Mit ér a víz, ha csallóközi?

Tavaly ősz óta törvényi kötelezettség mérni a térségre jellemző 5 növényvédelmiszer-maradványt. És rögtön szigetszerű falucsoportokban mutattak ki szennyezettséget. Mély, központi kutakban mutatták ki a szennyezést és nyilvánították emberi fogyasztásra alkalmatlannak az ivóvizet. Sajnos, a nyilvánosság előtt csak ekkor derült ki, hogy szennyezettek az ivóvizeink.

Tóth Tibor szerint a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet már 2009 óta folyamatosan mért atrazinszennyeződést a vízben. Tehát tudtak a szennyezettségről, hiszen az intézet elküldte jelentéseit a minisztériumnak, a járási hivataloknak, az érintett önkormányzatoknak, amelyek  kilenc évig a fülük botját se mozdították.

Abban a pillanatban, amikor a törvény meghatározta, hogy a mért szermaradványok együttes mennyisége nem haladhatja meg a 0,5 mikrogrammot, formailag is jelentkezett a probléma. Ekkora mértékű szennyezettségre viszont az államapparátus nem volt felkészülve. A Nyugat-Szlovákiai Vízművek megtalálta az adott kút vizében a szennyeződést, készítettek egy próbamérést, majd egy hétig tétlenkedtek. Ezután következett a karácsonyi sorban állás a lajtkocsis ivóvízért.

A törvény alapján a vízművek csak azt a vizet mérte, amit a saját 45–50 vagy akár 80 méter mélységű kútjából húzott fel. A szennyezettség megállapítása után viszont nem jöttek információk a házi, azaz 6–12 méter mélység tartományában fúrt kutak szennyezettségéről.

– Nagy volt a kavarodás, és a vízművek csak a saját klienseinek nyújtott információt vagy egyéb támogatást – magyarázza Tóth Tibor. –  Az emberek természetesen elkezdték bevizsgálni a kútjaikat, és az az abszurd eredmény jött ki, hogy a 12–15 méteres mélységből származó ivóvízben nem találtak atrazinmaradványt, míg az ugyanott lévő 80 méteres kútban igen. Megjegyezném, mielőtt bárki rohanna saját kutat fúrni, hogy ezekben a mélységekben viszont fokozott lehet a nitrát- vagy akár a biológiai fertőzöttség, például az E.coli előfordulása.

A minisztérium és a hivatalok több hibát vétettek. Egyrészt nem vizsgálták a szennyezettség eredetét. Sajnos, egyre nagyobb a valószínűsége – és ezt egyetlen hivatal vagy minisztérium sem meri kimondani –, hogy ezekben a szennyeződésekben komoly szerepe van az egykori vegyi üzem (Dimitrovka) lerakatának.

Tóth Tibor elmondása szerint a furcsa hozzáállást illusztrálja egy somorjai eset. Egy tejfalui hölgy önerőből mért és mutatott ki szermaradványt a saját vezetékes vizében. Azonnal letámadták, hogy nem volt autorizált a mintavétel, és olyan szermaradványt vizsgált, amely szer használata nem jellemző a térség mezőgazdaságára. Erről a helyi újságban szerencsétlenül jelent meg a tudósítás, amelyben mérgezett vízről és nem szennyezettségről, lehetséges kontaminációról írtak. Ez adott a vízműveknek jogalapot a hölgy elleni feljelentésre. Másnap meg is jelent nála a rendőrség, s megvádolták rágalmazással és rémhírterjesztéssel. Bár az itt kimutatott kloridazon a patkányokban csupán nagy koncentrációban okoz megbetegedést, azért nem kellene a csallóközi embereket egy hosszan tartó vegyszerkísérletnek alávetni.

Albár, Illésháza és Bélvata esetei után várhatóan nem lesz olcsó mulatság a szűrőberendezések elhelyezése, ezért pár hete a duplájára emelték a szennyezettségi küszöb értékét. Az eddigi 0,1 helyett 0,2 mikrogramm/liter után kell vészhelyzetet hirdetni. Azaz engedtek az előírt normákból, miközben arra hivatkoznak, hogy nyugaton sokkal megengedőbbek a határértékek. Így bagatellizálják el a jelenlegi szennyeződést.

A szervezet nem tekinti a nagy csinnadrattával bejelentett új törvényt, a Lex Csallóközt a probléma megoldásának, hiszen csak annyi történt, hogy az eddigi 52 törvényben, rendeletben szabályozott védelmet próbálja a minisztérium egy kerettörvénybe csomagolni. Valószínű, ha eddig az 52 szabályozót nem tudtuk betartatni, akkor ez egy kerettörvény esetében majd sikerül. A törvényt sikeresen becsomagolták, mellékeltek hozzá egy mézesmadzagot az önkormányzatoknak. További szennyvízelvezetők megépítését ígérik 25 millió euróért, ami fontos lenne, de egyértelmű, hogy a szennyeződés nem a szennyvízből, hanem a vegyszerektől származik.

A polgári társulás munkáját több ismert környezetvédő és egyéb határtudomány szakértője segíti. Tóth Tibor elmondta, hogy személy szerint azért vállalta az alelnöki posztot, mert a társaság a kétnyelvűség elvét alkalmazza; ezért a napokban elkészül a honlapjuk magyar változata is.

A szervezet célja, hogy mérésekkel feltérképezze a kontaminált pontokat, hogy információhoz jusson a lakosság, illetve a szakhatóságok és a vízművek. Szeretnének folyamatos nyomást gyakorolni az állami szervekre, hivatalokra, hogy közös gondolkodással keressék a megoldást. Ezenkívül igyekszik méréseket végezni, és nemcsak a mély kutak, hanem a házi furatok vízminőségét is szeretné megvizsgálni. Ez anyagilag nagy terhet jelent a szervezet számára, ezért adománygyűjtést indított. Azt szeretné, ha a polgárok a támogatásukkal a felmérés szerves részeivé válnának.

Az írás megjelent a Magyar 7 hetilap aktuális számában.