2021. október 6., 16:49

A 10 éves Magyarság Háza Borsiban ünnepelte születésnapját - KÉPEKKEL

Csibi Krisztina, az intézmény igazgatója szerint a közelmúltban felújított ikonikus Rákóczi-kastély Borsiban szimbolikus jelentéstartalommal bír. Ezért tudatosan választották a kerek évforduló megünneplésének helyszínéül.

borsi
Médialapozó
Fotó: Molnár Gabriella
Nagy Zsuzsa muzeológus tárlatvezetésen

A négynapos ingyenes fesztivál programját gazdag tartalommal töltötték meg, kicsikre és nagyokra egyaránt gondolva a Kárpát-haza minden tájáról érkezett fellépőkkel. Csak az elején nem sütött a nap, amikor a kultúrház színháztermében – egymás után két telt házzal –lépett színpadra a csallóközi Csavar Színház. Több bodrogközi alapiskola diákja is láthatta a sok tréfával, kacagással fűszerezett Asszooony! c. előadásukat.

Székelyföld és a cimbalom

Az előtérben, a kényelmes fotelekben az első erdélyi rajzfilmstúdió, a Székelyföldi Legendárium mutatkozott be.

Egész nap, szünet nélkül vetítették a Székelyföld szellemi kulturális örökségét – ma is közszájon forgó mondáit, legendáit – a gyerekek számára szerethető módon, megkapó képi világú rajzfilmek formájában. Sok diák legszívesebben egész estig nézte, hallgatta volna a furfangos székely góbék bölcsességeit és az ékes tájszólási fordulatokat. Aki éppen nem fért be az előtéri mozira, bőven választhatott a nagyterem adta kínálatból. A bodrogközi Eszterhéj oktató programjának keretében megismerkedhetett az össze-vissza „verészeti lábnyomatékos hangtartállyal”, vagyis a cimbalommal. Megtudhatta, mitől is lett ez igazán magyar hangszer, amit az értéktár ma már hungarikumként jegyez. Attól, hogy a 18. század végén Schunda Vencel József hangszergyáros a korábban lábak, pedál és hangforgó nélküli, vállra akasztható kis cimbalmot megreformálta és bővítette a hangterjedelmét.

Bürökduda

Izolda népi játékai közül a nagy méretű ördöglakat volt a legnagyobb kihívás, de a pecabothoz hasonló szerkezeten is jókat kacagtak a gyerekek. Rájöttek, hogy nem is olyan könnyű az, ami annak látszik. A bürök ismeretlen volt sokuk számára, még inkább az abból készíthető egyszerű hangszer, a bürökduda. Nem csoda hát, hogy sokakat érdekelt és örömmel el is készítették, és távozás közben már játszottak is rajta.

A terem sarkában, a Kreatív Történelmi Műhelyben is nagy volt a sürgés-forgás. Még az óvodások is be tudtak öltözni királykisasszonynak, lovagnak, nem csak a nagyobb érdeklődők.

Délután egy apa akár Mátyás király is lehetett, fiai pedig a Rex Mathias pálcéljukkal fekete sereges katonákként díszeleghettek mellette, pár emlékfotó erejéig. Időutazás volt ez a javából kicsiknek, nagyoknak egyaránt. A Csavar Színház koraesti A helység kalapácsa interaktív előadására még 110 kilométeres távolságból is eljött egy pár. „Mindenképp megérte!” – nyugtázták a napot. Többen voltak hasonló véleményen az ismert történet egyedien kreatív adaptációját látva.

Eszmecsere is helyet kapott

Az értékőrzés és közösségteremtés témáját boncolgatták péntek délután a Kárpát-medence kisebbségi létben élő magyar régióiból érkezett ifjúsági szervezetek vezetői. A beszélgetést az anyaországi Vágvölgyi Gergely, a Mandiner főmunkatársa vezette.

Érdekes volt látni, hallani, hogy országonként más-más megoldási stratégiája lehet a hivatalos szervekkel való harcok győztes megvívásának.

Manapság ritkán adódik alkalom az ilyen tapasztalatcserékre, de mindenképp szükségesek és hasznosak. Kölcsönösen segíteni tudjuk egymást, ha első kézből tájékozódhatunk sorstársaink gondjairól, bajairól, megoldási stratégiáiról, és együtt örülhetünk velük sikereiknek. Az időközben felmerülő döccenőket leküzdve Erdély, Vajdaság és Felvidék képviselői úgy látják, hogy a kisebbségi létünket érintő változások pozitív irányba mozdulhatnak el.  A Kárpátalját képviselő református lelkésztől megtudhattuk, hogy az egyház a hitélet őrállójának feladatán túl felvállalja a magyarság megmaradásáért vívott harc fáklyavivő szerepét is.

Koradélután a népi kultúra szerelmeseit szólította meg a Nagyvárad Táncegyüttes Hagyomány c. műsorával. A Vajdaságból érkezett Phrenia Band fiatal zenészei az elektronikus rock műfaját képviselték. Magyarország egyik legkeresettebb színházi zeneszerzője, az erdélyi Cári Tibor elektroakusztikus triójával, a CT projekttel sokakat elkápráztatott. Az est sztárvendége, a jól ismert Beatrice Nagy Feróval több generáció pár száz tagját képes volt felállítani kényelmes foteljéből.

borsi
Fotó:  Molnár Gabriella
A Szomszédnéni Produkciós Iroda fellépése
A híres fekete sereg

A szombaton érkezők elsőként a Mátyás király gyalogseregét megjelenítő harcászati bemutatót látva, hallva rácsodálkozhattak, hogy mekkora erővel bír egy középkori mechanikus, távolra ható lőfegyver. A magyar harcosok először a bizánci császár udvarában találkoztak a számszeríjjal. Az esztergomi vár megvédésekor 1241–42-ben már használták is. Mátyás fekete seregében találjuk minden idők legtöbb, 4000 számszeríjászát.

Az erdélyi Szomszédnéni Produkciós Iroda sokunk kedvence. Délutáni, tömény humorral átitatott előadásukra sokan jöttek el.

Berecz András a kastély szomszédságában lévő természetvédelmi terület több száz éves tölgyeinek ölelésében mesélt felnőtt közönségének, ritka dallamokkal kitöltve a történetek közti átmenetet. Nagy rajongótáborától egyebek mellett e gondolatokkal vett búcsút: „Ahova a jó isten letett, ott próbálj meg embernek lenni. Ha lehet, légy ember s ne fél ember! Ha vagyunk – legyünk!“. A délután folyamán nagyon sokan megtekintették a szépen felújított kastélyt.

Két szinten több teremben csodálhatták meg a MOME kreatív csapata által megalkotott, számos magyarországi és hazai szakember részvételével kialakított Rákóczi három születése c., az Év kiállítása díjra jelölt interaktív tárlatot Nagy Zsuzsa muzeológus szakértő vezetésével.

A fiatal csellóművész, Stéger Endre Bécsből érkezett, hogy élvezetes hangversenyt adhasson. Fiatalokat és középkorúakat vonzott a nap hátralévő 3 koncertje. Az erdélyi No Sugar formáció zenei iránya a pop és a rock. E széles mezsgyén mozogva az együttes a lírai dallamokból időnként meredeken átváltott a kemény rockba. A Muravidék fiatal elektroakusztikus csapataként a Peter´s Pan mutatkozott be. Végül a Felvidéken jól ismert, a HAHASZ listákat ez év elején heteken át vezető rock zenekar, a Rómeó vérzik lépett színpadra.

Sok-sok mese

A magyar népmese napjáról emlékeztek meg vasárnap. Jancsi Bohóc a vajdasági Adáról hozta bábelőadását, majd a közelmúltban szintén 10 éves hazai Kuttyomfitty Társulat következett Az elvarázsolt királykisasszonnyal. Erdély képviseletében K. Kovács István dramaturg és rendező előadásában Benedek Elek legszebb meséinek egyikét, A kiskakas gyémánt félkrajcárját sok gyerek tapsolta meg. A beregszászi színház színészei, Gál Natália és Ferenci Attila előadásában pedig a nagy kedvenc népmesét, Az égig érő fát láthatták, hallhatták. A szintén kárpátaljai Credo verséneklő együttes a Bodrogköz és Ung-vidék számára nem ismeretlen. Most is sokan tisztelték meg őket jelenlétükkel.

A Felszállott a pávából pár éve megismert csángó Gyimesvölgye Férfikórusnak nemcsak a míves, hímzett mellényeit csodálták meg sokan, hanem énekhangjuk is ámulatba ejtette a jelenlévőket.

A születésnapi fesztivált a magyar fiatalság két kultikus zenekara, a felvidéki Jóvilágvan és az erdélyi Bagossy Brothers zárta, képzelhetjük, mekkora közönséget megszólítva.

Megjelent a Magyar7 2021/40. számában.

a-bolyi-alapiskolasok-idoutazasa
+8 kép a galériában
Megosztás
Címkék