Növekednek az élelmezési válságok és válsággócok

Az ő esetükben az éhínség olyan súlyos, hogy közvetlen veszélyben forog az életük és megélhetésük. Számuk növekedésének legfőbb oka az, hogy az újonnan megjelent vagy erősödő konfliktusok miatt megromlott élelmezési helyzet, főképp Mianmarban, Nigéria észak-keleti részén, Kongóban, Dél-Szudánban és Jemenben. Az elnyúló szárazság okozta tartósan rossz termés tovább nehezítette az afrikai kontinens keleti és déli részén élők amúgy is gondoktól terhelt mindennapjait.

Az évente megjelenő jelentés készítésében nemzetközi humanitárius szervezetek sora vett részt. Az ENSZ tagországainak az Európai Unió, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), illetve a Világélelmezési Program (WFP) képviselői mutatták be Rómában.

Az élelmezési válságok háttere egyre komplexebb; nagy  hatással vannak rá fegyveres konfliktusok, az extrém időjárási jelenségek és az alapvető élelmiszerek hirtelen drágulása, illetve ezen jelenségek kombinációja – olvasható a kiadványban.

Egész közösségek, egyre több nő és gyermek szorul azonnali élelmezési segítségre, tartós megoldásra lenne szükség ezeknek a folyamatoknak visszafordítására.

Jemen (60% – 17 millió)

Dél-Szudán (40% – 4,8 millió)

Szíria (33% – 6,5 millió)

Libanon (33% – 1,9 millió)

Közép-Afrikai Köztársaság (30% – 1,1 millió)

Ukrajna (26% – 1,2 millió)*

Afganisztán (25% – 7,6 millió)

Szomália (25% – 3,1 millió).

*A FAO közleménye alapján, a háborús területen élők 26 százaléka közepesen vagy súlyosan éhezik a legutóbbi (2017. júniusi) felmérés szerint.

A fegyveres konfliktusok jelentik a fő okát az élelmezési biztonság megrendülésének 18 országban – ebből 15 található Afrikában és a Közel-Keleten. A súlyosan éhezők 60 %-ról, azaz 74 millió emberről van szó.

Huszonhárom országban, jórészt Afrikában, a szélsőséges időjárás (főként az aszály) taszított 39 millió embert az éhezésbe. Ez a két tényező együttesen gyakran összetett válságokat okoznak, melyek hosszú távú és pusztító következményekkel járnak az emberek életére.

2018-ban továbbra is főleg a konfliktusok jelentik majd az éhínség fő okát, olvasható a jelentésben. Olyan országokat említve, mint Afganisztán, Kongó, Közép-afrikai Köztársaság, Nigéria észak-keleti része és a Csád-tó környéke, Dél-Szudán, Szíria, Jemen, továbbá Líbia és a Száhel-övezet központi része.

Valószínű, hogy Jemen továbbra is a világ legsúlyosabb élelmezési válsággóca marad. A szakértők szerint a helyzet inkább még romlani fog a megközelítés nehézségei, a gazdasági összeomlás, a betegségek és járványok miatt.

Máshol az extrém száraz időjárás lehetetleníti el a mezőgazdasági termelést, és ezzel jelentősen rontja az élelmezésbiztonságot Szomáliában a legeltetéses állattartásból élők körében, dél-kelet Etiópiában és kelet-Kenyában, továbbá a nyugat-afrikai és a Száhel-övezet országaiban.

A jelentés amellett, hogy tényeken alapuló helyzetképet nyújt, egyúttal rámutat a humanitárius és a fejlesztési segítségnyújtás sürgősségére. Kihangsúlyozva a minél korábbi fázisban nyújtott segítséget, hogy ezzel a rászorulók ellenálló képességét javíthassuk.

Az EU, a FAO és a WFP indította útjára 2016-ban az élelmezési válságok leküzdéséért alapított globális hálózatot, amely szeretne ennek a törekvésnek a motorjává válni, hogy összehozza a humanitárius, fejlesztési és béketeremtési szempontokat és szorosabb koordinációt érjenek el a szervezetek között.