A boldog emberek sikeresebbek

A boldogságórák bevezetésével Bagdy Bella erdélyi származású énekesnő vágya vált valóra, aki Sonja Lyubomirsky Hogyan legyünk boldogok? könyvének elolvasása után ún. boldogságklubokat hozott létre önként csatlakozó felnőttek részére. Ezek száma ma már eléri a 18 ezret, s köztük pedagógusok is akadnak. Ők vetették fel, hogy a boldogságfokozó stratégiák a gyerekek mindennapjait is segíthetnék. Azóta a tapasztalatokra építve elkészült a 2. tankönyvcsalád óvodásoktól a középiskolásokig. Bagdy megírta az Iránytű a boldogsághoz című könyvét, és létrejött a Jobb Veled a Világ Alapítvány. A Boldogságprogram fővédnöke az ismert pszichológus, Bagdy Emőke.

Nyilván nem a boldogságóra teszi boldoggá az embereket, ám az itt tanultak segítségével emelhetik a boldogságszintjüket, stratégiákat sajátítanak el, hogyan lehet megoldani a legyőzhetetlennek tűnő helyzeteket, megteremtve a lelki jólét állapotát.

Bagdy Bella szerint, állítja Bódor Andrea, a boldogságot hozó cselekedetek boldog embereket teremtenek. A boldog emberek pedig boldog családokat, boldog közösségeket, boldog társadalmat hozhatnak létre. Aki boldog embe-rek társaságában van, maga is boldoggá válik.

Miért fontos, hogy boldogságra tanítsuk a gyerekeket és a felnőtteket?  Egyrészt azért, mert a WHO szerint 2020-ra a depresszió a világ legnagyobb népegészségügyi problémája lesz. Másrészt egy felmérés azt állította, hogy 2017-ben Magyarország volt Európa legdepressziósabb országa, a magyar felnőttek 10,5 százaléka szenved ebben a mentális betegségben. Kialakulása 27-30 év közé tehető, és ez a szám egyre korábbra tolódik. Az emberek három csoportja különösen érzékeny a depresszióra: a fiatalok, a terhes vagy a szülésen éppen átesett nők, illetve az idősek. Ám aki alkalmazza a boldogságfokozó technikákat, annak érzelmi intelligenciája is fejlődik, ezáltal sikeresebb felnőtté válhat.

Bódor Andrea azt is elmondta, hogy a felnőttkori siker nincs összefüggésben az iskolai előmenetellel, a siker feltétele elsősorban a társas szociális készségünk színvonala. Bizonyítást nyert: ha az agyunk pozitív érzelmi állapotban van, 30 százalékkal jobb teljesítményre képes. Ahhoz, hogy pozitív érzelmi állapotunkat meg tudjuk őrizni, minden rossz tapasztalat, esemény, hír után három jónak kell következnie. Igazolták, hogy ha a mély depresszióban szenvedő emberek naponta három jó dolgot felidéznek magukban, két héten belül átkerülnek az enyhén depressziósak táborába.

A találkozón ezután a boldogságérzetünket befolyásoló tényezőkről esett szó. Kiderült, hogy a genetika 50 százalékban határozza meg boldogságérzetünket, mindezt az egypetéjű, egymástól távol élő ikerpárokon végzett vizsgálatok bizonyítják. Talán meglepő, de az a tény, hogy milyen körülmények között élünk, mindössze 10 százalékban hat a boldogságunkra, pedig a mai ember életének általában ez a legmeghatározóbb komponense. A körülmények alatt anyagi helyzetünket, munkahelyünket, külső megjelenésünket stb. értjük.

A fennmaradó 40 százalék viszont akaratunk függvénye, tehát rajtunk múlik. Ebben segítenek a boldogságórák. Az iskolákban 10 témakörben tanítják a boldogságfokozó stratégiákat, minden hónapban egyet, legalább havi egy alkalommal. A program témái: a hála, az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok ápolása, a jó cselekedetek gyakorlása, a célok kitűzése és elérése, a megküzdés gyakorlása, az apró örömök élvezete, a megbocsátás, a testmozgás, valamint a fenntartható boldogság.

Ezután az előadó a pedagógusokkal a gyakorlatban is kipróbált néhány relaxációs, mozgásos, illetve történetfeldolgozó gyakorlatot, amelyeket a jelenlevők láthatóan élveztek. A boldogságórák után a pedagógusok is azt tapasztalták, hogy a gyerekeknél nő a koncentráció, a kreativitás, csökken az agresszió. Kezelhetőbbek, és megtanulnak bocsánatot kérni.

Ezt követően került sor a pozitív pszichológia rövid bemutatására, amelynek megalapítója a múlt század ’90-es éveiben egy amerikai professzor, Martin Seligman volt. Amíg korábban a lélektan a mentális betegek gyógyításával foglalkozott, addig a pozitív pszichológia számára a normális élet még teljesebbé tétele a cél, hiszen a pozitív érzelmek evolúciós jelentőségét tanulmányozza, azaz az élet napos oldalának a fenntartását. Pozitív élményállapotba egyrészt a negatív élmények csökkentésével, másrészt a pozitívak fokozásával kerülhetünk.

A módszer legismertebb magyarországi képviselője, Oláh Attila egy kisfilmben elmondta, hogy a kutatások eredményei szerint Magyarország gazdagabb területein boldogabbak az emberek, mint Borsodban, Szabolcs-Szatmárban vagy Nógrádban. A Dunától nyugatra élők szintén boldogabbak a keleti részeken élőknél, akárcsak a vidékiek a nagyvárosi lakosokkal szemben. A nők boldogságmutatói is erősebbek a férfiakénál, a foglalkozásokat illetően pedig a vállalkozók és a gyeden lévő kismamák tekinthetőek a legboldogabbaknak, míg a munkanélküliek és a nyugdíjasok a legkevésbé azok. A többgyermekes családok szintén boldogabbak az átlagnál.     

Megjelent a Magyar7 2019/17.számában.