Vége a fuvarozási vadnyugatnak! Jövőre a furgonokba is tachográfot kell tenni

Az európai uniós "újbeszél" nyelven Mobilitási Csomagnak nevezett, 2020-ban elfogadott intézkedéscsomag éppen ellentétes a nevével, nem a mobilitás növekedéséhez, hanem annak korlátozásához járul hozzá.

A gyártó cégek nagy része, az elmúlt 40 év gyakorlatától eltérően nem tart fenn nagy raktárkészletet, csak minimálisat, a szükséges alapanyagokat napi-heti szinten kamionok szállítják a gyárakba, és azokat szinten azonnal feldolgozzák, beépítik. Hol vannak már az egykor a céges udvarokba beépített iparvágányok… Ennek előnye az áru nagyobb forgási sebessége, illetve, hogy a legyártott, de fel nem használt áruban nem áll senkinek sokáig a pénze. A raktárkészlet hiányának hátránya viszont az lehet, hogy ha egy teherhajó keresztbe fordul a Szuezi-csatornában, akkor leáll a termelés… Mivel ehhez az üzleti modellhez, illetve szintén a rendszerváltás óta gombamód megszaporodott bevásárlóközpontok kiszolgálásához sok, nemzetközi viszonylatban közlekedő kamion kellett – eredetileg a Schengeni Egyezmény fő célja is az árumozgás meggyorsítása volt –, idővel szükségessé vált a teherfuvarozókra vonatkozó szabályozások uniós szintű egységesítése is. Ezek közül a legfontosabbak a A vezetési időről, a szünetekről és pihenőidőről szóló 561/2006/EK rendelet, valamint A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 165/2014/EU rendelet.

Bizonyos esetekben azonban megéri kisebb gépjárművel is fuvarozni, elsősorban nagyobb értékű, kisebb kiterjedésű árufajták esetében, illetve, ha gyorsan kell egy-egy célszerszámot, pótalkatrészt eljuttatni valahova.

A Tescóba krumplit vinni továbbra is kamionnal gazdaságos, ám ha egy gyárban egy meghibásodott alkatrész miatt áll a termelés, akkor azt megéri furgonnal odaszállítani.

Mivel a furgonosokra sem a pihenőidőkről, sem a tachográfokról szóló rendelkezés nem vonatkozott, a furgonozás egyfajta "vadnyugat" volt a teherfuvarozáson belül. A furgonosok gyakorlatilag annyit mentek, amennyit bírtak. Míg a kamionost a tachográf a napi maximális 9 óra vezetési idő elteltével leparancsolja az útról, a furgonos belátása szerint vezethet tovább. Ez természetesen kockázatot is hordoz, ezért voltak tagállamok, például Németország vagy Franciaország, akik saját hatáskörben próbálták megregulázni a furgonosokat. Hogy az egyes tagállamok között ne legyen eltérés, az EU egységesítette a szabályokat.

A Mobilitási Csomag előírásai szigorítják a jogsértések besorolását, a súlyosnak minősülő jogsértések pedig a közúti fuvarozói jó hírnév elvesztéséhez vezethetnek.

Ezt a részt még csak-csak benyelték a könnyű flottával rendelkező cégek, bár ennek implementációja pénzbe került, a letétek és az adminisztrációs költségek miatt – amit természetesen a fogyasztók fizettek ki, mivel ez belekerült a vételárba –, ám 2026 júliusától jön egy újabb változás. A 3,5 tonna alatti, nemzetközi áruszállítást végző furgonokba 2026. július 1-jéig menetíró berendezéseket kell beszereltetni. Ez azt is jelenti: a furgonos cégekre is kiterjed a menetidőre és a pihenő időre vonatkozó szabályozás a nemzetközi fuvarozásban.

Ugyanakkor a szabályozás bevezetésével éppen ennek az árufuvarozási szegmensnek a fő versenyelőnye, a gyorsaság és a mobilitás vész el. Több, általunk megszólított, nemzetközi fuvarozást végző egyéni vállalkozó is éppen ezért azt fontolgatja, hogy az intézkedés hatályba lépését követően abbahagyja a nemzetközi fuvarozást, de névvel nem szerettek volna erről nyilatkozni.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az új előírások csak a bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett nemzetközi szállításra vonatkoznak. A belföldi, a saját számlás és a magáncélú szállítások nem esnek az intézkedés hatálya alá.