A Csemadok hetven évéről Jászón

Fábián Gergő 2019. július 13., 16:39

A XXII. Mécs László Szabadegyetem ötödik napján bemutatták Csáky Pál volt európai parlamenti képviselő legújabb könyvét, amely az Értékeink – százéves a szlovákiai magyar közösség, hetvenéves a Csemadok címet viseli. 

Fotó: Fábián Gergő

A kötetlen baráti beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatón a szerző mellett részt vett Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Köteles László, a Csemadok alelnöke, Görföl Jenő, a Csemadok főtitkára és Dunajszky Géza író, publicista, amatőr helytörténész.

Bárdos Gyula felidézte a Csemadok megalakulását, mint mondta,

a szervezet az első négy évtizedben a felvidéki magyarság mindenese volt, a kultúrától kezdve a nyelven át az érdekvédelemig mindennel foglalkozott.

Kitért arra, hogy 1968-ban a Csemadokosok az események előterében voltak, amiért később sokukat félreállították és ellehetetlenítették. 1989 után felmerült a hogyan tovább kérdése, amire válaszul szélsőséges elképzelések is születtek, mint a megszüntetés vagy a politikai párttá való alakulás, de végül jó döntés született, megmaradt civil szervezetnek, társadalmi szervezetnek. Ennek köszönhetően ma, a mostani politikai megosztottság időszakában is elmondhatjuk, a szervezet pontosan tudja, miért van, mit akar.

Bárdos Gyula Fotó: Fábián Gergő

„Számunkra a legfontosabb az, hogy egyértelművé tegyük, mi a magyar nemzet szerves részét képezzük

- hangsúlyozta Bárdos Gyula.

"Itt élünk a szülőföldünkön, a határokat meghúzták, ahogy meghúzták, ebbe nem volt beleszólásunk, de az, hogy mi a magyar nemzethez tartozunk, az nem képezheti vita tárgyát. Ahogy az sem, az anyanyelvünk és annak használata egy alap dolog, ugyanúgy a magyar oktatás, kultúra, a hagyományok megélése, és minden olyan tevékenység, amely a felvidéki magyarság megmaradásához és önazonosságának megőrzéséhez vezet” – fogalmazott Bárdos.

„Bármilyen időszakban, bármilyen kormányzat idején a Csemadok küldetésének és feladatának annak kell lennie, hogy ott, ahol élünk, megtaláljuk azokat az embereket, akik erősítik bennünk azt, hogy magyarok vagyunk, és ezt a kötődést úgy erősítik, hogy megmaradjunk, a következő generációk, gyermekeink, unokáink is magyarként tudjanak boldogulni a szülőföldünkön” – mondta Bárdos.

Végezetül köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt hetven évben tették a munkájukat, hozzájárultak ehhez. Hozzátette,

a Csemadoknak ma is több mint 53 ezer tagja van közel 500 alapszervezetben, évente mintegy 30 országos rendezvényt szervez, több ezer embert mozgat meg.

Csáky Pál elmondta,

a könyv emléket akar állítani azoknak, akik 1949 óta a szó szoros értelmében a vállukon vitték a felvidéki magyarság ügyeit.

„Egy olyan erős szervezetünk volt, amire valóban nincs példa Európában, amely a mindent jelentette. (…) Egy kis lelki haza volt, ahol együtt tudtunk gondolkodni, beszélgetni magyar ügyekről” – mondta.

Hozzátette,

nem elég, hogy csak a múlttal foglalkozunk, el kell gondolkodni afölött, hol tartunk és merrefelé kellene mennünk.

Képgalériánk:
Csáky Pál Fotó: Fábián Gergő

Manapság három kérdést kell feltennünk: meg akarunk-e maradni magyarnak a szülőföldünkön, meg akarjuk-e tartani a közösségünket, illetve hajlandók vagyunk-e tenni ezért valamit. „Ha nem lesznek olyan felvidéki magyar emberek, akik számára fontos a közösség, és ezért tenni is akarnak, ha nem lesz rend a felvidéki magyarság fejében és szívében, akkor nagyon nagy baj jön” – hangsúlyozta.

Hozzáfűzte,

a világ teljesen megváltozott, más kihívásokat hoz, mint egykor, viszont voltunk mi már sokkal nehezebb helyzetben is, és ki tudtunk belőle jönni, ha akartunk, ha össze tudtunk fogni és tettünk érte.

Köteles László azt hangsúlyozta, a Csemadok kezdeti éveire jellemző összefogás, a magyarság egységes felvállalása átvetítődött a későbbi évekre, évtizedekre is. Mint mondta, Szabó Rezső egykori Csemadok-főtitkárt idézve aki Csehszlovákiában – per pillanat Szlovákiában – magyarul beszél, magyarul cselekszik, az már politizál. „Legyen a mi politizálásunk az, hogy felvállaljuk azt a kultúrát, nyelvet, azokat az értékeket, amelyeket ezer éve a Kárpát-medencébe hoztunk magunkkal, és azóta is gyarapítottunk” – fogalmazott.

Dunajszky Géza személyes emlékeit idézte fel, egyebek mellett azt, hogyan lett a Csemadok tagja. Görföl Jenő azt húzta alá,

a Csemadok nem cél, hanem eszköz, s napjainkban is fontos feladata van.

Képgalériánk:
Dunajszky Géza Fotó: Fábián Gergő

„Ha nem tudjuk elérni, hogy egységesen lépjünk fel, szóba álljunk egymással, hogy a másik csapatban játszó csak ellenfél, ne ellenség legyen, akkor nagy baj van” – mondta. Leszögezte, a Csemadok az egyéges fellépés mellett van. „A szlovákiai magyar ember nem bízik a pártokban, kell egy olyan épeszű, jó gondolkodású, előrelátó testület, amely irányt tud mutatni azokban az időkben, amikor azok az emberek, akik azért vannak, hogy harcoljanak a szlovákiai magyarság jogaiért, nem szóba állnak egymással” – jegyezte meg.

A Mécs László Szabadegyetem ötödik napján a könyvbemutató mellett két-két előadást tartott Pap Gábor Magyar Örökség-díjas művészettörténész, irodalomtörténész és Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész.
0 HOZZÁSZÓLÁS