Mindenki számít – I love ECO

Szabados Kati 2019. április 04., 15:25

Mit tehet az egyszerű ember a környezetünk védelméért? Mit tehet az anyuka, a kertész, a gyári munkás? Mit tehet az egyén azért, hogy a Földön megmaradjanak a Homo sapiens életfeltételei? Erről beszélgetett vendégeivel, Dobsa Melindával, Gašpar Évával és Gašpar Máriával Kovács Zoltán „Kovi” a március 3-i dunaszerdahelyi VándorLáss-esten.

Fotó: pixabay.com

A közösségi hálón 2017 tavaszán alakult meg az I love ECO nevű zárt csoport.

Először csak tízen voltunk. Az volt a célom, hogy tanácsokat adjunk egymásnak, hogy a háztartásban hogyan csökkentsük a hulladéktermelést, hogyan készítsünk környezetbarát termékeket

– mondta el a beszélgetés elején Gašpar Éva, a csoport létrehozója és hozzátette, hogy semmi, ami azóta történt nem volt eltervezve előre. A csoport létszáma a kezdetekben lassan növekedett, de az akcióikat követően egyre többen és többen lettek. Mára a tagok száma jócskán meghaladta az ezret.

Gašpar Mária Fotó: Szabados Kati

Az I love ECO első eseménye a Gaia Fest nevű fesztivál volt, amelyen az előadások és filmvetítések mellett second hand sarokkal, vegán ételbemutatóval és több más tevékenységgel a környezettudatos életmódra irányították a figyelmet, mesélte el Gašpar Mária. Mint kiderült, éppen ő volt az, aki közülük legelőször kezdett foglalkozni a környezetvédelemmel.

Metálzenekarban nőttem fel és kevesen tudják, de nagyon sok a környezetvédelmi tematikájú szám és mozgalom a metálzenén belül.

Elmondta, hogy ez hatással volt rajta keresztül a családjára, köztük húgára, Évára is, aki végül kialakította a közösségi csoportot.

Képgalériánk:
Fotó: pixabay.com

Az est folyamán sok mindenről szó esett. Kovi felvetette, hogy a közösségi hálón nagyon könnyű a környezetvédelem mellé állni, de a sok „like” még nem biztos, hogy a valóságban is konkrét tetteket eredményez. Ezzel egyetértve beszélgető partnerei kifejtették, hogy a szemléletváltás előzménye a figyelemfelkeltés, ami a hozzájuk hasonló csoportoknak az egyik fő küldetése.

Nem beszélhetünk gyors folyamatról, két év után kezd beérni az igyekezetünk.

- tette hozzá Gašpar Éva.

(Balról) Kovács Zoltán Kovi, Gašpar Éva, Dobsa Melinda, Gašpar Mária Fotó: Szabados Kati

Tovább már nem fenntartható

 A továbbiakban a globális látásmód került szóba, konkrétan annak a hiánya. Nem vesszük észre, hogy az a természeti környezetünket kizsákmányoló életmód, ami Európában és a világ sok táján megszokott, nemcsak hogy nem fokozható, de tovább már nem is fenntartható.

Dobsa Melinda szerint az állandó információáramoltatás és ilyen módon az emberek tanítása, oktatása megváltoztathatja a gondolkodásmódjukat. Nem gyorsan és nem tömegesen, de egyre többen kezdik a magukénak érezni, felvállalni a környezetvédő szemléletmódot és ennek tükrében megváltoztatni például a vásárlási szokásaikat, csökkenteni és szelektálni a háztartási hulladékot.

Fotó: pixabay

Sokan vannak a közvetlen környezetünkben olyanok, akik, ha hallanak is környezetszennyezésből fakadó problémákról, csak legyintenek. Vagy azért, mert egyszerűen nem érdekli őket, vagy azért, mert nem hiszik el, hogy tehetnek valamit az ügyért. Ők azok, akik nem hiszik el, hogy mindenki számít, hogy a globális megoldás az egyének hozzáállásának, cselekedeteinek a függvénye.

Kovi bevezetőjében is utalt arra, hogy a mostani VándorLáss-est iránti alacsonyabb érdeklődés ezt tükrözi, pedig a VándorLáss eszmeisége szorosan összefügg a környezetvédelemmel. Szerinte és a jelenlévő környezetvédő aktivisták szerint is nagyon fontos, hogy ez a téma napi szinten, sőt, mint a reklámok, naponta sokszor elérje az embereket. Ebben nagy felelőssége van a médiának, de mindenkinek, aki megértette az ügy komolyságát. Személyes példamutatással, az információk átadásával bárki hozzájárulhat a közvélemény átalakításához.

Fotó: pixabay.com

„Nyomatni kell orrba-szájba”
El kell érni, hogy divattá váljon nem szennyezni a környezetünket. Hogy ciki legyen zacskót kérni a boltban, műanyagot használni ott, ahol van más alternatíva.

– mondták az I love ECO tagjai és személyes példákat hoztak fel arra, hogy a körülöttük élőknél, illetve a csoportjukkal kapcsolatba kerülőknél milyen pozitív viselkedésbeli változásokat tapasztaltak.

Fotó: pixabay

Elmesélték például, hogy következetesen használt ruha kereskedésben (second hand) vásárolnak, hiszen köztudott, hogy a textilipar a leginkább környezetszennyező ágazatok közé tartozik. Ezt ők nyíltan bevállalják, legtöbbször olyankor, mikor megdicsérik az ismerőseik a ruhájukat. A „De jól néz ki, hol vetted?” kérdésre azt is meg tudják mondani, melyik „szekiben” van éppen új áru, és a meglepett kérdező azt is megtudja tőlük, miért kell(ene) mindenkinek hasonlóan cselekednie. „Ez lassú folyamat, és nem várható, hogy mindenki és gyorsan megérti.

De már megtörtént, hogy a dunaszerdahelyi „cicababa” is „trendinek” tartotta, amikor a használtruhásnál vásárolt.”

– mesélték a hölgyek, akik ezen az estén is ilyen helyen vásárolt öltözetet viseltek. Kovi hozzátette, hogy nyugat-európai ismerősei között is sokan vannak, akik nem azért vásárolnak használt árut, mert nincsen pénzük újra, hanem környezettudatosságból.

Fotó: Szabados Kati

Legyen ez a menő

Ha nem is erősen, de már érezhetőek a szemléletváltás jelei Közép-Európában és vidékünkön a helyi közösségekben is. Ezt csak úgy lehet megerősíteni, ha továbbra is kitartóan beszél, ír, előad, tanít a környezetvédelem fontosságáról mindenki, aki azt megértette, mert az információs szemét között, ami elárasztja most a világot, sok fontos információ is elsikkad. „De, ami fennmarad, az éli tovább az életét, és most, két év távlatából a mi közösségünkben is szemmel látható, hogy az általunk meggyőzött emberek továbbadják a családjuknak, a saját környezetüknek az új gondolkodás- és viselkedésmódot.” – mondta Gašpar Mária. Kihangsúlyozta, el kell érni, hogy „ez legyen a menő“, ez legyen a divatos viselkedésforma.

Fotó: Pixabay

Nem a Földet kell megmenteni

A beszélgetésben nem kerülték ki az emberiség számára nagyon negatív prognózisokat sem. Kihangsúlyozták, hogy nem a rémületkeltés a cél, de oda kellene figyelni a szakemberek véleményére, miszerint a jelenlegi életvitel és gondolkodásmód mellett nagyon kevés évtizede van hátra az emberiségnek. A beszélgetésbe a közönség soraiból is többen bekapcsolódtak. Elhangzott, hogy

nem a Földet kell megmentenünk, a bolygó túléli az embert a műanyagjaival együtt, de a Homo sapiens nem biztos, hogy sokáig fennmarad, mert szó szerint maga alatt vágja a fát.

Kovács Zoltán Kovi Fotó: Szabados Kati

Mindenki számít

Azok, akik vették a kis fáradtságot, és elmentek a dunaszerdahelyi kultúrházba ezen a szerdai estén, valószínűleg azért tettek így, mert a környezetvédelem már eddig is az értékrendjük élén állt. Ám mindig jó megerősödni abban, hogy amit teszünk, az helyes, és tovább is folytatni tudjuk, akár még nagyobb lelkesedéssel. Így bízhatunk csak abban, hogy egyre több követőre találunk. Olyanokra, akik elhiszik, mindenki számít. Mert minden kis lépés környezetünk megóvásáért hatalmas jelentőséggel bír. Mindenkire nézve.

Fotó: pixabay.com

0 HOZZÁSZÓLÁS