Az évszázad marketingtrükkje: A palackozott víz
Mi áll a folyamatosan növekvő fogyasztás hátterében, miért költjük a csapvíz árának sokszorosát a boltok polcain sorakozó termékekre? John Jewell újságíró pár évvel ezelőtt az évszázad marketingtrükkjének nevezte a többtonnányi műanyaghulladékot termelő iparágat.
Magyarországon a palackozott víz iránti kereslet 1993-ban kezdett el lendületesen felfelé ívelni, innentől kezdve évente 20-30 százalékkal nőtt, és 2017-ben elérte az évi, fejenkénti 125 litert.
Az eladás napjainkban is dinamikusan nő: a Nielsen felmérése szerint 2018. április végéig Magyarországon 332 millió liter ásványvizet, azaz 222 millió palackot adtak el 208,5 milliárd forint értékben.
Ásványvíznek nevezhetünk minden olyan terméket, amelynek összetételében az összes oldott ásványianyag-tartalom eléri a legalább 500 mg/l-es értéket. Valójában azonban a meghatározott érték, sőt 50 mg/l ásványianyag-tartalom alatti értéknél is használhatják az elnevezést. Az adatok szerint azonban hazánkban a legtöbb helyen az ivóvízminőség megfelelősége 95 százalék feletti.
A feljegyzések szerint az első palackozott vizet 1767-ben adták el egy bostoni gyógyfürdőben. Az igazi üzlet azonban a 19. században kezdődött, amikor az üvegkészítési technológia lehetővé tette a tömeggyártást, ennek köszönhetően
1856-ra már 7 millió üveg ásványvizet adtak el évente.
A városban élők számára ekkor még ez volt a legbiztonságosabb folyadék-beviteli opció. Ám az 1920-as évekre a legtöbb USA-beli városban elérhető lett az ingyenes, szűrt, klórozott víz.
Az igazi fordulópont az 1960-70-es években jött csak: megjelent a PET-palack, amely tovább egyszerűsítette és költséghatékonyabbá tette a kis palackok tömegek számára történő előállítását. Ekkor indult a Perrier nevű francia gyár dollármilliós kampánya, amelyben a palackozott víz tisztaságát, frissességét hangsúlyozták. A cél és a háttérben meghúzódó asszociáció mindenhol egy volt: a palackozott víz fiatalságot és egészséget ígér. Az említett marketingtrükk pedig azt takarja, hogy számos kampány a palackozott vizet a cukros üdítők egészséges és ajánlott alternatívájaként prezentálta, miközben
a palackozott víz valójában a csapvíz alternatívája – legalább tízszeres áron.
A döntéshozók már dolgoznak rajta, hogy a közművek, így a csapvíz iránt is növekedjen a fogyasztói bizalom: október 23-án az Európai Parlament elfogadta az ivóvíz minőségének és hozzáférhetőségének javítását célzó szabályokat. A tervek célja, hogy erősítsék a fogyasztói bizalmat a vízszolgáltatási hálózatban, terjesszék a csapvíz fogyasztását és csökkentsék a műanyagszemetet – a 2018-ban elfogadott műanyag-stratégia fontos eleme ugyanis, hogy 17 százalékkal csökkenjen a palackozott vizek fogyasztása.
Igyunk erre – egy pohár csapvizet!
