50 éves a tornaljai öregfiúk csapata
A történet 1976 tavaszán kezdődött. Tornalja három futballistája, Miskovics László, Ján Betík és jómagam megérkeztünk az ózdi stadionba, ahol az NB I.-et is megjárt neves labdarúgók, Szendrei Béla, a Szurdoki testvérek, Zalai, Borbás, Barna és Frenkó László fogadtak bennünket.
A kezdetektől fogva kellemes légkör uralkodott a megbeszélésen. A két futballklub az 1950-es évektől jó kapcsolatot ápolt, de most az öregfiúk csapatainak együttműködéséről volt szó. Mivel Tornalján még nem volt öregfiúk csapata, ezért mi hárman, játékostársaink beleegyezésével, Ózdon alapítottuk meg a tornaljai öregfiúk csapatát.
A csapat működéséhez szükséges anyagi forrásokat maguk a játékosok biztosították, de a nagyobb rendezvényeinkhez, külföldi utazásainkhoz segítséget kaptunk a helyi ruhaüzemtől, az állami gazdaságtól és magától a várostól. Később több vállalkozó is támogatta az öregfiúk csapatát.
Most, így utólag, mindenkinek megköszönöm, aki hozzájárult ahhoz, hogy a csapat megélhette létrejöttének 50. évfordulóját.
Az 1977-ben fiatalon, 33 évesen eltávozott Ján Betík emlékére 1978-ban tornát rendeztünk, és egészen az 1980-as évek végéig megrendeztük négy csapat részvételével a „Betík-emléktornát”, ahol az egyik résztvevő mindig az ózdi csapat volt. A torna további vendégei a rimaszombati, a kuntapolcai, a gömöri és a putnoki öregfiúk csapata volt.
Az 1980-as évek nagy eseménye volt, amikor Tornaljára látogatott a Slovan Bratislava öregfiúk csapata, amelyben több egykori válogatott labdarúgó is szerepelt: Obert, Zlocha, Švehlík, Mutkovič és mások. Szinte évente találkoztunk a csehszlovákiai magyar újságírók csapatával is. A mérkőzések utáni közös összejövetelek jó hangulata felejthetetlen maradt.
Az ózdiakkal kötött barátság egyik jelentős állomása 1982-ben volt, amikor az Ózdi Kohász NB I.-es csapata a zsúfolásig megtelt stadionban bajnoki mérkőzést játszott a Nyilasival felálló Fradi ellen. A mérkőzés hihetetlen 4:4-es döntetlennel ért véget. Az emlékezetes találkozó előtt mi, a tornaljai öregfiúk játszottunk előmérkőzést az ózdi öregfiúkkal. A mérkőzést 3:2 arányban az ózdiak nyerték meg. Frenkó László barátomnak nagy érdeme volt abban, hogy ezek a találkozók megvalósulhattak.
A baráti kapcsolat akkor is tovább folytatódott, amikor Frenkó Laci és családja Balatonlellére költözött, így 2000-től az ózdi kapcsolatot felváltotta a balatonlellei öregfiúk gárdája. Többen közülünk akkor látták először a csodálatos Balatont. 2020-ban örökre elbúcsúztunk Frenkó Lacitól, akire máig nagy szeretettel emlékezem.
A 2000-es években rengeteg lehetőséget kapott csapatunk a szereplésre. Egy-egy évben több mérkőzést is játszottunk Rozsnyó és a környékbeli öregfiúk csapataival, illetve újabb külföldi kapcsolatunk is adódott, ezúttal a magyarországi Ragály községgel.
2000 októberében a tornaljai öregfiúk csapata a városi napok keretében, az önkormányzat és a helyi futballklub támogatásával nagyszabású labdarúgótornát rendezett. A torna résztvevői a magyarországi színészválogatott, valamint a balatonlellei és a tornaljai öregfiúk csapatai voltak. Frenkó Laci ekkor találkozott újra régi tornaljai barátaival, akik megnyerték a tornát.
2002-ben a balatonlellei öregfiúk nemzetközi labdarúgótornát szerveztek, amelyre csapatunk is meghívást kapott. Nagyon büszkék voltunk, hogy mi is részesei lehettünk ennek a nem mindennapi eseménynek. A mérkőzések és a baráti beszélgetések hangulatát örökre a szívünkben őrizzük.
Ugyanabban az évben a városi napok keretében Tornaljára látogatott barátságos labdarúgó-mérkőzésre az Újpesti Dózsa öregfiúk csapata. A csapat vezetője Várhidy Pál, az Aranycsapat egykori tagja volt. Játékosaink és a lelkes szurkolók találkoztak olyan kiváló válogatott labdarúgókkal, mint Törőcsik András, Zámbó Sándor és Tóth András. A nagyszerűen játszó Dózsától ugyan 6:1 arányban vereséget szenvedtünk, de a tornaljai labdarúgás nagy ünnepe volt ez a nap.
2003-ban ünnepeltük a tornaljai szervezett labdarúgás megalakulásának 90. évfordulóját. Ebből az alkalomból láttuk vendégül az erdélyi Szentegyháza, Balatonlelle és Sajógömör öregfiúk csapatait. Szomorú közjátéka volt az ünnepi eseménynek, hogy elhunyt a kiváló futballista, Miskovics László, aki még a prágai Bohemians csapatában is játszott. Ő volt a tornaljai labdarúgás egyik legnagyobb alakja, szeretettel emlékezem rá.
2004-ben Szentegyházán találkoztunk a helybeli öregfiúk csapatával. Olyan fogadtatásban és vendégszeretetben volt részünk, amit nehéz leírni, de szívmelengető volt, az biztos. Vendéglátóink megmutatták a környék nevezetességeit, jártunk a parajdi sóbányában, Korondon, Farkaslakán, Tamási Áron sírjánál, Csíkszeredán, Csíksomlyón és Madéfalván. Erdélyi utunkról felejthetetlen élményekkel tértünk haza.
2006-ban 30 éves volt az öregfiúk csapat. A jubileum alkalmából Tornaljára látogatott a Ferencváros híres öregfiúk csapata, így az egykori világválogatott Détári Lajos, valamint Pintér Attila volt magyar válogatott focistát is városunkban köszönthettük.
A megemlékezés végéhez érve büszkén állítom, hogy érdemes volt megalakítani az öregfiúk csapatát, hiszen már fél évszázad van mögötte és a generációváltást követően még sok év állhat előtte. Azokra a nagyszerű játékosokra, akik már az égi pályán játszanak, fejet hajtva, szeretettel emlékezem. A jelenlegi csapatnak pedig további sikeres szereplést és kitartást kívánok.
Megjelent a Magyar7 2026/28. számában.
