2022. augusztus 24., 10:50

Milyen lehet Kazinczy Ferenc fiaként felnőni?

A Madách Színház A tizenötödik c. musicaljében végigkísérhetjük az elfelejtett aradi vértanú, Kazinczy Lajos személyiségfejlődési történetét a bátortalan, fiatal fiútól egészen a Magyar Honvédség csapatainak bátor és határozott vezetőjéig. A címszerepet alakító Borbély Richárd és Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus is kifejtette meglátásait a tizenötödik vértanú tekervényes életútja kapcsán.

A tizenötödik
Fotó: Madách Színház

Az októberben újra műsorra kerülő musical a Madách Színház pályázatán 52 induló közül nyerte el az első díjat – a szakmai zsűritagok egyöntetűen azt érezték, ezt minden magyar középiskolásnak látnia kellene.

A magyar színház- és zenetörténetben a Derzsi György-Meskó Zsolt szerzőpáros műve az első, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korát helyezi középpontba,

a nagymúltú színházigazgató, Szirtes Tamás rendezésében. Újszerű, modern hangzás- és látványvilága miatt tekinthetjük a musical forradalmának is: a klasszikus zene mellett megjelennek a slam poetry, R’n’B és a rap formai jegyei, de magyar népdalok is.

A tizenötödik
A tizenötödik: fekete angyalok
Fotó:  Madách Színház

A musicalbeli Kazinczy Lajos nem az a tipikus hős karakter, aki már a kezdetektől tudja, mire hivatott: bizonytalanságok gyötrik, csalódások éri. Úgy érzi, elvárásként nehezedik rá hazája iránt elkötelezett, nyelvújító és irodalomszervező apja öröksége, amelynek nehéz megfelelnie egyszerű honvédtisztként.

A tizenötödik
A tzenötödik: Kazinczy Haynauval
Fotó:  Madách Színház
Híres, sikeres, példakép apák fiaként felnőni áldás és nehézség egyszerre. Áldás, hiszen értékeket, példát, mintát nyújt. Nehézség, hiszen az önértékelésünk forrása apánk büszkesége: egy nagyon sikeres apa, ha érzelmileg távol van fiától, hogyan is adja át elismerését fiának?”

– fejti ki Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus. „Így a fiú hamuba sült pogácsa nélkül, üres tarisznyával indul útnak, hogy saját életmeséjének hősévé válhasson. Ez az ellentmondásosság a felnövekvő fiak számos személyiségvonásában megjelennek: általában alacsony önértékelés, gátlásosság mellett visszafogott erős indulatok, ambíció és sértődékenység, érzékenység és bizonyításvágy jellemzi őket.”

A tizenötödik
A tizenötödik: Kazinczy a bajtársakkal
Fotó:  Madách Színház

A musical cselekménye a börtönben indul, ahol megismerhetjük a tárgyalás eseményeit: Kazinczy itt még védekezik, élni szeretne. Visszaemlékezéseiből követheti végig a néző Lajos életét és belső mozgatórugóit, hogyan változik meg fokozatosan határozatlan személyisége cselekvőképes, kiforrott katonai vezetővé.

A tizenötödik
A tizenötödik: Kazinczy a börtönben
Fotó:  Madách Színház

Laló (gyermekkori becenevén) korán elveszíti édesapját, az első felvonás temetés jelenetében édesanyja arra kéri, legyen méltó apjához és a hazához. Lajost ezek után nem hagyja nyugodni a kérdés, mit jelent méltónak lenni Kazinczy Ferenc emlékéhez és munkásságához? Töprengése egy grandiózus áriában összpontosul a musical első felvonásának magányos börtönjelenetében, amelyben apjához imádkozik, adjon erőt számára.

Kazinczy Lajos már osztrák katonaiskolai éveiben, de még inkább a császári-királyi hadsereg tagjaként bohém, könnyelmű életet él,

számos bálra hivatalos, ahol nem veti meg a hölgytársaságot sem. Eközben nem találja önmagát, életcélját, folyamatosan gyűlnek az adósságai, és beleszeret egy gazdag nemes lányába, akit anyagi helyzete okán nem tud feleségül venni. Amikor 1848 márciusában kitör a forradalom, ráeszmél, hogyan lehetne apja méltó utódja: jelentkezik honvédtisztnek, ahol tehetséges lévén megleli hivatását.

A tizenötödik
A tizenötödik: Kazinczy édesanyjával
Fotó:  Madách Színház

„Érdekes, hogy mindig hasonló szerepek találnak meg, mint ahol az életben is tartok. Kazinczyval is látok párhuzamot, a munkájához, szenvedélyéhez és magánéletéhez való hozzáállásában. Az életében sok olyan döntéshelyzet adódott, amelyekben gyorsan, pillanatok alatt kellett döntést hoznia, emellett nagyon tenni akaró, tevékeny ember, amilyennek én is tartom magam” – teszi hozzá Borbély Richárd, a darab címszereplőjét alakító egyik színész. – „A szenvedélyességet is ide sorolnám: szeretem teljes erőmet beleadni abba, amit csinálok.”

A tizenötödik
A tizenötödik: Kazinczy a börtönben
Fotó:  Madách Színház

A darab során megismerhetjük Lajos börtönbeli vívódásait, amelynek végén eljut arra a pontra, hogy felvállalja tetteit és társai sorsát, hazája iránti hűségből és szeretetből vállalja vértanúságát. Édesapja, Kazinczy Ferenc is raboskodott császári börtönben.

A jakobinus mozgalom Martinovics-féle összeesküvése miatt elfogták és pert indítottak ellene: azzal vádolták, hogy lemásolta és terjesztette a reformkátét.

A halálos ítélet kihirdetése után három héttel a király végül várfogságra enyhítette a büntetést. Összesen 6 és fél évet töltött fogságban Budán, Brünnben, Kufsteinben és Munkácson.

Kazinczy Ferenc nyelvújító tevékenysége is megjelenik a musicalben: számtalan utalást hallhatunk arról, hogy Lajos életében fontos mérföldkövek, szabadságharccal kapcsolatos kifejezések sokszor apjához köthetőek. A nyelvújításnak döntő szerepe volt Magyarországon, mivel ebben a korban még a latin és a német nyelv volt meghatározó. A magyar nyelv ügye nemcsak nyelvi vagy irodalmi, hanem nagy nemzeti, politikai ügy volt. A reformkori mozgalmakkal együtt a szabadságharc is nagymértékben segítette a magyarok identitástudatának formálódását.

A tizenötödik
A tizenötödik: Kazinczy a csatában
Fotó:  Madách Színház

„Nagyon karakteres és lángelméjű lehetett Kazinczy Ferenc, ami komoly megfelelési kényszert helyezhetett Lajosra. Valószínűleg nagyon keveset tudtak találkozni, mégis az egész életére hatást gyakorolt, szinte megpecsételte azt. Ahogy a darabban is többször elhangzott édesanyjától: ’Légy méltó az apádhoz!’, amellyel óriási terhet rakott a gyermek Lajosra.” – emeli ki Borbély Richárd, a musical Kazinczy Lajost megformáló színésze.

Kíváncsi lennék, ha a 29 éves Lajos leülhetne a börtönben töltött utolsó napjaiban 70 éves édesapjával, miről beszélgetnének: haragszik-e apjára, hibáztatja-e azért, ahová került.

Vagy éppen megköszönné neki, hogy megtanította számára, mi az a hazaszeretet? Mert az apja egész életét és vagyonát – néha a családjától is megvonva – abba ölte bele, hogy újítsa a nyelvünket, ami óriási tudatosságot és ambíciót mutat. Ezen tulajdonságait valószínűleg Lajos is örökölte, amely a harcok során is megmutatkozott kiváló stratégai képességeiben.”

A 13 aradi vértanú között is találunk nagy érzelmeket felvonultató apa-fiú kapcsolatokat.

Vécsey Károly honvéd vezérőrnagy apja, gróf Vécsey Ágoston lovassági tábornok, a bécsi Magyar Nemesi Testőrség utolsó parancsnoka volt. Nem igazán beszélt magyarul, a forradalom után fiaival együtt a császár szolgálatában maradt. Vécsey Károly viszont huszárként megtanulta a nyelvet, katonaként is a magyar alkotmányra és kormányra esküdött fel. 1848-ban belépett a honvédségbe. Vécsey apja a szabadságharc végén írt a hadbíróságnak: követelte, az elítélteket fosszák meg kamarási méltóságuktól. Az aradi vértanúk közül egyedül Vécsey volt császári-királyi kamarás, akinek így büntetését október 6-án azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, őt akasztották fel utolsóként.

Schweidel József honvéd tábornok jobb kapcsolatot ápolt a fiával: megkérte Bardócz Sándor minorita szerzetest, hogy az apjától kapott feszületet, amit kivégzésekor szeretett volna kezében tartani, halála után adja oda fiának, Schweidel Bélának, aki szintén az aradi várbörtönben raboskodott. A szerzetes teljesítette kívánságát és átadta fiának a keresztet, aki fél év múlva szabadult a börtönből. Poeltenberg Ernő tábornok édesapja pedig Bécsben vigyázott fia családjára a harcok és a hadbírósági per alatt, majd később is gondjukat viselte.

Az erős példa erőforrás és elbizonytalanító is: hogy is lehetnék én olyan sikeres, mint ő? Az apák gyakran azzal a küldetéssel indítják útnak fiaikat, hogy "haladj meg engem".

No de hogyan is lehetne meghaladni egy fenséges magasságokban lévő apát? Szerencsés esetben a fiú ezekből az ellentmondásokból üzemanyagot tud csinálni, az ambivalenciát hajtóerővé tudja fordítani: ez jellemfejlődésének útja és feladata egyben” – ismerteti Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus. – „Ehhez meg kell küzdenie az "én máshogy fogom élni életemet" ősi, toposz-szerű elhatározás jelentette korláttal és olyan önazonos utat találni, ami különbözik az Apa életútjától, ám értékeiben, elkötelezettségében azonos. Kimagaslóként, példaképként, hősként, értékteremtőként megmaradni mások emlékezetében: ez lehet a nehéz örökség beteljesítése.”

A magyar történelemben és irodalomban is fellelhetőek hasonlóan híres apa-fia párosok, például gróf Széchényi Ferenc királyi főkamarásmester, az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum alapítója és fia, gróf Széchenyi István császári és királyi kamarás, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, aki többek között megalkotta a Lánchidat és megteremtette a balatoni gőzhajózás, hajógyártás, valamint a vasútfejlesztés lehetőségét.

Példaként hozhatjuk még Petőfi Sándort és fiát, Zoltánt is, aki egész életében igyekezett költő apja nyomdokaiba lépni, és szintén fiatalon hunyt el. Női példát is találunk: az első magyarországi óvodák megalapítója, Brunszvik Teréz grófnő előtt erőteljes minta állt: 18 éves korában elveszített, ifj. Brunswick Antal gróf gazdálkodó, író és királyi biztos volt, Bars vármegye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense.

A tizenötödik vértanú életét feldolgozó musicalt október 7-étől újra meg lehet nézni a Madách Színházban, amelynek látványvilága sem a szokásos:

az aradi várbörtön folyamatosan mozgó rácsai jelenettől függően visszatérnek, emelkednek, tágulnak. Több nagyszabású, emlékezetes jelenet is látható a darabban, úgymint a tetőpontban lezajló aradi vértanúk kivégzése. Ennek során három fekete „halálangyal” meséli el a tizenhárom vértanú hősies tetteit, és ritkán ismert utolsó szavait – kivetített arcképük „haláluk után” vöröses fényben izzik.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.