2023. május 25., 18:22

"A tükrök évadáról” a Komáromi Jókai Színházban

Gál Tamás, Jászai Mari-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója Varga Emese művészeti vezetővel együtt május 25-én, az intézmény Benkő Géza Stúdiószínpadán ismertette az idei évad hátralevő részének várható eseményeit, a 2023/24-es évadra vonatkozó terveket, s újdonságokról is beszámoltak.  

Sajtótájékoztató „a tükrök évadáról” a Komáromi Jókai Színházban
Végéhez közeledik a jubileumi 70. évad a Komáromi Jókai Színházban
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A színidirektor elöljáróban örömmel nyugtázta, hogy a pénzszűke ellenére jól sikerült a KJSZ ünnepi évada. Megjegyezte: akadnak olyan KJSZ-hez hasonló nagyságú színtársulatok, amelyek kétszer annyi pénzből, több alkalmazottal tevékenykednek, mint ők. Ennek ellenére a lehető legmagasabb színvonalon igyekeznek teljesíteni a kötelezettségeiket. „Sajnos, nagyon kevés pénzből évi 7 nagyszínpadi bemutatóra nincs kapacitásunk” – szögezte le.

Az idei évad saját produkciói közül kiemelte A Pál utcai fiúk című, zenés sikerdarabot, amelyet a nagy érdeklődés miatt majd akár több évig játszanak. Évértékelésbe részletesen nem bocsátkozott, mivel a színházvezetés arra majd a június 28-i évadzáró ülésen kerít sort, ahol bővebb tájékoztatást nyújt a jövő évi tervekről, így a vendég- és stúdióelőadásokról, valamint a bérletekről is.

A végéhez közeledő évad utolsó új bemutatóját éppen ma tartották: kétszer adták elő N. Tóth Anikó A kacagó királykisasszony című mesejátékát, Matusek Attila rendezésében. Azzal kettős szándékuk valósult meg: bebizonyították, hogy egyes hazai szerzőinknek is vannak színpadra állítható szövegei, valamint a környezetvédelem témakörben érzékenyítették a gyermekközönséget Igaz, hogy péntektől bérletes előadásként játsszák a Burundanga című kortárs katalán vígjátékot, de az nem teljesen új produkció, „már túlesett a tűzkeresztségen”, csak a stúdiószínpadról átkerül a nagyszínpadra.

Sajtótájékoztató „a tükrök évadáról” a Komáromi Jókai Színházban
„Sajnos, nagyon kevés pénzből évi 7 nagyszínpadi bemutatóra nincs kapacitásunk”
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Az évadzáróig egyebek mellett több fesztiválmeghívásnak tesznek majd eleget. A komáromi társulat előadásában június 11-én a Győri Nemzeti Színházban František Langer Külváros című drámáját láthatja az 1. Duna Nemzetközi Színházi Fesztivál közönsége. Június 26-án ugyanezzel az előadással szerepelnek a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában is. Június 22-én Turócszentmártonban, az Érintések és kapcsolódások (Dotyky a spojenia) fesztiválon a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolával koprodukcióban készült Woyzeckkel mutatkoznak be. Június 30-án pedig az Esztergomban megrendezendő Színházi Olimpiáról sem hiányozhatnak...

Varga Emese művészeti vezető a MATESZ-alapító generáció tagjainak távozásáról is megemlékezett, akik már az égi páholyból figyelik a színházi történéseket. A 2023/2024-es évadterv kapcsán kifejtette: „Mindannyiunk közös élménye a határhelyzet: hogy úgy érezzük, valaminek a végére, egy új világ küszöbére értünk. Amikor pedig az ember lezár egy fejezetet, a továbblépés előtt végiggondolja, hol tart az adott pillanatban, mit hagy maga mögött. A tükörbe néz. Ezért lett a KJSZ következő, 71. évada „a tükrök évada”. Valamilyen módon, különböző aspektusokból minden előadás kapcsolódik ehhez a központi gondolathoz”.

Megtudtuk, hogy a következő évadban majd öt saját nagyszínpadi premiert tartanak. Október 6-án elsőként a marosvásárhelyi Sebestyén Aba rendezésében Bertolt Brecht-Kurt Weill Koldusopera című zenés játékát mutatják be, amely a pénzhez való viszonyunkról is árulkodik.

„John Gay 18. századi szatirikus „balladaoperája” nyomán, Villon-átköltésekkel megtűzdelve, Elisabeth Hauptmann fordításából és közreműködésével, Kurt Weill zenéjével 1928-ban született meg Brecht első nemzetközi sikert arató műve – amely szenvedélyességével, humorával kiállta az idők próbáját. Alvilági figurák és „tisztes” polgárok, szerelem és árulás, kéz kezet mos barátság és sunyi bosszúállás: a londoni Soho forgatagában mindenki egy cél felé tör. Többet, nagyobbat akar kiharapni magának a világ tortájából. Bicska Maxi története egyszerre romantikus komédia és szatirikus társadalomkritika. Képmutatás és kapzsiság sosem volt még ilyen szórakoztató és húsba vágó” – hangzott el.

Sajtótájékoztató „a tükrök évadáról” a Komáromi Jókai Színházban
30 eurós ajándékutalványt tessék!
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Másodikként november 16-tól Lőrincz Zsuzsa rendezésében lesz látható Lázár Ervin-Tasnádi István Hapcikirály című zenés mesejátéka, amely a lecsengő Covid-pandémia idején a betegségtudatgos társadalomról is szól.

„Kopár vidéken poroszlók vezetnek egy megbilincselt asszonyt. Azért taszigálják, mert tüsszentett. A poroszlók szerint náthás, a vádlott ezt tagadja, ő csak a napba nézett. Hapci király birodalmában ugyanis senki nem tüsszentheti el magát. Hapci király nagy király. Mit nagy, a legnagyobb! Nem fél ám az semmitől, sem sárkánytól, sem cápától, sem a saját árnyékától. Egy dologtól retteg csupán, az orrfacsaró náthától, a kirobbanó tüsszentéstől! Mint Lázár Ervin minden meséje, ez is tele van ötlettel és játékkal, Tasnádi István pedig arról gondoskodott, hogy ha úgy akarják, a felnőtt nézőket is elérje egy-két kérdés és felismerés” – tudtuk meg az elsősorban gyerekeknek szánt előadásról.

Január 26-ra tevezik Klaus Mann Mefisztó című karrierjátékának a bemutatóját. A Béres Attila által rendezendő produkció a művészet és a hatalom, illetve politika viszonyát taglalja.  

Thomas Mann (az apa) és Heinrich Mann (a nagybáty) művének árnyékában jó ideig csak viszonylagos figyelmet kapott a tragikus sorsú fiú, Klaus Mann irodalmi teljesítménye. Pedig a Mefisztó valami alapvetőt, tartósan érvényeset mond el művész és hatalom, ambíció és lelkiismeret viszonyáról. A regény 1936-ban jelent meg első ízben, főszereplőjét, Hendrik Höfgent a hajdani elveit az üstökösszerű karrierért hátrahagyó Gustaf Gründgensről, a Harmadik Birodalom népszerű színészéről, színházi intendánsáról, Göring kegyeltjéről – nem mellesleg: saját egykori sógoráról és barátjáról – mintázta az író. Szabó István 1982-es Oscar-díjas játékfilmjének köszönhetően a Mefisztó a miénk is. Alapmű, amelyet minden színház nagy tétben játszik“

-- hallhattuk.

Március 22-én lesz esedékes a negyedik nagyszínpadi premier: Móricz Zsigmond Úri muri című zenés színművét, amely a magyarok önsorsrontására is fókuszál, Bagó Bertalan rendezi.

„Az Úri muri 1928-ban jelent meg először könyvalakban. Ezzel párhuzamosan már műsorára is tűzte a Vígszínház, a végét azonban átíratta, happy endre változtatta a szerzővel. (Vígjáték hét kében – állt a Somlay Artúr, Simonyi Mária és Somogyi Erzsi nevével fémjelzett ősbemutató plakátján.) „Na, hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab” – írta néhány nappal a premier után Móricz, aki úgy látta, a kikényszerített beavatkozás operettet csinált a művéből. 1942-ben aztán újra elővette és eredeti elgondolása szellemében formálta át a színpadi változatot: Szakhmáry Zoltán története csak tűzben érhet véget” – árulták el a sokunk által jól ismert műről.

Az ötödik előadás, Daniel Majling Föltámadás című komédiája , amit Czajlik József rendez, „kamaraprodukció lesz nagyszínpadon”. A kortárs művet Forgács Miklós dramaturg fordítja le magyar nyelvre. A május 17-i bemutatón betekintést nyerünk majd abba, hogyan is működik a művész és a társadalom, s mi történik az alkotóval, ha úgy érzi, hogy kiég…

„A szerző a kortárs cseh–szlovák irodalom és színház istenáldotta tehetsége. Moszkvától 1600 km-re született. Csak a miheztartás végett: Csehov esetében ez a távolság 1000, Shakespeare-nél 2500 km, ami Daniel Majling (Doubt) valahova kettőjük közé helyezi. Bár az azbukát sosem sajátította el, az orosztojást különösebben nem szereti (ha muszáj, megeszi), az orosz kultúra iránti elkötelezettsége egész munkásságát áthatja: a Föltámadásban csokorba kötött dramatizált elbeszélések Oroszországban játszódnak. A magyar nézőnek pedig különös mázlija van, hiszen a történetekkel az Oroz klazzika című kötetnek hála, az anyanyelvén ismerkedhet” – derült ki az ismertetőből.

Sajtótájékoztató „a tükrök évadáról” a Komáromi Jókai Színházban
Végül két örömhírt is megtudtunk Gál Tamástól és Varga Emesétől
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Különlegesnek ígérkezik a tervezett nagyszínpadi vendégelőadás: Mark St. Germain Táncórák című szemléletformáló játéka, amely Gál Tamás rendezésében a Veszprémi Petőfi Színház és a Csavar Színház koprodukciója lesz, s azt idén decemberben nézhetjük meg.

„Senga és Ever szomszédok. Még sosem találkoztak. Mindketten bezárkóztak a saját világukba. Senga élete a tánc, de egy balesetben súlyosan megsérült, az orvosok szerint soha többé nem táncolhat. Ever autista, különös intellektusú, akinek nehézséget jelent kapcsolatba lépni másokkal. Aztán Ever egy napon mégiscsak becsönget Sengához: tanítsa meg táncolni. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Ahogy megismerik egymást, érzelmekből is leckéket vesznek. Külön-külön és közösen is megpróbálnak „kitáncolni” a maguk komfortzónájából, amelyben jó ideje éldegélnek“ – ez az érzékenyítő produkció tartalma „dióhéjban“, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogyan viszonyul a társadalom az autizmussal élőkhöz, egyúttal a más állapotban élőkhöz.

Gál Tamás hangsúlyozta: ezzel az előadással a KJSZ is csatlakozik az autistabarát és akadálymentesített intézményekhez. Például úgy, hogy a különféle fény- és hanghatásokra érzékeny autista nézőket, ha ők akarják, kikísérik egy nyugalmat árasztó terembe, ahol egy pohár vizet is elkortgyolgathatNak, majd bármikor visszatérhetnek a nézőtérre.

Ami pedig a régóta tervezett akadálymentesítést illeti, megtudtuk: a KJSZ egy IROP-pályázatból, a kulturális tárcán keresztül 185 ezer eurót nyert akadálymentesítésre, lift beszerelésére, a fénypark korszerűsítésére és higiéniai eszközök vásárlására, így megvalósulhat a hőn áhított rekonstrukció.

Záróakkordként bejelentették a másik jó hírt is: az intézmény a következő évadban az eddigi 7-ről 8-ra emeli a bérletei számát, mert a Selye János Egyetemnek – az egyetemisták színházi „próbalátogatásai“ után saját bérlete lesz.   

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.