Van szívbarát cukor
Minden, az egészséges táplálkozásra valamit is adó ember tudja, a cukor mértéktelen fogyasztása nem tesz jót a szervezetnek, de azzal kevesen vannak tisztában, hogy az elhízás, fogromlás és cukorbetegség mellett ételallergiákat, candidát, endokrin betegségeket, alacsony vagy magas vércukorszintet, csontritkulást, ízületi gyulladásokat, rákot és sok más degeneratív kórt is okozhat.
Jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a cukornak népes a családja, és a gyártói trükkök kimeríthetetlenek, ha profitról van szó. Vagyis az élelmiszercímke átolvasásán túl azt is érdemes tudnunk, hogy az élelmiszeripar milyen egyéb vegyületeket használ cukor helyett (elsősorban gazdaságossági okokból). Ezek: a fruktóz (gyümölcscukor), a glükóz (szőlőcukor), a szacharóz (répacukor vagy nádcukor), a maltóz (malátacukor), a méz, a juharszirup, a galaktóz (elsősorban tejből készült termékekben található), az árpamaláta, a rizsszirup, a kukoricaédesítők (pl. dextrin, szorbit), a barnacukor (egyszerű fehércukor nádmelasszal színezve).
A gyakorlott fogyasztó előtt valószínűleg nem titok, hogy a konzervek, üveges készételek, zacskós levesek, üdítőitalok, szószok és porok, ételízesítők, gyümölcsjoghurtok és egyéb édes tejtermékek, az alkoholos italok, valamint a mustár, ketchup, majonéz tartalmaznak cukrot – ezt a gyártó kötelességének megfelelően általában fel is tünteti a csomagoláson. Az sem meglepetés, hogy nagy mennyiségben használják a cukrot és társaikat a pékáruk, uzsonnahúsok, sonkák, felvágottak és egyéb konzervált húsok feldolgozásához is.
Azt viszont már kevesen gondolnánk, hogy a leleményes élelmiszergyártók a gyorséttermi termékekhez, például hamburgerekhez, szárnyasételekhez is előszeretettel adnak cukrot (melasz és kukoricaszirup formájában), hogy növeljék az étel térfogatát vagy javítsák az ízhatást. A cukor testvéreit, mint például a szorbitot vagy a dextrint nagyon gyakran nem is édesítőként, hanem állományjavítóként, stabilizátorként vagy más egyéb céllal használják, végső soron az adott termék cukortartalmát növelve. Sok húsfeldolgozó egyszerűen a vágás előtt cukrot etet az állatokkal, mivel ez javítja a tárolt hús ízét és színét.
Természetesen nem szükséges minden cukorfajtáról azonnal, szigorúan lemondani, de érdemes szem előtt tartani, hogy ha ezekből az egyszerű cukrokból többet viszünk be, mint ami a szervezet számára szükséges, rögtön a véráramba kerülve elkezdik az egyensúly megbontását.
Melbourne Egyetem két kutatója, Dr. Corin Storkey és Carl Schiesser professzor arra a következtetésre jutott, hogy nem kell lemondani a cukorról. A lényeg, hogy szelénes legyen! Michael Davis professzor közreműködésével cukor és szelénium alapú szert hoztak létre a szívbetegségek megelőzésére. Az összetevőket nemzetközileg levédették annak reményében, hogy a jövőben gyógyászati célokra használják majd fel.
”Mary Poppinsnak igaza volt, egy kanálka cukor társaságában jobban csúszik az orvosság. Habár ebben az esetben nem olyasmiről van szó, amit Mikuláskor a csizmába tehetünk, mégis izgalmas a benne rejlő lehetőség a szív egészségének megőrzésére” - mondta el Dr. Storkey. A Szívkutató Intézet munkatársa PhD munkája során bukkant rá az alkotóelemre. A doktori értekezés elkészítésében Schiesser professzor segítette.
”A szelénes cukrunk kisöpri az erősen reaktív vegyületeket, melyek szövetkárosodást idézhetnek elő, ha rossz helyen, rossz időben, vagy túl nagy mennyiségben termelődnek” - magyarázta Schiesser professzor. ”A szívbetegségek kialakulását részben az is jelzi, ha megemelkedik annak az enzimnek a szintje, mely ezeket a vegyületeket termeli.” 2009-ben, Ausztráliában a szívbetegség vezette a halálozási listát a maga 16 százalékos arányával. Több embert vitt el a szíve, mint ahányat autóbaleset, AIDS és a rák együttvéve.
A kutatócsoport felfedezte, hogy a szelénes cukor összetevői megakadályozzák, hogy a káros vegyületek roncsolják az emberi sejtplazma aminosavait. Ez a betegség megelőzésének kulcslépése. Jelenleg azon dolgoznak, hogy optimalizálják az összetevőket a későbbi eredményes felhasználás érdekében.
