Marcelházi, nagyfödémesi, zselízi, izsai és gútai sportolóknak is szurkolhatunk a Nomád Világjátékokon
Azt tudjuk, hogy olimpia négyévente van, ami pedig az olimpiáról kiszorult, vagy sosem volt olimpiai sportág, azzal a Világjátékokon találkozhatunk, mely szintén négyévente, az olimpiát követő első évben kerül megrendezésre. A Nomád Világjátékok (World Nomad Games) nem az olimpiai rendszer része, hanem egy sajátos nemzetközi sport- és kulturális esemény, amelynek középpontjában az egykori nomád népek hagyományos sportjai, játékai és kulturális öröksége áll. A kezdeményezést Kirgizisztán indította el, a projekt előzménye a 2012-es Biskeki Nyilatkozat, amelyet Kirgizisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán és Törökország képviselői fogadtak el.
Kirgizisztánról viszonylag kevés ismerettel rendelkezem. A Szlovákiánál négyszer nagyobb területű állam nem is a legnagyobb a közép-ázsiai országok között. A szomszédait viszont egy életre megjegyeztem, ugyanis hatodikban vagy hetedikben, amikor a Szovjetunió tagállamait tanultuk – bizony, ilyen is volt –, a zöld Babettáján városképi jelentőségű Holczhei tanító bácsi, hogy az anyag könnyebben emészthető legyen, mintegy versbe szedte nekünk. Imigyen kántáltuk: Észt, lett, litván, fehérorosz, ukrán, moldva grúz és örmény, aztán Azerbajdzsán. Türkmén, üzbég, tadzsik, kirgiz, felettük Kazahsztán. Akik Komáromban az Eötvös-suliba jártak a rendszerváltás előtt, mind így tanulták...
A térképre nézve is láthatjuk, hogy a hatalmas Kazahsztán alatt, és a még hatalmasabb Kína mellett nyugatról az a közepes ország, "Ázsia Svájca", melynek teljes területe hegyvidéki jellegű. Az ország 1991. augusztus 31-én kiáltotta ki függetlenségét. Idén erre a napra esett a Nomád Világjátékok kezdete. Ráadásul úgy esett, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából, 17 állam- és kormányfő részvételével tartott csúcstalálkozóra is a kirgiz fővárosban, Biskekben került sor, így a 7,3 milliós országban az egy négyzetméterre eső biztonsági erők száma itt volt a legmagasabb. A Nomád Világjátékok megnyitó ünnepségére is csak rendkívül szigorú ellenőrzést követően lehetett bejutni. A helyszínre való belépést arcfelismerő rendszerrel és névre szóló QR-kódos jegyekkel ellenőrizték. A stadion környékét lezárták a magán- és taxiforgalom elől, a 30 000 nézőt Biskek 22 kijelölt csomópontjáról induló különjáratú buszflottával szállították a helyszínre.
A kirgiz építőiparról és közbeszerzési rendszerről viszonylag csekély ismeretekkel rendelkezem, mindenesetre a derék kirgizek két esztendő alatt húztak fel egy stadiont, melynek a kapacitása 51 ezer fő, értelemszerűen teljesíti a FIFA-standardokat, és Közép-Ázsia legnagyobb stadionja.
A világjátékok megnyitójának is ez a stadion adott otthont. A megnyitón sajtóbeszámolók szerint mintegy harmincezren voltak. Azért nem tudták a teljes kapacitást kihasználni, mert a hegyeket formázó díszlet – amelybe az óriáskivetítőket is beépítették –, az egyik hosszanti oldal mentén kapott helyet, így amögé nem tudtak jegyet értékesíteni. A megnyitó ünnepséget több platformon is élőben közvetítették.
A világjátékokat Szadir Dzsaparov kirgiz államfő nyitotta meg, aki egy föld alatti platformról emelkedett fel a küzdőtér közepébe. Dzsaparov mellett mintegy 20 ország állam- és kormányfője, köztük Vlagyimir Putyin, Recep Tayyip Erdoğan, Narendra Modi, Maszúd Pezeskján (Irán), Kaszim-Zsomart Tokajev (Kazahsztán) és Sehbáz Saríf (Pakisztán) is részt vett. Képviseltette magát az ENSZ, a Türk Államok Szervezete és más nemzetközi szervezetek is. S bár az európai sajtóban messze nem olvashatunk annyi tudósítást erről a sport- és kulturális eseményről, mint a nyári, vagy akár a téli olimpiáról, azért lesz, aki tudósítson róla: mintegy 800 újságíró akkreditálta magát a rendezvényre.
A ceremónia koncepciója a nomád szellemiség, a történelmi örökség és a modern világ összekapcsolására épült. A műsorban közel 2000 fellépő vett részt, köztük kirgiz és nemzetközi hagyományőrző művészek, akrobaták, tánckarok és énekesek, lovasok. A küzdőtér közepén felállított monumentális színpadkép a sztyeppei nomádok mondavilágát, a természet és az ember harmóniáját, valamint a közép-ázsiai népek eredetmítoszait idézte meg. A tradicionális torokéneklést és a Manasz-eposz szavalását modern fény- és lézershow, 3D-s projektoros vetítés kísérte. Ezt követte a sportolók bevonulása. Az eseményt pedig látványos tűzijáték zárta.
Az első játékokat 2014-ben rendezték meg a Kirgizisztán északi részén fekvő Csolpon-Atában, az Iszik-köl partján. Akkor még mindössze 19 ország 583 sportolója vett részt a tíz versenyszámból álló programban. A hatodik játékok immár 43 hagyományos sportágat foglalnak magukban. Hogy mik is azok a nomád sportok? A programban olyan versenyek vannak, amelyek az eurázsiai sztyeppei és nomád társadalmak mindennapi életéből vagy harci kultúrájából erednek. A 43 sportágat kilenc nagyobb csoportba sorolják: nemzeti játékok, lóversenyek, lovas versenyek, nemzeti birkózások, hagyományos erősportok, tradicionális szellemi játékok, hagyományos íjászat, lovas íjászat és hagyományos vadászat. Az egyik leglátványosabb a kok-boru, magyarul köböre, amelyben lovas csapatok egy kecsketetemet – vagy azt formázó szőrmezsákot – próbálnak az ellenfél kapujába juttatni.
Kirgizisztán házigazdaként 395 sportolót nevezett. A kazah szomszédok sem adták alább, 152 sportolójuk mind a 43 versenyszámban indul, ahogy az Oroszország területéről érkező sportolók is, ők 263-an vannak. De a több mint 100 résztvevő ország között olyanokat is találunk, amelyek kapcsán nem tipikusan a nomadizmus jut eszünkbe, mint például az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Brazília, Ecuador, Antigua és Barbuda, Németország, Hollandia, Norvégia, Litvánia, Lettország, Észtország, Ghána, Nigéria, Kamerun, Ausztrália...
Magyarországot 54 sportoló képviseli, Szlovákiából pedig 17 tagú delegáció érkezett. Az országot gyalogos íjászok, lovas íjászok és solymászok képviselik. E sorok írójának legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy a részt vevő két lovas íjász és edzőjük szlovákok, a solymászatot pedig a hegybányai (Štiavnické Bane) alapiskola tanulói képviselik. Ez az ország egyetlen alapiskolája, ahol a solymászatot tantárgyként oktatják. Az iskolából nyolcan érkeztek, köztük az igazgató is, de versenyezni a tanulók fognak. Mivel Ázsia és az EU között szigorú állategészségügyi korlátozások vannak érvényben, a lovasok és a solymászok, ha nem valamelyik szomszédos országból érkeznek, nem hozzák magukkal az állataikat, így a lovakat, sasokat, sólymokat úgy sorsolják ki a versenyzők között.
A gyalogos íjászok pedig a marcelházi Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub, a Nagyfödémesi Íjászok, és a zselízi Toportyánok soraiból kerülnek ki. A marcelházi Bogár Valéria egyben a Nomád Világjátékok szlovákiai koordinátora is, a kvótaszerzés és az adminisztráció az ő szervezetükön keresztül intézhető. Bogár Valériát az Iszik-köl partján fekvő üdülőközpontban értük utol, ahova több mint 28 órai ébrenlét után érkezett meg. A több helyszínen zajló világverseny sportolóit ugyanis hétfő hajnali négy órakor kezdték a fővárosba szállítani, ahol próbák során vettek részt, majd, a megnyitót követően, a beléptetéshez hasonlatos szigorú kiléptetést követően szállították őket vissza. Az első versenyszám állóképességből tehát már mindenkinek megvolt.
Bogár Valéria elmondta, a saját klubjuk mellett megalapították a Szlovákiai Tradicionális Íjászszövetséget, mint ernyőszervezetet is. Ez tagja a World Traditional Archery Federationnek, a World Traditional Archery Unionnak és a World Ethno Sport Unionnak is. Bogár Valéria már a negyedik alkalommal vesz részt a világjátékokon, korábban csak íjászok érkeztek, most először sikerült számottevő módon növelni a delegáció számát. A szlovákiai versenyzők 2-án, 3-án, 4-én és 5-én is versenyeznek, a mezőny rendkívül erős, így a delegációvezető nem bocsátkozott találgatásokba az eredményt illetően.
Amikor a hangulatról kérdezem, elmondja, a főváros és az ország együtt él és lélegzik a világjátékokkal. "Amikor első alkalommal jártunk kint, akkor is fenomenális volt a megnyitó, a játékok most egy törökországi és egy kazahsztáni rendezést követően tértek vissza Kirgizisztánba. Azt mondhatom, hogy az általam látott megnyitók közül a mostani, biskeki volt a legnagyobb szabású. A szervezők hihetetlen módon kitettek magukért. Egyrészt a műsor nagyon látványos, erőteljes volt. De a háttérben is minden nagyon jól szervezetten, olajozottan működött. A logisztika, a program, a versenyzőkről való gondoskodás. Kicsit szomorúan mondom, szlovákiai, vagy akár európai viszonyok között elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ilyen stadiont megépítsenek két év alatt" – mondta.
Kirgizisztánban csak a versenyek nomádok, a körülmények nem: az a hely, ahol Bogár Valéria és csapata tölti mindennapjait, az év többi részében üdülőközpontként üzemel. Elmondta, a körülményekkel és az ellátással elégedettek. A Solemar Resortban a szállás minden tekintetben európai színvonalú.
Bogár Valéria elmondta, a Kircsin-völgyben egy több száz jurtából álló nomád falu is felépült, ahol bemutatják a helyi kézművességet és kultúrát, reméli, hogy a feszes versenyprogram mellett ide is el tudnak majd látogatni, illetve meg tudnak nézni más versenyszámokat is.
Az 54 tagú magyarországi delegációban is vannak felvidéki versenyzők, a gútai Vermes törzsből. Vermes Balázs lovasíjászatban indul, az izsai Bolgár Tamás pedig lovas birkózásban méretteti meg magát.
