A bősi vízerőmű nem olyan nagy hozadék, mint a kormány állítja

A Dunáról hangosan avagy a bősi vízerőmű tényleg olyan áldás, mint azt nekünk megígérték és máig is állítják? (Dunaj/nahlas alebo Je Vodné dielo Gabèíkovo takým požehnaním, ako nám s¾ubovali a ako to dodnes tvrdia?) című állásfoglalást a Duna folyó duzzasztásának és a Pozsony alatti magasmajtényi (Hrušov) víztározó beindításának 25. évfordulója alkalmából fogadták el.

„A vízerőmű áldozatává vált az egyik legismertebb természetvédelmi övezet, a Kormorán-sziget is. Továbbá negatívan befolyásolta a halak és más élőlények életét. A fenomenális természeti értékek létét és a dunai térség termelési kapacitását olyan egyedülálló és összehasonlíthatatlan természetes rendszerek biztosították, amelyeket a bősi vízerőmű felépítése és működtetése nem kis mértékben zavarta és bénította meg, illetve korlátozta“ – olvasható az állásfoglalásban.

A természetvédők kétségbe vonják a létesítmény hazai gazdaságot, energetikát, árvízédelmét, vízi közlekedését, valamint üdülést és természetvédelmet illető hozadékát. „Ha a bősi vízerőmű valóban olyan gazdasági hozadék, akkor abból miért nem finanszírozták a veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett vereknyei hulladéklerakat megsemmisítését?“ – teszik fel a kérdést.

A természetvédők több olyan probléma elégtelen megoldását is bírálják, mint a víztározó üledékeinek túlzott felhalmozása, valamint az illegális szemétfelhalmozás a vízierőmű csarnokában. „A vízierőmű léte az árvízveszélyt sem csökkentette, inkább növelte azáltal, hogy a szedimentáció emeli a folyó szintjét“.

A szedimentációban található szerves anyagok túl sok oxigént fogyasztanak, ami szerintük az ivóvízforrásokat is veszélyezteti. A vízierőmű általánosságban negatív hatást gyakorol a vízi élővilágra. „A teljes ökorendszer termelési kapacitása többé-kevésbé megsemmisült és a jelenlegi mesterséges vízi rendszer csak karbantartó jellegű“ – írják állásfoglalásukban.