet megcsinálni, amit az önkormányzat szabályai és a törvények megengednek. Emellett abban is gondolkodunk, hogy saját építési telkeket alakítsunk ki. A most következő ciklusban azt tervezzük, hogy több hektáron községi telkeket alakítsunk ki, azzal a nem titkolt céllal, hogy itt tartsuk és visszahozzuk a fiataljainkat. Mert döbbenetes látni, hogy többen az itteni magas ingatlanárak miatt költöznek el. Az öreg, családi tulajdonban lévő házat eladják, mert családon belül az örökösök nem tudnak megállapodni, pedig a családi vagyon saját kézben tartása fontos lenne. Az eladásból származó pénzből a későbbiekben, akár öt faluval arrébb, olcsóbban igyekeznek építkezni.

Összeségében az önkormányzati munka, a megfelelő megoldás megkeresése a járható út, hogy ne menjenek el a fiatalok, s mindeközben a falu fejlődjön, a helyi közösség megmaradjon, állítja Őry Péter. Mint mondja, a főváros közelségéből és az ausztriai állapotok ismeretéből is adódik, hogy a lakosságnak talán nagyobbak az elvárásai, és ezeknek az elvárásoknak igyekeznek eleget tenni.

Őry Péter, aki az MKP Országos Tanácsának elnöke, 2007-től polgármestere a falunak. Ez alatt az idő alatt több mint 4 millió eurót költöttek különböző önkormányzati beruházásokra. Többek között felújították az iskolát, a községházát, az óvodát, a csatornahálózatot,  bérlakásokat, utakat, járdákat építettek, renoválták az emlékműveket, a templomot. Parkosítottak, kiépültek a szolgáltatások, van orvos, patika, bankautomata, benzinkút és számos további olyan szolgáltatás, amely még nagyobb községekben sincs mindenhol. A közeljövőben belekezdenek a kultúrház teljes felújításába, de további terveik között szerepel egy új, a község mezővárosi történelméből eredő stílusban épülő faluközpont létrehozása, bár ez egyelőre gyerekcipőben járó, álomnak tekinthető feladat. De hát álmok és célok nélkül kár nekifogni egy település vezetésének, mondja a polgármester.

A falu vezetőjének munkáját természetesen megkönnyíti, ha a képviselő-testület is azonos, a falut erősítő célokkal végzi a munkáját.

– Egy községet két dolog hátráltathat. Az egyik az önkormányzaton belüli belső viszályok, azaz a közös irányban gondolkodás hiánya. A másik, ha nem összefogni, hanem szétfeszíteni igyekeznek a helyi közösséget. Hosszú távon mindkettő megbontja a falu egységét, az összefogást, a helyi együttélést. Arra kell törekedni, hogy egyik se következzen be – fejezi be a beszélgetést Őry Péter, hozzátéve, hogy nagyon tevékeny társadalmi, sport- és kulturális élet zajlik Csallóközcsütörtökben, és számos társadalmi intézmény végez sikeres munkát. Nem mellesleg, ezek mindegyike a helyi őshonos közösségre támaszkodik, annak igényeiből indul ki.

(Megjelent a Magyar7 2018/23. heti számában)